Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-289
74 m orsrágo* ülés január 17. 1884 oíábok nyakára is, tettem utána. E megjegyzésemre a ministerelnök ur keresztényi szándékot említgetett válaszában, hogy én ilyen keresztényi szándékból a vizet az oláhok nyakára akarom vezetni. Ez most eszembe jut, mert épen ilyen keresztény szándékkal vannak az osztrákok irántunk —- az önökatyjokfiai, nekünk nem — és azonfelül még kavicscsal is el akarnak látni minket, ük nem is tagadják. Itt van két fontos osztrák Dunaszabályozási okmány, ezek szerint az ügy újabb stádiumban van, itt van a Donauverein utóbbi ülésének a j egyzőköny ve s itt van egy memorandum, melyet az egylet osztatott ki. En nem vagyok, nem is akarok lenni delegátus, ott osztották ki a delegatióban, nem tudom, figyelembe vették-e a delegátus urak, de én megszereztem magamnak s leszek bátor néhány pontot felolvasni belőle, mert nagyon fontos, hogy minő veszély fenyegeti hazánkat épen a Duna-szabályozás nyomán. A jegyzőkönyven alá van irva Suesz tanár, nagynevű hydroteehnieus s még többen az ő elnöklete alatt, mint Fänner, Baurath és Singer Bernát Kammerrath. Ók a mellett vannak, hogy az osztrák alsó Dunarészen, mely Ebersdorftól Dévényig vezet, a szabályozás, mely jövő tavaszszal kezdetét veszi, minél előbb gyorsan fejeztessék be. Minthogy pedig jól tudják, hogy a mi magyar kivitelünknek útja akkor lesz nyitva, ha a Duna Dévényig szabályoztatik, az osztrák kormány felhívta a magyálkormányt a szabályozásra. Ordódy Pál, akkori minister ur, 1880-ban tett felszólalásom után megígérte és meg is tette a méreteseket, úgy tudom, hogy azok be is vannak fejezve s a minister akkor ezen ügyben itt a házban azt felelte, hogy a munka kissé sokba kerül. Ez a rendes válasz, a mit adnak akkor, ha beruházásról van szó; de hát nemcsak a felföldre, nemcsakMáramarosra, hanem más vidékre, az alföldre is kell gondolni, mert nem csak Máramarosból áll a világ. En a Vaskaput csak úgy sürgetem, mint a dévényi szabályozást, de az a felelet: nincs pénz ; báró Kemény Gábor minister ur válaszolta, hogy sokba kerül. Hát méltóztassék részletekre osztani, de ennek meg kell lenni, mert a mely nemzet Európa legelső folyóját, a kereskedelem legfőbb kiviteli útját elhanyagolt állapotban tartja, nem méltó arra, hogy az a folyó országán keresztül folyik. A magyar nemzet a culturnemzetek sorába addig belépni nem fog, mig a Dunát nem szabályozza. Ez; hivatása, Európa várja tőle; saját jóvolta s meggazdagodása pedig megköveteli. Erre kell, ha valamire, első sorban pénz. Nem mondom én, hogy azon 11, az önök számítása szeiint 17 milliót egyszerre adják ki, hanem részletenként. De ezt a vízi utat meg kell nyitni, mert ez fogja a Móricz Pál ur választóinak búzáját is külföldre szállítani, hogy neki is legyen belőle valami. | Annyira vagyunk most már, hogy miután a j jóakaratú felszólalások az ország érdekeire figyelmeztetőleg itt a parlament keretén belől s az osztrák felhívások onnan túl a kormánynál hatást nem tettek, az osztrák Dunaszabályozó-társulat fenyegetéssel akar ránk hatni 3 az előbb nevezett Fänner ur felszólalása egyenesen ezzel végződik: „Während der Durchführung der Regulirung | nach dem genehmigten Projecté, werden nicht unbedeutende Schotterquantitäten in Bewegung gebracht, wodurch die ohnehin schon schlechte Stromstrecke unterhalb der österreichischen Grenze, insbesondere bei Gönyő, wo schon seit lange ungünstige Stromverhältnisse bestehen, sich noch schlechter gestalten wird." Ok öntudatosan akarják kavicscsal elborítani a Csalóközt s nyíltan hirdetik ezt felolvasásokban, könyveikben, memorandumaikban a delegátusoknak is. A másik, t. i. Singer, szintén azt mondja felolvasásában, hogy már nem elégszik meg ő részéről a kavicsnak ránk hordatásával, mit az átmetszések következtében gyorsuló folyó tagadhatlanul ránk fog vetni, hanem egyenesen annectálni akarja a Dunát s azt tanácsolja Ausztriának, hogy ha Magyarország nem szabályozza a Dunát, ők, mint aliatusok, vegyék kezükbe az ügyet s ők vigyék azt keresztül. Ennyire megy, engedelmetkérek e kifejezésért, a kormány élhetetlensége ez ügyben, hogy legvitálisabb érdekeinket az osztrákok akarják, természetesen a maguk javára, kiaknázni, hogy a nyereséget ők dugják zsebre. „Ünter solchen Umständen scheint mir der richtigsíe Weg zu sein, die Donaustrasse selbst als Alíirten zu Hilfe zu nehmen, und bereits hat der Herr Vortragende misére Aufmerksamkeit darauf gelenkt, dass der regulirtc Donaustrom auf Ungarn drücken müsste, dass keine Regierung, welche verantwortlieh ist, für das Gedeihen der am Donaustrome Wohnenden und die verschiedenen wirthschaftlichen Interessen derselben, länger die Verantwortung tragen könnte, wenn dieser Strom mit voller Maehf auf die unteren Gegenden drückt. Wenn allé Vorstellungen nichts nützen, sollte man den Donaustrom als Aliirten heranziehen, man sollte raügiich machen, dass er wirke, und das scheint mir nur niöglich zu sein durch eine rasche Regulirung auf der Strecke bis Theben." Ezt a rasche Regulirungot megkezdik tavaszszal, február 12-ére van ülésük kitűzve, a mennyiben az osztrák átmetszések gyors megvalósítását megnyitni szándékoznak. íme, ez a memorandum, melyet a delegátus urak kaptak, még többet mond. Itt egyenesen magának a Donau-Vereinnak nevében kimondatik az a keresztény jámbor szándék, hogy az ország legparadicsomibb részében öt vár' megyét posványnyá tenni és kavicsosai elborítani
