Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-299

299. országos ülés január 29. 1S84. 281 törvényben kitnoridatik, hogy ez fizetendő, de ugyan abban a törvényben kimondatik az is. hogy e tartozás fedezendő a telepesek által. Ha tehát általában valami átfutó és átmeneti kiadás létezik, melyet az állam kezel, az mégis csak az átmeneti kiadásokba veendő fel; mert ha a t. képviselő ur azt akarja is, hogy mivel ily tétel 42 évig fennáll, az a rendes kiadások közé vétessék fel, ez a rendes deficiten változtatni nem fog, mert az annak megfelelő bevételt akkor szintén a rendes kezelésnél kellene elszámolni, (letszés jobbfelöl.) Nem helyes tehát azon állítás, hogy ily átmeneti kiadásokat csupán azért, mert éveken át ismétlődnek, a rendes kiadások közé kellene felvenni. Bármily szigorúan akarunk is eljárni, az eddigi átszámolási rendszert ez okból megváltoztatni se nem czélszerű, se nem szükséges. (Ügy van ! a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselőm*: minő helytelen politikát követ a kormány, midőn 6 százalékkal vesz fel adósságot s a pénzt oly vállala tokra fordítja, melyek alig jövedelmeznek két .százalékot és midőn olcsóbb adósságot drágábbal couvertál, a mint az itt történik. Első tételét nem hiszem, hogy akár ő, akár az ő pártján levő más képviselőtársa, a ki közgazdasággal foglalkozik, helyesnek tartaná. Mert, hogy az állam ne építsen oly vasutakat, a melyek nem adják meg mindjárt a beléjük fektetett toké kamatjait, az nagy hiba lenne, hiszen akkor vasutakat építeni alig és csak kivételesen volna lehetséges, de azon vasutakból, a melyeket az állam épít, ha nem kapja is meg mindjárt a kamatot, igen sok haszon származik közgazdasági szempontból. Nem lehet tehát feltétlenül azt mondani, hogy az állam ne fektessen be tőkét olyan vállalatokba, a melyek nem hozzák meg mindjárt a teljes kamatot. Igen lekötelezne a t. képviselő ur, ha megnevezné aaoa olcsóbb kamatozású kölcsönöket, a melyeket mi drágább kölcsönnel convertáltunk. Én ilyet nem ismerek, mert a 6 százalékos rente, a mint méltóztatik tudni, olcsóbb kamatO' zású kölcsönnel convertáltatik. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy a zárszámadások eredményei nem felelnek meg a költségvetési előirányzatnak és ez mutatja, mily hibásak és hiányosak költségvetéseink. Igaz, t. ház, hogy volt néhány esztendő, a midőn ez a szerintem is helytelen állapot uralkodott, hogy t. i. a zárszámadások eredményei kedvezőtlenebbek voltak, mint az előirányzatok. De méltóztassék megtekinteni az 1882-ik évi zárszámadást, melynek eredménye 9 millióval jobb és még ha kihasítjuk is az azon évre átmenő kiadásokat, még mindig 6 Millióval jobb. Nem lehet e szerint általánosságban azt állítani, hogy a KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XIV. KÖTET. zárszámadások eredményei rosszabbak, mint az előirányzatok. S épen az 1883. évre nézve is az eddigi kezelések alapján remélni merem, hogy az eredmény olyan lesz, mint az 1882-ki, vagyis az előirányzatnál jobb. Azt is mondta a t. képviselő ur és Krisztinkovich t. képviselő ur e részben egyetért vele, hogy a pénzügyi helyzet évről évre romlik. Méltóztassék megengedni, ép a legutóbbi napokban osztatott ki a zárszámadási bizottság jelentése az öt évi kezelésről. Felfogásom szerint — és mindenki, a ki igazságosan birál, el fogja ezt ismerni — a pénzügyi helyzetnek romlását ezen eredmények alapján állítani nem lehet. Ha tisztán csak a jövedelmek emelkedését nézzük, 1878-tól 1882-ig 29 milliónyi javulást lehet constatálni. Meglehet, azt fogják erre mondani, hogy ez csak az óriási adóemelések következménye, s nem csoda, ha ez által a bevételek oly nagy mértékben növekedtek. De méltóztassék megtekinteni, hogy miből áll ez a 29 millió és azt fogják látni, hogy ezen emelkedésben van 5.800,000 frt, a mely új adókból vagy az eddigi adók fokozásából ered, a hadmentességi adó, a szállítási adó és a fogyasztási adóknak emelkedése mindössze 5.800,000 frtot tesznek s a többi eloszlik a fogyasztási adók visszatérítésére — ez pedig csak nem terheli az adófizetőket — a vasutak jövedelmeire 8.900,000 írttal és a jövedelmeknek minden törvényhozási intézkedés nélkül való szaporodása 10.100,000 frtot tesz. íme t. képviselőház, ebből áll a jövedelmeknek 29 milliónyi szaporodása, s ez öt esztendő alatt mindenesetre nevezetes eredménynek mondható. A jövedelmek ezen fokozása mellett van kétségkívül a kiadásoknak is szaporodása, de a mérleg mindenesetre 21 millió írttal javült, a mi kielégítőnek mondható. Én soha sem mondtam t. képviselőház azt, mire a t. képviselő ur hivatkozott, hogy a kormány, a pénzügyminister azt mondja, hogy miután a rendes kezelésben az egyensúly helyre van állitva, most már rendezettek a pénzügyek és hogy ezt a számoknak mesterséges csoportosítása által értük el. Én azt, mit a képviselő ur állit, sohasem mondottam, hanem felfogásom szerint első feladat volt elérni azt a czélt, melyet elértünk és ha néhány évvel ezelőtt azt mondta volna valaki, hogy 1884-ben ezen eredmény el lesz érve és a rendes kezelésben helyre lesz állitva az egyensúly, akkor kevesen lettek volna a túloldalon, a kik ezt lehetségesnek tartották volna. Most ezt, mint első lépést elértük; a feladat ezentúl az, tovább haladni a teljesen egészséges és rendezett állapot felé. {Helyeslés a jobboldalon.) Elismerem, ez csak akkor lesz elérve, ha idegen pénzzel, adóssággal csak annyit fogunk fedezni, a mi egy36