Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-302

302. or»«*gos ülés mnár 4. 1884. 361 A dologban pedig az a különös, hogy ezen j pbilippikákat a katholikus vallás ellen épen azon j képviselők tartják, a kik a vallásszabadság és jogegyenlőség hangzatos szavaival dobálódznak, mikor pl. a zsidó vallásról van szó, az noli me tangere, nebántsvirág és ugy látszik, csak a katholikus vallást akarják kizárni az emberiség eme magasztos vívmányainak áldásaiból. Hát, t. ház, én ezen támadások azon részével, mely a katholikus vallás babonáiról szól, nem foglalkozom, e tekintetben a vallás, melyben születtem, melynek hive vagyok, az én gyenge védelmemre nem szorul: nem teszem ezt legfőkép azért, mert népképviselői kötelességemet akkor vélem legjobban és ugy akarom betölteni, hogy a hazai összes felekezeteket egyformán szolgáljam itt e házban. (Helyeslés a szélső halon.) Én, t. ház, első sorban el merem mondani, hogy ugy én s e padokon ülő katholikus társaim, valamint népünk türelmes. Kérdem, kik vétenek a türelem ellen? Mi-e, a kik pártunk erősbülése érdekében sok keserű falatot nyelünk, vagy azok, a kik nem véve figyelembe azt, hogy esetleg ülhetnek e padokon önérzetes kath. képviselők, a kik nem engedik vallásukat gúny és nevetség tárgyává tenni ? Vallásunk ellen naponta megúj'uló támadásokat intéznek. Azok türelmetlenek, a kik támadásaikkal oly harczot provocálnak itt a parlamentben, mely ugy a t. házra, mint a nagy közönségre káros hatást gyakorol. T. ház! Mocsáry képviselő ur szives volt egy vádat felvetni, hogy t. i. vannak e padokon képviselők, a kik gyakran e párt kebelében előforduló dolgokat itt szellőztetik. Azt mondják ugyan, hogy az általánosságban mondottakat senki magára ne vegye, de mert én voltam szerencsés múltkor a pártélet némely dolgait rostálni, nem tehetek róla, magamra vettem. (Halljuk!) Erre nézve csak az a megjegyzésem, hogy ime most jelent meg a függetlenségi párt nyilatkozata, mely a párt jövőjével akar foglalkozni és nekünk nem állt módunkban azt megvitatni. [Zajos ellenmondás a szélső balon. Felkiáltások: Nem ide való!) Hát megengedem, hogy nem ide való, hanem egyet mondok, a mi ide való. Ez lehet nem ide való, de az sem ide való ám, hogy a törvényhozás másik termében történt szavazást hajánál fogva ide ránczigálják és hogy Mocsáry t. képviselőtársam mindig a elerus reactiójáról beszél. Hát reactió az, ha Magyarország főpapsága egy, az ő vallásos hitelveivel, valláserkölcsös meggyőződésével ellentétben álló törvényjavaslat felett függetlenül szavaz ? A kritika terrorismusa t. ház. reactió, vagy legalább közel áll ahhoz, a mit önök e szavazattal szemben gyakoroltak. Reactió az? ha Magyarország egyik törvényhozó testülete visszautasít egy törvényjavaslatot, melyet a keresztény KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XIV. KÖTET. társadalom a gyűlölség érzetével fogadott; ha nem fogadja el, mert annak egy szakasza esetleg a keresztény unokákat egy undorító szertartás alá veti ? (Nagy derültség.) Ez nem reaetio, ép ugy, mint nem reactio és különösen nem a főpapság reactiója az, hogy pl. ott a főrendiek közül protestánsok is szavaztak ezen javaslat ellen, valamint nem reactió az, hogy ha Papp Gábor, a protestáns egyház egyik kitűnő büszkesége és néhány superintendens társa máig is a kormány érdekeit szolgálja. Egyáltalában a jövőre nézve azon kérelmezést intézem egyik-másik képviselő úrhoz, legyenek szívesek számításba venni azt, hogy ülnek itt olyanok is, a kik nem engedhetik, hogy vallásuk ellen egyes nyilatkozatok, kivált a pártnak előkelő helyeiről tétessenek, mert elvégre mi tudjuk, hogy itt Mocsáry ur, mint képviselő beszél, de a nagy közönség azt mondja, hogy ő az egész párt nevében szól. Én arra kérem önöket, ne legyünk mi se katholikus, se protestáns képviselők. (Helyeslés. Ugy van! a szélsőbalon.) Azt kívánom a haza érdekében, hogy csak ilyen felekezeti eszmecsere is legutoljára fordult legyen elő itt e házban, (Élénk felkiáltások a szélsőbalon: Helyes! Helyes!) hanem szolgáljuk együtt buzgalommal, részrehajlás nélkül, áldozatkészséggel ugy a protestáns, mint a kath. egyház érdekeit, a többit hagyjuk a tractualis értekezleteknek.Találkozzunk a haza szeretetében,találkozzunk azon törekvésben, hogy a hazát nagygyá, hatalmassá és függetlenné tegyük. Én a határozati javaslat első részét elfogadom, de második részéhez nem járulhatok és ha a kettő összekapcsoltatnék, kénytelen leszek ellene szavazni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Vadnay Andor: T. ház! Valóban felette különös és a maga nemében szokatlan jelenség az t. ház, hogy a vita, egy tárgy felett, a melynek elintézésében lényegileg e ház majd minden tagja egyetért, ily nagy hullámokat verjen fel s igy el is mérgesedjék egyszersmind. A ministerelnök ur határozati javaslatának első részét, mely a főrendiház ismételt elutasító izenete folytán a keresztény-zsidó házassági törvényjavaslatnak ad acta tételét ajánlja, ugy hiszem, mindenki elfogadja.Annak másodikrészé velpedig,melyben a ministerelnök ur páratlan tacticája egyfelől az általános kötelező polgári házassággal kecsegtet is, fenyegetődzik is, másfelől pedig a neki keserített zsidókat akként vigasztalja, hogy csak bízzanak őbenne, majd ha egyszer az „alkalmas idő" elérkezik s azt ő mint kormányelnök megéri, meg fogja váltani őket az antisemitismus veszedelmétől: e második részével, mondom, bővebben foglalkoznunk aligha érdemes. D e minthogy az említett határozati javaslat elfogadásával a kormány kezéből kiesett a zsidó kérdésnek általa czélbavett megoldási módja.igen megfogható, hogv a jelen tárgyalásnak minden szó46