Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-289
g2 £ L £í *9. országai Illés január 17. 1884. i Thaly Kálmán: Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy pár szót szóljak előbb szólott szavaim értelmének helyreigazítására, mert a t. belügyminister ur egy megjegyzést tett azokra. Azt méltóztatott t. i. azon kifejezésemből absolut vagy nem alkotmányos korszak — nem tudom, hogy mondottam — kimagyarázni, mintha azt értettem volna, hogy ez az 50-es években történt. Én hivatkozom a t. házra, hogy a sichelbnrgi kerületre nézve kifejeztem, hogy a károlyvárosi generalatus felállításakor vétetett át, a soproni községekre nézve pedig megjegyeztem, hogy azok a Nádasdy országbíró lefej eztetése után kerültek Ausztriához, azt pedig mindenki tudja, hogy ez nem az 50-es években történt. Ernuszt Kelemen: T. ház! Thaly t. képviselő ur felszólalásában utalt Vas vármegyének e tekintetbeni bajaira. Ennek folytán kénytelen vagyok s szívesen is teszem, hogy a t. belügyminister figyelmét e megye viszonyaira felhívjam. Már hosszabb idő óta foglalkozott Vasmegye e kérdéssel s a kormánynyal is ismételve érintkezésbe tette magát, de nem történt semmi. E kérdés nálunk háromfelé ágazik. Egyik az, hogy az ország területe, a mennyiben a határ Styria és megyénk közt határozottan kijelölve nincs, ott, hol száraz területen húzódik el, a mennyire én tudom, 1848 előtt is volt kiküldve egy országos küldöttség részünkről és Styria részéről, a mely ezen ügygyei foglalkozott is. De közbejövén azon nagy fontosságú és mindenki által ismert politikai események, ezen ügy abban maradt, habár a határkövek már odavitettek is, a melyek néhány év előtt még a talajba süppedve feküdtek. Hogy azonban azóta ellopták-e, vagy nem, azt nem tudom. A második határ a Mura. Mi, a kik az ország sok vidékén kivált a Tisza és más folyók szabályozásánál igen sokat tettünk, a nyugati határt nem mellőzhetjük és az ottani vizekre is országos figyelmet tartozunk fordítani, mert a baj épen abból eredt, hogy Styria országos költségen oly czélszerfí viziépítményeket építtetett, a melyek a viz folyását elterelni képesek úgy, hogy a viz egészen más medret van kényszerítve ásni Vasmegye területe rovására. Mi egyszerű megyei erőnkkel ezen állapotokon változtatni képesek nem vagyunk, hanem a felmerülő panaszok esetében kiküldjük a megyei mérnököt és a szolgabírót, a kik azonban a lakosság érdekeinek megfelelni nem képesek. Ily körülmények között nem tehetünk egyebet, mint azt, hogy az érdekelteket napról napra biztassuk, a háttérben némi országos segélyt ígérve, a mely a panaszokat ideiglenesen elnémítja. A harmadik eset az, hogy Singersdorf község Magyarországtól egészen el van zárva és hogy megyei úthálózatunkban pausa történik ugy, hogy fél óráig is a stájer határon kell átmenni. Igen természetes tehát, hogy ezt az utat sem Magyarország, sem pedig Styria nem gondozza, hanem elhagyagolt állapotban van. A megye tanácskozott e kérdés fölött többször ós ismételten és ismételten a kormányhoz fordult, de a visszás állapot ennek ellenére sem orvosoltatott. Én tehát felkérem a belügyminister urat, hogy a megyét eljárásában támogatni méltóztassék, mert a megye a fönforgó kérdéseket saját erejéből orvosolni nem képes. Szabó Kálmán: E kérdésben nem szólaltam volna fel, ha engem a ministerelnök urnak Somssich Pál képviselő xxrhoz intézett válasza kielégített volna. A minister ur ugyanis azt állította, hogy a territórium Répásra nézve a kérdés tanulmányozás alatt van. Ezzel azonban a határkérdés a Drávára nézve még nincsen eldöntve, mert e kérdést illetőleg a tanulmányozást Eszéktől fel Muraközig, Légrádig kell kiterjeszteni, mivel a Drávaszabályozás Eszéktől Barcsig, sőt Vízvárig oly átmetszéseket és határigazításokat igényel, a melyek sokkal nagyobbak, mint a territórium Répás. Somssich Pál (közbeszól) : Ohó ! Szabó Kálmán: Engedelmet kérek a t. képviselő úrtól, méltóztassék kihallgatni és ha nem úgy volna, a mint állítom, szíveskedjék helyreigazítani. Csak egy helyet veszek fel. Vízvárnál például az átmetszések folytán nevezetes területek estek ide át és igy megtörténik, hogy az illető horvátok ide jönnek át rétjeiket kaszálni és legeltetni. Horvátországban igen gyakran uralkodik a marhavész. Ilyenkor igen szigorú határzárt kell tartani, a miért is gyakran a katonai erőt kell igénybe venni annak megakadályoztatása végett, hogy azok marháikat áthajtsák. Ez kellemetlenségekre vezet, a mi az illető vidéknek nagy kárára van. (Ugy van! balfélöl,) Nem tudom, hogy a t. belügyminister ur emlékezik-e rá, de már az ő ministersége alatt történt, hogy mintegy 4 évvel ezelőtt, midőn Zákány alatt egy új sziget támadt és az oda való lakosok oda mentek füzfaágvágás végett, a horvátokkal találkoztak s ott conflictus történt. Bizottság küldetett ki megvizsgálás végett, hogy a sziget kinek Ítéltetett oda, máig sem tudjuk. Nagyon természetes, mig a Dráva-szabályozással összefüggőleg az átmetszések s az azok által okozott határigazítások kérdése Légrádtól Eszékig meg nem vizsgáltatik, ezen kérdés teljesenkielégítőleg megoldva nem lesz. Somssich Pál: Igen kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy néhány szót mondjak az ügy tisztázása végett. (Halljuk!) Annyi bizonyos, hogy czélszerü és szükséges, hogy az egész Dráva mentén határszabályozások történjenek, mert a Dráva folyását változtatván, igen sokszor történik, hogy bizonyos tér esik mitőlünk a horvát határra és viszont. De hogy ennél fontosabb a terrénum Répás — ezt már bátor vagyok állítani.
