Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-303

305. országos ülés február 5. 1884. 365 nézeteinek kifejezést adjon, Határozathozatalnak helye nem lehet.Következik a napirend :a főrendiház 1884. évi január 12-én tartott 9 3-ik ülésének jegy­ző könyvéből a 496 szám alatti kivonat tárgyalása, a keresztény és izraelita között, valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyában. DukaFerencz jegyző: Szólásra követke­zik : Győry Elek! Simonyi Iván: (Feláll és szólani akar. Nagy zaj a szélső halon.) Elnök: T. ház! A fölmerült kérdés fölötti vitát már bezártam, a napirend már meg van kezdve. (Általános helyeslés.) Gyó'ry Elek: T. ház! Midőn a napirenden lévő kérdésre nézve felszólalok, nincs szükségem hosszasan fejtegetni azon okokat, melyek miatt nem kívánom, hogy a főrendek által visszaküldött törvényjavaslat hozzájuk ismét visszaküldessék. (Halljuk! Halljuk!) Azokra tartozik ez, t. ház, nézetem szerint és azok meg is tették, a kik e törvényjavaslatot *első tárgyalása alkalmával egy lépésnek tekintették azon czél felé, hogy kötelező polgári házasság be­hozassék. Én, t. ház, ilyen lépésnek azt sohasem tekintettem, sőt azon t. társaimmal együtt, kik elle­nezték már az első tárgyalás alkalmával ezen ja­vaslat elfogadását, bátor voltam kiemelni, hogy e javaslat a kötelező polgári házasság lényegével elvi ellentétben áll, hogy ez nem alkalmas a bajokat orvo­solni, de sőt azon zűrzavart, mely a házasság jog terén sajnos, nálunk fennáll, csak szaporítani fogj a és azért nem fogadtam el a javaslatot már a jog­ügyi bizottságban sem, a mit azért tartok köteles­ségemnek megjegyezni, mert az igen tisztelt mi­nisterelnök ur jónak látta e tárgynál az igazság­ügyi bizottság munkálkodásával is foglalkozni és bizonyos czélzást tenni az ellenzék ott levő tagjaira. Ennek megjegyzése után t. ház, hogy mégis fel akarok szólalni, teszem ezt azért, mert köteles­ségemnek ismerem refleetálni arra a határozati javaslatra, melyet a t. ministerelnök nr beterjesz­tett és a vita folyamában felmerült, még pedig némely részben bizony igen furcsa dolgokra. Az a határozati javaslat, a melyetat. minister­elnök ur benyújtott, egy szóval sem tartalmazza, hogy azon bizonyos alkalmas időben a függő kér­dést miként, mily alapon kivánja megoldani. Véleményem szerint is az a határozati javas­lat jelenthet igen sok mindenfélét, de nézetem szerint egy tekintetben világos : abban t. i., hogy nem jelenti, miként a kormány akarná a kötelező polgári házasságot. Igaz, a t. ministerelnök ur azt mondotta, hogy ő előtte is végezel a kötelező pol­gári házasság, hogy az olyas valami, a mi a köz­véleményben általában meglesz, érvényesülni fog; ha nem lesz meg, nem fog érvényesülni. Mondotta, igaz, a t. ministerelnök ur azt is, hogy azokat a veszélyeket, a melyeket mások látnak a kötelező polgári házasság behozatalára nézve, ő nem látja. Mindezek, azt hiszem, kétségtelenné teszik azt, hogy azon határozati javaslat a kötelező pol­gári házasságot akarja jövőre kizárni. Ha külö­nösen figyelembe veszi a t. ház, hogy van a ház­nak egy fennálló határozata, a mely követeli, hogy a polgári házasságra nézve mielőbb törvény­javaslat terjesztessék be, ezzel szemben senki sem kételkedik ezen egy irányban e határozati javaslat jelentősége felett. És mivel én sem látom azokat a veszélyeket, a melyeket a t. ministerelnök ur sem lát; és mivel én életszükségletnek tartom, hogy a házasságjog terén e tekintetben valahára rend legyen; mivel szükségesnek tartom, hogy ne csak egyoldalú szempontból oldassék meg a kérdés: ragaszkodom ahhoz, hogy tartassák fel a t. háznak ezen határozata továbbra is. (Helyeslés balfelöl.) Azzal a nézetével a t. ministerelnök urnak azonban, a ki oly kedvteléssel czélozgatott más pártokban lenni látszó egyetértés hiányára, nincs egyetértésben az ő igen hű commentatora, Jókai Mór t. képviselő ur. Jókai t. képviselő ur látja azokat a veszélyeket, a melyeket a t. ministerelnök ur nem lát. 6 borzalmas dolgokat mondott el nekünk arról, hogy miken kellene keresztülgázolni e nemzetnek, hogy végrevalahára oda jusson, a hol Franeziaország vagy Olaszország van a pol­gári házasság behozatalára nézve. Nagyon sajná­lom, hogy a t. képviselő ur ezen borzalmaknak oly remek ecsetelésével nem azon alkalmakkor állott elő, a mikor korábbi határozatait a kötelező pol­gári házasságra nézve a képviselőház egyhangúlag meghozta. n Lükő Gézaí 0 is megszavazta! Györy Elek: Azt hiszem t. ház, hogy aligha talált volna akkor visszhangra, mikor a szabadelvű haladás terén még nem jutott e stá­diumba a t. többség, hogy most már az efféle nyi­latkozatokat is helyesléssel képes kísérni; aligha visszhangra talált volna a t. képviselő ur azon nézete, hogy a szabadelvű haladásnak e követel­ményét Magyarországon csak a clerus és a con­servativ aristokratia megtörésével és azok romjain lehet érvényesítni. Én ezt különben nem is hiszem, t. ház. Volt sok, a mit az említett tényezők közül egyik is, másik is ellenzett, de azért sem azok tönkre nem tétettek, sem azon czél koczkára nem tétetett. íme az 1791: XXVI. t.-czikket ellenezte a clerus, de mikor a törvényhozás azt törvénynyé tette, meg­hajolt előtte kötelességszertíleg. Ellenzett a con­servativ aristokratia is sokat, de mikor ellenében keresztülvitte a szabadelvű haladás, azért az aristokratia nem semmisült meg. De nagyon furcsa dolognak is tartanám, ha abból a szempontból indulnánk ki a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents