Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-303

305. országos ülés február 5. 1884. 365 nézeteinek kifejezést adjon, Határozathozatalnak helye nem lehet.Következik a napirend :a főrendiház 1884. évi január 12-én tartott 9 3-ik ülésének jegyző könyvéből a 496 szám alatti kivonat tárgyalása, a keresztény és izraelita között, valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyában. DukaFerencz jegyző: Szólásra következik : Győry Elek! Simonyi Iván: (Feláll és szólani akar. Nagy zaj a szélső halon.) Elnök: T. ház! A fölmerült kérdés fölötti vitát már bezártam, a napirend már meg van kezdve. (Általános helyeslés.) Gyó'ry Elek: T. ház! Midőn a napirenden lévő kérdésre nézve felszólalok, nincs szükségem hosszasan fejtegetni azon okokat, melyek miatt nem kívánom, hogy a főrendek által visszaküldött törvényjavaslat hozzájuk ismét visszaküldessék. (Halljuk! Halljuk!) Azokra tartozik ez, t. ház, nézetem szerint és azok meg is tették, a kik e törvényjavaslatot *első tárgyalása alkalmával egy lépésnek tekintették azon czél felé, hogy kötelező polgári házasság behozassék. Én, t. ház, ilyen lépésnek azt sohasem tekintettem, sőt azon t. társaimmal együtt, kik ellenezték már az első tárgyalás alkalmával ezen javaslat elfogadását, bátor voltam kiemelni, hogy e javaslat a kötelező polgári házasság lényegével elvi ellentétben áll, hogy ez nem alkalmas a bajokat orvosolni, de sőt azon zűrzavart, mely a házasság jog terén sajnos, nálunk fennáll, csak szaporítani fogj a és azért nem fogadtam el a javaslatot már a jogügyi bizottságban sem, a mit azért tartok kötelességemnek megjegyezni, mert az igen tisztelt ministerelnök ur jónak látta e tárgynál az igazságügyi bizottság munkálkodásával is foglalkozni és bizonyos czélzást tenni az ellenzék ott levő tagjaira. Ennek megjegyzése után t. ház, hogy mégis fel akarok szólalni, teszem ezt azért, mert kötelességemnek ismerem refleetálni arra a határozati javaslatra, melyet a t. ministerelnök nr beterjesztett és a vita folyamában felmerült, még pedig némely részben bizony igen furcsa dolgokra. Az a határozati javaslat, a melyetat. ministerelnök ur benyújtott, egy szóval sem tartalmazza, hogy azon bizonyos alkalmas időben a függő kérdést miként, mily alapon kivánja megoldani. Véleményem szerint is az a határozati javaslat jelenthet igen sok mindenfélét, de nézetem szerint egy tekintetben világos : abban t. i., hogy nem jelenti, miként a kormány akarná a kötelező polgári házasságot. Igaz, a t. ministerelnök ur azt mondotta, hogy ő előtte is végezel a kötelező polgári házasság, hogy az olyas valami, a mi a közvéleményben általában meglesz, érvényesülni fog; ha nem lesz meg, nem fog érvényesülni. Mondotta, igaz, a t. ministerelnök ur azt is, hogy azokat a veszélyeket, a melyeket mások látnak a kötelező polgári házasság behozatalára nézve, ő nem látja. Mindezek, azt hiszem, kétségtelenné teszik azt, hogy azon határozati javaslat a kötelező polgári házasságot akarja jövőre kizárni. Ha különösen figyelembe veszi a t. ház, hogy van a háznak egy fennálló határozata, a mely követeli, hogy a polgári házasságra nézve mielőbb törvényjavaslat terjesztessék be, ezzel szemben senki sem kételkedik ezen egy irányban e határozati javaslat jelentősége felett. És mivel én sem látom azokat a veszélyeket, a melyeket a t. ministerelnök ur sem lát; és mivel én életszükségletnek tartom, hogy a házasságjog terén e tekintetben valahára rend legyen; mivel szükségesnek tartom, hogy ne csak egyoldalú szempontból oldassék meg a kérdés: ragaszkodom ahhoz, hogy tartassák fel a t. háznak ezen határozata továbbra is. (Helyeslés balfelöl.) Azzal a nézetével a t. ministerelnök urnak azonban, a ki oly kedvteléssel czélozgatott más pártokban lenni látszó egyetértés hiányára, nincs egyetértésben az ő igen hű commentatora, Jókai Mór t. képviselő ur. Jókai t. képviselő ur látja azokat a veszélyeket, a melyeket a t. ministerelnök ur nem lát. 6 borzalmas dolgokat mondott el nekünk arról, hogy miken kellene keresztülgázolni e nemzetnek, hogy végrevalahára oda jusson, a hol Franeziaország vagy Olaszország van a polgári házasság behozatalára nézve. Nagyon sajnálom, hogy a t. képviselő ur ezen borzalmaknak oly remek ecsetelésével nem azon alkalmakkor állott elő, a mikor korábbi határozatait a kötelező polgári házasságra nézve a képviselőház egyhangúlag meghozta. n Lükő Gézaí 0 is megszavazta! Györy Elek: Azt hiszem t. ház, hogy aligha talált volna akkor visszhangra, mikor a szabadelvű haladás terén még nem jutott e stádiumba a t. többség, hogy most már az efféle nyilatkozatokat is helyesléssel képes kísérni; aligha visszhangra talált volna a t. képviselő ur azon nézete, hogy a szabadelvű haladásnak e követelményét Magyarországon csak a clerus és a conservativ aristokratia megtörésével és azok romjain lehet érvényesítni. Én ezt különben nem is hiszem, t. ház. Volt sok, a mit az említett tényezők közül egyik is, másik is ellenzett, de azért sem azok tönkre nem tétettek, sem azon czél koczkára nem tétetett. íme az 1791: XXVI. t.-czikket ellenezte a clerus, de mikor a törvényhozás azt törvénynyé tette, meghajolt előtte kötelességszertíleg. Ellenzett a conservativ aristokratia is sokat, de mikor ellenében keresztülvitte a szabadelvű haladás, azért az aristokratia nem semmisült meg. De nagyon furcsa dolognak is tartanám, ha abból a szempontból indulnánk ki a törvény-