Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-289
289. or zíis-o* ülés jannAr 17. 1884. 75 akarnak. Ha engemet akkor kereszténytelen szándékkal vádolt a t. minister ur, hogy azért akarom a Vaskaput megnyitni, hogy az oláhok uszszanak, ma az osztrák szomszédokat vádolhatja azzal, hogy ők minket akarnak úsztatni és megkövezni, hogy maguk szabaduljanak. Én, t. ház, csak egy passust kívánok ezen memorandumból felolvasni, a mely a következőképen szól (olvassa): „In den beschleunigteren Regulirung der Donau auf niederösterreiehischem Gebiete Siegt nun das vielleicht letzte aber einzig Wirksame undnachjeder Richtung hinzulässige Miítel, um clie jenseitige Reichshälfte zu energischerem Hangéin zu veranlassen, naehdem selbst die biliigen Getreidetarifie ans Amerika ihre Donaupoiitik und ihren Gleichmuth nicht zu bannen vermochten, Wenn die königliehe ungarisehe Regierung von der alternative stehen wird, dureh eine rasch fortsehreitende Donauregulirung in Niederösterreich und das dadurch hewirkte raschere Herandrängen der Fluth bei Hoehwassernfünf der fruehtbarsten Comitate, das Pressburger, Wieselburger, Raaber, Neutraer und Komorner Comitat in schwere Gcfahren zu bringen, speciell im Raab Komorner Becken etwa 1 U MilÜonen Joeh Culturfläehe ferner volkreiche Orte der Verni ehtung Preis zu gebén oder dureh energische Inangriffnahme der Regulirnng der Streeke PressburgGönyő den Pihenten als Donauuferstaat nachzukommen und die den ganzen Donauhandel, insbesondere jené der beidem Reiehshälften benachtheiligende und gefährdende Versandung hinweg zu räumen: dann wird Ungarn das letztere mit denselben Energie tinin, mit der es andere Wasserbauten in Angriff genommen und zu anderen Communicationsmitteln Stellung genommen hat." Majd akkor fel fog ocsúdni a magyar kormány tétlenségéből, mert kényszerítve lesz 5 megye megsemmisítése és egy nagy gabnatermő vidék tönkretevése által felébredni lethargiájából. íme, ily bizonyítékokkal állunk szemben és ily jövővel fenyegetnek a drága osztrák szomszédok bennünket nyugati gabonatermő megyéket. Ezzel fenyegetik a ministerelnök ur által is meglátogatott Győr városát és környékét, ha a gönyődévényi Dunaág nem szabályoztatik. Ezzel akartam jelezni t. ház, az uralkodó osztrák hangulatot és hogy ez megvalósítható, hivatkozom azon megyék képviselőire, a kik ismerik a viszonyokat. Hogyha gyorsan történik ezen szabályozási munkálat Ausztriában, akkor Dévény j körül nagyobb mértékben fog kavicslerakodás, ] eliszaposodás és zátonyosodás történni a Cs.dló- ; közben és azon vidék egészen Győrig, Komáromig j fog elöntetni. j A minister ur is elismeri jelentésében, hogy a Duna ásványi ága oly nagymérvű vizmegosz- I lásnak és elzatonyosodásnak van kitéve, hogy a j hajóút, a mely eddig a főágban volt, az említett sekélység miatt a hódold mellékágban van. íme tehát a minister indokolási? szolgáltat adatot rá, hogy milyenek az állapotok. A gőzhajók kénytelenek az egyik vagy a másik mellékágra menni, mert a főág olyan, hogy rajta a gabona nem szállítható. A Duna ágainak elvadulása okozza azon ártalmas ködöket, a melyek Csalló-, Sziget- és Tóköznek gabonaterméseit, a mikor az a legszebb reményekre jogosít, egy éjszaka alatt tönkre teszik, így pl. a múlt évben június 7-én, tehát nyárban oly nagy köd volt Ásvány környékén, hogy a gabonaszemek nemcsak jelentékenyen elsorvadtak, hanem még a gőzhajók is 3—4 órát voltak kénytelenek állani. Bebizonyított tény t. ház, hogy ezen veszélyes folyamködök elposványosodott folyók mentén fordulnak elő. Miután a dolog igy van, miután az osztrákok nyilt Duna-háborut indítanak ellenünk, miután Győrmegyében csak tavaly 300,0,00 hold öntetett el, kérdem a minister urat, elégségesnek tartja-e azon foldozgatást, melyet itt egyes kis zárgátak emelésével tervez vagy pedig a Rába-szabályozást, melyet imitt-amott meg akar indítani ? Én azt állítom, hogy a Duna dévénygönyői részének szabályozása nélkül a Rába szabályozása és Győr megmentésére előirányzott összeg kidobott pénz és rósz próféta legyek, de félek, beteljesedik, hogy Győr városából második Szeged fog válni azon rendszer mellett, melyet a minister ur kezdett a Rábaszabályozással. Mit tapasztalunk ugyanis? Vizmérnökök főijegyzései tanúsítják, szakemberek tanulmányai és jelentései igazolják, hogy a múlt győri árvizet nem a Rába felduzzadása okozta, a mely alacsony volt akkor, hanem a mosonyi Dunaág nagysága és addig, mig a Rába és kis Duna torkolata Gönyőnél, kapcsolatban a dévény-gönyői dunarész szabályozásával jó karba nem helyeztetik és mig a mosonyi Dunaág czélszerüen nem szabábvoztatik, addig Győr és környéke Örökös veszedelemnek lesz kitéve. Töltésekkel nem fogja megvédeni a t. minister ur. Azt a hibás rendszert követik ott, melyet már Paleocapa elkárhoztatott a Tiszaszabályozásnál, hogy felülről kezdenek szabályozni, a mely hibás rendszer megboszulta magát a Tiszánál s a melyet bajos lesz követni a Rábánál. Nem mondom, hogy a torkolatnál kell kezdeni, de a mi ma ott történik és a Livia-zátonynál Komáromnál, az nem menti meg Győrt. Nem menti meg más, mint a dévény-gönyői dunarész gyökeres szabályozása, a mosonyi Dunaág elzárása elzárható zsilipszerkezettel, mely temperálja a lefolyást és magától elzárja a viz további benyomulását. Ez azonban csak egy részlet. Én nagy vonalakban akartam a minister ur figyelmét felhívni, vagyis inkább a t. házét, hogy gyakoroljon a ház nyomást a ministerre, hogy tegyen már elvégre valamit a Fel-Duna szabályozásáért. Mert a kor10*
