Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-312

\ 10 312. országos filé* február IS. 1881. Szolnokra tétessék. Élés Henrik t. képviselő ur I kimutatta, hogy a Jászság által lakott vidékek lakossága 80,000 lélek, marad tehát a karczagi területet óhajtó lakosok száma nem több, mint 40,000 és igy a jászberényi törvényszék fentar­tása még népességi szempontból is kétszer annyi­nak áll érdekében, mint a karczagi. De felhozatott a többek közt az is, hogy a karczagi törvényszéknél több az ügyszám, mint a jászberényinél. Ez a mennyire igaz, t. ház, ép oly kevéssé szolgál argumentumul a mellett, hogy a karczagi fentartassék. Miért nem ? Azért, mert a szolnokinak egész területe a karczagi törvény­székhez tartozik és igy jelenleg a jászberényi ke­rület kisebb levén, nagyon természetes, hogy ott nem is lehet több szám, mig ellenben a karczagi­ban pl. a kereskedelmi ügyek contingensének ki­lencz tizedrészét Szolnok adja. Én, t. ház, ezen és egyéb felhozott indokok­ból nem is lehetek őszintébb és igazságosabb an­nál, midőn részemről kijelentem, hogy a mennyire én a helyi viszonyokat ismerem, a jászberényi törvényszék fentartását jogosultabbnak tartom. Van még egy kérdés t. ház, mely habár nem tartozik a vitába, de szóba hozatott, t. i. a kérdés 161101616= Igaz, hogy e felett mi külön szoktunk tanácskozni, de miután gr. Apponyi Albert már szóba hozta, méltóztassék megengedni, nehogy még egyszer kelljen felszólamlásommal igénybe venni a ház szives türelmét, hogy erre is röviden nyilatkozzam. Gr. Apponyi Albert t. képviselő uraztóhatja, hogy a Sárközy Aurél t. barátom által benyújtott azon indítvány, hogy a második szakasz hagyassék ki, tétessék első sorban szavazásra. Én azt hiszem t. ház, hogy ez nem lehetséges, mert az lényegileg nem jelent egyebet, mint azt, hogy a 2. §. nem fogadtatik el; de a kérdés ily feltevése még magukba a házszabályokba is ütközik, a mennyi­ben a 163. §. világosan rendeli: „Legelőször a központi, majd a külön bizottsági javaslat s ennek nem létében vagy el nem fogadhatása esetében, az alapul szolgáló j'avaslat vagy indítvány jön sza­vazás alá; azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módosítványok, végre az ellenindít­vány s ennek netaláni módosítványai". Tehát maga a házszabály is igy intézkedik és ha nem csalódom és jól emlékezem, maga a t. elnök ur is hangsúlyozta a vita folyamában, hogy első sor­ban a bizottsági javaslat teendő szavazásra és azután esetleg a ministeri javaslat és azért én, t. ház, nem is tartom kétesnek, hogy a t. képviselő­társam által benyújtott indítvány első sorban sza­vazás alá nem is kerül. Ezek után kijelentem, hogy az igazságügyi bizottság javaslatához, mint igazságoshoz, mél­tányoshoz hozzájárulok és annak elfogadását ké­rem. Mocsáry Lajos : T. ház! Nem akarom nyúj­tani a már is, mondhatom, túlságos nagy mérveket öltött vitát, csak röviden kívánok szólani, midőn indokolni óhajtom azon módosítványt, melyet a szőnyegen levő 2. §-hoz beadni szándéko zom. Mindenek előtt kijelentem, hogy készséggel járu­lok azon módosítványhoz, melyet Sárközy Aurél t. képviselőtársam beadott. Nézetem szerint is az volna a leghelyesebb eljárás, hogy maradjon meg a statusquo bolygatatlanul, a végleges szervezés idejéig; maradjon meg a törvényszék ugy Jász­berényben, mint Karezagon. Ez az örökös változ­tatás, ez a Bach- és Schmerling-korszakra emlé­keztető organisatio és reorganisatio (Ugy van! a szélső baloldalon) nagyon árt az állam tekintélyé­nek, mert azon nézetet ébreszti a honpolgárokban, hogy az állam meggondolatlanul, könnyelműen, minden rendszer nélkül szokott az efféle ügyek elintézésénél eljárni. A Bach-rendszernek szabad volt ilyeneket tenni, az nem gondolt az ország jólétével és egyesek érdekével, ő szabadon tette meg] chablonszerinti experimentumait; az alkot­mányos magyar államban azonban másként kel­lene, hogy szivünkön feküdjenek a községeknek, egyeseknek érdekei, (Igaz! Igaz!) és igy ily dol­gokat cselekedni nem szabad. (Ugy van! a szélső­baloldalon.) Ennél fogva nem fogadom el az eredeti ministeri javaslatot, a mely szerint ugy a jász­berényi, mint a karczagi törvényszék meg volna szüntetendő. De nem járulhatok az igazságügyi bizottság általjavasolt második szakaszhoz sem, bár ez bizonyos tekintetben előnyösebb a ministeri eredeti javaslatnál, annyiban, hogy két törvény szé­ket akar felállítani Szolnokmegye területén és ez által kevesebb sérelmet okoz, mert csak egy tör­vényszéknek a létezését akarja megszüntetni. Hogy két törvényszék legyen Szolnokmegye területén, ez indokolva van a megye kiterjedése által, indokolva van az által is, hogy a Tisza vá­lasztó vonalat képez a megye két része között és a felső Tisza vidékének vannak igen jelentékeny községei, mint például Szent-Imre és mások, a melyek nagyon távol fognának esni a törvényszék­től azon esetre, ha a megye egész területén csak egy törvényszék volna, t. i. Szolnokon. Midőn az igazságügyi bizottság elismeri, hogy két törvényszék legyen a megye területén, ugyanakkor nézetem szerint helytelenül jár el, mi­kor ezen két törvényszék közül a jászberényinek megkegyelmez, mig a karczagit ki akarja törülni az élők sorából. Mondom, helytelenül jár el, mert épen a területi viszonyok, a melyekkel a bizott­ság javaslatát indokolta, egyenesen azt követelik, hogy a második törvényszék ne Jászberényben, hanem Karezagon legyen, ha már választani kell a kettő között. (Ugy van! a szélső balon.) Nagyon sajnálom t. ház, hogy itt állást kell foglalnom Éles Henrik és gr. Apponyi t. kép-

Next

/
Thumbnails
Contents