Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-312
312. orszá-os ülés február 18. 1SS4. 107 a szabályszerű 30 nap fentartásával igazoltnak jelentetik ki és a sorrend szerint a 6-dik osztályba soroztatik. Következik a napirend: az 1875: XXXVI. t.-cz. módosításáról és a királyi járásbíróságok számának szaporításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása és pedig a második szakasznál. A szónokok sorában következik Csiky Kálmán. Csiky Kálmán: T. ház! Azok után, a miket az általános tárgyalás alkalmával e törvényjavaslattal szemben elfoglalt álláspontom megvilágosítása végett elmondtam és azok után, a mik azóta a vita fejleményében részint elvi jelentőségű nyilatkozatok, részint határozati javaslat és indítvány alakjában felszínre hozattak, nekem most kevés mondani valóm marad. Különben sem szeretném a már is hosszura terjedt vitát még hosszabbra nyújtani felszólalásommal és nem szeretném különösen a t. háznak esetleg bekövetkezhető türelmetlenségét, mintegy provocálni az általam képviselt választókerület egy jogos kivánata ellenében, a mely hogy teljesedésbe menjen, véleményem szerint idő kérdését képezi, mert a megvalósulás minden feltételét magában hordozza. Engedje meg annnálfogva a t. ház, hogy jelenleg csak röviden tolmácsa lehessek ezen kívánalomnak és jogos igénynek, helyezkedve ugyanazon álláspontra, melyen az előttem szólt t. képviselő urak mindnyájan állottak, a képviselői kötelesség álláspontjára, mely kötelesség jogosult helyi és particuláris jellegű érdekeket is felölelhet olyankor, mikor azok igazságosak s a közérdek tekintetében annak keretén belül mozognak. Ezen képviselői kötelességem teljesítése annál könnyebb feladat, mivel meggyőződésemmel és a kérdésben szerzett tapasztalataimmal teljesen megegyezik. Háromszékmegye területén 1875. előtt két törvényszék állott fenn, egyik Sepsi-Szt-Györgyön, a másik Kézdi-Vásárhelyt. A reductió alkalmával, az intézkedés bizonyos sietségében itt is azon viszás eljárás történt, hogy megszüntették a megye székhelyén, a Sepsi-Szt.-Györgyön lévő törvényszéket és meghagyták a Kezdi-Vásárhelyit. E czélszerűtlen intézkedés hátrányait, melyek közbevetőleg legyen mondva, egyáltalában nem csekélyebbek a Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye területén tapasztaltaknál, sőt bizonyos tekintetben kedvezőtlenebbek, mert Jász-Na< y-Kún-Szolnok megyében eddig két törvényszék állott fenu s bár nem a kellő ponton, de mégis kölcsönösen ellensúlyozták azon bajokat, melyek a hibás elhelyezésből származtak — mondom tehát ezen intézkedés hátrányait azóta 9 évi tapasztalás bőven bebizonyította; a törvényhatóság közönsége — és azt hiszem erre lehet súlyt fektetni akkor, mikor egy oly kérdésben egyértelmtíleg nyilatkozik a törvényhatóság, a mely őt legközelebbről érdekli — több ízben fölirt a kormányhoz, sürgetve azt, hogy a törvényszék székhelye Kézdi-Vásárhelyről Sepsi-SzentGyőrgyre helyeztessék át. Általában véve alig is van Háromszékmegyének oly vidéke, természetesen leszámítva a közvetlenül érdekelt Kézdi-Vásárhelyt, a mely meg nem volna győződve a felől, hogy Sepsi-SztGyörgy Háromszékmegye területén legtöbb jogosultsággal bir arra, hogy minden egyéb tekintetben, ugy törvénykezési tekintetben is központul szolgáljon. Erről a t. ház is meggyőződhetik, ha néhány adatot említek fel. Sepsi-Szt-György a törvényhatóságnak és az államilag kezelt közigazgatási ágaknak székhelye, egy eleven fejlődésnek indult, élénk forgalommal, tekintélyes kereskedelemmel és iparral bíró, számos alkalmas középülettel ellátott, csinos város; népességre nézve is legelső a megyében. Számos közművelődési és közgazdasági intézetei közül megemlítem, hogy itt van elhelyezve a székely nemzeti múzeum. Van benne pompás épülettel biró gymnasium, van két polgári iskola, ott van a székely szövőgyár. Van benne két nyomda, takarékpénztár, van művelt városi elem és társas élet, s daczára annak, hogy Kézdivásárhelyt van a királyi törvényszék, mégis a megye legelőkelő ügyvédei Sepsi-Szt.-Györgyön kénytelenek lakni. Ezekkel az előnyökkel szembe Kézdivásárhely kétségtelenül nem állíthat szembe hasonló előnyöket. Elismerem ugyan, hogy van derék iparos polgársága ; azonban maga a város egészségügyi tekintetben, sajátságos építkezési rendszerénél s a benne elhelyezett szeszfőző gyáraknál fogva, valóságos ealamitásokkal küzd. Földrajzilag SepsiSzt.-György sokkal inkább központja a megyének, mint a román határszél felé fekvő Kézdivásárhely. És ha valamikor a megye terjeszkedéséről lehet szó, az csak is Sepsi-Szt-György háttérében történhetik. A közlekedési viszonyok tekintetében SepsiSzt.-György közel esik a nemzetközi jelentőségű koíozsvár-predeali vasútvonalhoz, inig Kézdi-Vásárhely távol van minden vasúti összeköttetéstől. Az elmondottak alapján nekem t. ház, mint már az általános tárgyalás alkalmával mondott beszédemben bejelentem, szándékom volt egy oda czélzó indítványt terjeszteni a t. ház elé, hogy már most ezen törvényjavaslat tárgyalása és ezen 2. §. kapcsán határozza el a t. ház azt is, hogy a Háromszékmegyében fennálló királyi törvényszék Kézdivásárhelyről Sepsi-Szt.-Györgyre helyeztessék át. Tekintve azonban a t. ház hangulatát, mely a részleges megigazítások, a részleges rendezés iránt még azon mértékben sem mutatkozik kedvezőnek, a mint az előttünk fekvő törvényjavaslat contemplálja, én indítványomat s az általam. 14*