Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-290

IW. orwág-** ülés jantiár 18. 1884. 87 szeres gátakat, némely helyen odáig mennek, hogy cement-borítékkal vannak befedve, hogy annál biztosabban álljanak ellent, más helyen nyúlgátra van alapítva az egész védekezés, a hol régen ha­tározott iránynak kellett volna lennie s az egész munkálat oly benyomást tesz az emberre, mint a kis gyermek játéka esős időben, midőn az eső­vizet elfogják egy kis gáttal, t. ház, nem akarok kiterjeszkedni arra, n mi már a mnít országgyűlé­sen kifejtetett, a mire már ezen háznak határozott javaslata czélzott, sőt utasítást adott a kormány­nak, sőt az utasítás következtében a t. minister ur már lépéseket is tett, t. i. arra, hogy a folyam­szabályozás egységes elvei megkövetelik, hogy Magyarország vízrajzi viszonyai a tudomány, kü­lönösen pedig gyakorlati kivitel tekintetében is alapos tanulmányozás tárgyává tétessenek, mert ez az első alapföltétel arra, hogy a folyók föl­vétessenek, a szabályozás határozott tervre fektet­tessék és egyenletesen keresztülvitessék. Ez, t. ház, egy hydrographiai intézet feladata és én nem értem, hogy épen a t. minister ur, a ki oly szerenesés körülmények között foglalja el helyét, midun Magyarország folyói imminens ve­szedelemmel nem fenyegetnek, legalább azt hi­szem, hogy nyugodt esztendők voltak, hogy ezen időközt nem találta alkalmasnak arra, hogy ily hydrographiai intézet szervezéséhez hozzáfogott volna % Én erre felkérem a t. minister ur figyelmét, miután erre nézve, a mint már mondottam, a ház határozata meg van és erre nézve ma Magyar­országon semminemű lelkiismeretes szakember kétséget nem táplál, ennek szükségét mindenki el­ismeri, minden faktor, minden eulturális intéz­mény, egy ily intézmény felállítását a legsürgő­sebb ügyek közé sorozván. Egyébként kijelentem, hogy nem fogadom el a költségvetést. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Simonyi Iván: T. ház! Tekintve, hogy az előttem szólt t. képviselő urak a Dunaszabályo­zást hosszabban és alaposan tárgyalták; tekintve hogy felszólalásomnak tárgya szerves összefüg­gésben van a Duna-szabályozással, sőt annak nél­külözhetlen föltételét képezi, meg fogják nekem engedni, ha én is felszólalok e tárcza általános tárgyalásánál. (Halljuk!) Áz előttem szólott i képviselő urak : Földes Gyula, Thaly Kálmán és többen, többé-kevésbé éles támadásokat intéztek a minister ur ellen. Tudvalevő dolog, t. ház, hogy épen a minister ur ugy jelenleg, de talán még inkább ezelőtt, midőn a földmíveiés-, ipar- és kereskedelmi ministerium élén állott, leginkább volt támadásoknak kitéve minister társai közt; meglehet ezért, mert épen azon két ministeriumra nézve azt hitték •— egy bizonyos osztály ismert szerénységének vagy más­nak jele-e, nem tudora — hogy épen azok valók arra, hogy zsidók töltsék be és meglehet, hogy ezen czéljukat már el is érték volna, ha hála a mi e tekintetben folytatott és a többség részéről is eddig követett bölcs politikának, közbe nem jött volna az antisemitismus. Ezeket mellékesen megjegyezve annak da­czára, hogy én nem szenvedek ezen hibában, hogy túlságosan szoktam volna hízelegni a hatalomnak, engedjék meg mégis, hogy kifejezést adjak annak, hogy az igen í. minister ur részéről azt tapaszta­lom, hogy ő nagybecsű idejét mindig a panaszok megvizsgálására és pedig részrehajlatlan megvizs­gálására szokta szentelni, sőt a mennyiben a lehe­tőség engedte, a panaszokat orvosolni is igyeke­zett. Ezt kötelességemnek tartottam ezen sokféle támadásokkal szemben szerényen és röviden meg­jegyezni. Én a t. minister úrhoz csak egészen röviden egy kérdést, illetőleg kérést vagyok bátor in­tézni. A Dunaszabályozást hosszabban és kimerí­tően tárgyalta tegnap Thaly képviselő ur és igen sok helyes észrevételt tett hozzá Földes Gyula képviselő ur. Megemlítette Thaly képviselő ur, hogy a mosonyi Dunaág hajózhatóvá tétele szer­ves összefüggésben áll a DunaszabályozássaL Én tehát most a mosonyi ágat csak azért említem fel, mert ezen ügyet olyannak tartom, a mely min­denesetre több részrehajlatlan tanulmányozást igényel. Bátor vagyok tehát azon kérdést intézni a í. közlekedési minister úrhoz, vájjon van-e tudo­mása arról, hogy lehet mondani, Magyarország szakférfiai egyhangúlag odanyilatkoztak, hogy a mosonyi ágnak hajózhatóvá tétele nemcsak szer­ves összefüggésben van, hanem nélkülözhetlen föl­tétele a Dunaszabályozásnak, sőt mi több, hogy a mosonyi ág hajózhatóvá tételének meg kell előzni a nagy Duna szabályozását. bzakértek véleménye szerint a mosonyi ág­nak természeti fekvése felette szerencsés. Lejtője olyan, hogy nincs áradásnak kitéve és meg van mentve azon veszélytől, melynek a Duna Kutoron alul ki van téve, hogy minduntalan zátonyokat, szigeteket képez, mert mint Földes Gyula kép­viselő ur említette, ezen ág volt a tulajdonképeni Duna folyam, ez volt a hajózható, de a tudomány többet akart, mint a természet. Kutornái keresz­tül vágta a Dunát, a minek következménye az lett, hogy miután Ausztriában a Duna hegyek közt halad, sebesen folyik, Kutoron alul pedig sík térre ér, szélesen folyik, az történik, a mi a nagy folya­moknál a tengerbe ömlésiiknél szokott bekövet­kezni: deltát képez, t. i. az iszapot lerakja, ugy hogy a Duna olyan képet nyújt, a minőt szakértők leírása szerint a Mississippi és más amerikai fo­lyók a. vadonban nem nyújtanak.

Next

/
Thumbnails
Contents