Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-289
7fi 289. országos ülés január 17. 1884. mány nem akar semmit sem tenni. Annyira sülyedtünk már, hogy Ausztria akarja tőlünk a Dunát elvenni, hogy ő tegye. Annyira sülyedt már a mi tekintélyünk, hogy minket kavicscsal akarnak agyonönteni és l 1 / 4 millió hold magyar termőföldet semmivé tenni azért, mert mi nem mozdulunk. Hanem Pató Pálként az$ mondjuk: hej! ráérünk arra még. Azonban a múlt nyáron olvastam valamit a lapokban s óhajtanám, hogy a t. ministerelnök ur hivatalosan intézkednék ezen ügyben, hogy t. i. a minister ur tárgyalásokat folytat a dunagőzhajózási társulattal és hogy ezen tárgyalások összefüggésben állanak némileg a duna-gönyői szabályozással is. Hát hiszen én azt nagyon tudom, hogy a dévény-gönyői szabályozásnak első sorban ma a csakugyan versenytárs nélkül álló hatalmas dunagőzhajózási társulat venné hasznát, de azért van a kormánynak hatásköre, hogy a gabnakivitel tarifáját ugy szabályozza, hogy ennek a Dunarész szabályozásának Magyarország vegye föhasznát, ne pedig a társulat; az is, a mi őt megilleti, mint szállító közeget, de nem többet. Ha így állunk, hogy a társulat nagy hasznát veszi a szabályozásnak, igenis méltó, hogy a szabályozás költségeinek egy részét viselje, ezt helyesnek tartom, valamint ha pl. a lánczhajózás, a mely kísérletképen Pozsonytól Heinburgig, vagy talán Bécsig megvan, ha ezt talán Pozsonytól Grönyőig szintén létesítem óhajtanák és ásnak használatát a gőzhajó-társulatra ruháznák, azt csakis oly megszorítással kellene tenni, hogy annál nagyobb mértékben köteles azon felső Duna-ágak szabályozási költségeihez járulni. Még egy másik dologra is akarok hivatkozni ezen társulattal szemben, arra t i., hogy ezen társulat igazgatóságának székhelyét valahára helyezze Budapestre. Ugyanis a Dunának fő kereskedelmi emporiuma nem Bécs, hanem Budapest, a mely társulatnak hajói az ország határától egész Ruscsukig közlekednek, annak lehet Budapesten letelepedni s minthogy hazánkból húzza a legtöbb hasznot, az adót is itt fizesse, ez is méltányos követelés. Én tehát, a mint szóba hoztam, a duna-gőzhajózási társulattal folytatott tárgyalásait, nagyon óhajtom, hogy nyilatkozzék a minister ur, mind ezen hazánk főforgalmát érdeklő kérdésről, t. i. a felDuna szabályozásáról, mind pedig a gőzhajó-társulattal folytatott tárgyalásokról, a mennyiben arra nézve most már nyilatkozni lehet; mert lehet, hogy oly stádiumban van a tárgyalás, hogy arra a minister ur most nem nyilatkozhatik, de azt hiszem, hogy a magyar nemzet kereskedelmi érdekét jól fogja fel az, a ki a magyar parlamentben hangsúlyozza, hogy ha netalán a dunagőzhajózási társulat, elbizakodva eddigi egyeduralmában, dictálni akar Magyarország érdeke ellen, az ellen a magyar parlament a maga tekintélyének egész súlyával tiltakozzék és figyelmeztesse a gőzhajótársulatot, hogy ime a szintén hatalmas osztrák államvaspálya-társulat, a mely szintén küzdött érdekeink ellen, kénytelen volt meghajolni és igazgatóságát megosztani és annak egyikét Budapesten felállítani. Azt hiszem, hogy ugyanilyen erélylyel a duna-gőzhajózási társulat makacsságát is meg lehet törni. Móricz Pál t. képviselőtársam ugy látszik, mindenkép csak az alföldi állapotokat akarja előtérbe tolni, őt a felvidék nem érdekli. Én azt hiszem, hogy mi az egész ország képviselői vagyunk, és nem egyes vidéké. (Helyeslés a szélső balon.) De én bátor voltam hangsúlyozni, hogy ez nem egyes vidék érdeke, hanem az egész országé, mert az egész ország gabonáját viszi a külföldre. De beszéljünk hát valamit a Tisza-szabályozásról. A t. minister ur költségvetésében van egy tétel a Tisza-szabályozásnál a beruházásokra, egy millió forint. Én nagyon szükségesnek tartom, hogy történjék ott valami, sőt soknak kell még ott történni, de nem tartom helyesnek az irányt, a mely ott történik. Máskor kifejtettem ez iránti nézetemet, most nem akarom ismételni, hogy a töltések magassága és az átmetszések szaporítása 14-ről 110-re és Vásárhelyi és Paleocapa terveinek teljesen háttérbe dobása és az, hogy még most is felülről szabályoztatnak. Én tehát kérdem a t. minister urat, hogy arra nézve, vájjon azon 1 millió forintból, mely fel van véve a költségvetésben a Tisza-szabályozásra, főkép az átmetszések és felvágásokra, fog-e a Tisza-torkolat javítására és mily arányú összeg fordíttatni ? Mert a Tisza torkolata, ugy tudom, nagyon el van zátonyosodva, mostani derékszög alakjában a Duna magas árjai mellett sem alkalmas a magas viznek levezetésére, ott van az a nevezetes visszatorlás, melyet irányomban Hieronymi államtitkár is elismert, a melyről azt állítottam, hogy Szolnokig, ő pedig azt mondotta, hogy Csongrádig érezhető. Én tehát kérni fogom a t. minister urat, hogy a feldunai szabályozás kérdése mellett méltóztassék arra is nyilatkozni, hogy a Tisza torkolat javítására fog-e és mily összeg fordíttatni? Továbbá még egy kérésem van a t. minister úrhoz. (Halljuk!) Miután én általamis sürgettetett, a vaskapu-szorulatok esetleges szétrobbantására vonatkozólag ugy tudom, csakugyan az idei nyár folyamában, gondolom Walland főmérnök vezetése alatt kiküldetett az illető mérnöki szakosztály, hogy a szükséges felméréseket tegye meg. Én ugy értesültem, hogy ezen felmérések már meg is történtek és jelenleg a költségek felszámítása van folyamatban, hogy t. i. az esetleg dynamit robbantásokkal stb. járó sziklarobbantások az Aldunán mennyibe fognak kerülni. Talán lehetne most már valamit erről az összegről is megtudnunk. Nekem mint képviselőnek semmi hivatalos értesülésem
