Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-299
299. orsaágos ülés császárságot, vigyázzanak, hogy azon nép, mely csak imént ájongott a szomszéd házban történt reactio diadalának, ne fogadja tárt karokkal a romba dőlést, mely ellen hiába építtetik e kiszivattyúzott, kimerült néppel a munkáes-beszkidi vasutat. De további ecsetelését a jövőnek követni nem akarom s mert én a legalább 33%-ot a jövedelemből, a föld, a munka, az ipar termékeiből absorbeáló kormány politikájában nem látok mást, mint a socialismus és communismus inaugurálását, nem pártolom és nem szavazhatom megga költségvetést. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Helfy Ignácz: Én nem kívánok a szőnyegen levő tárczához szólani, mert hogy mit tartok jelenlegi pénzügyi politikánkról, ezt elmondottam nemrég az adótörvények tárgyalása alkalmából. Felszólalásomnak egyedüli czélja, hogy felhívjam a t. ház figyelmét oly tárgyra, a mely a pénzügyi tárcza keretében eddig nem foglalt helyet, pedig meggyőződésem szerint annak ott helyet kellene foglalnia. Ugyanis méltóztatnak emlékezni, hogy 1878ban a törvényhozás e párt ellenzése daczára is létesítette az úgynevezett osztrák-magyar bankot. Ez képezi azóta összes hitelszervezetünknek irányzóját. Hogy milyen hatással, hogy milyen eredménynyel, erre most kiterjeszkedni nem akarok. Azt hiszem, kétségbevonhatatlan, hogy a mit törvényhozásüag megállapítunk, annak törvényhozási ellenőrzés alá kell esnie. A magyar törvényhozás létrehozta e bankot és igy ennek üzleti eredménye az országgyűlés elé tartozik, bogy azt megbírálhassa. Ez annál szükségesebb, mert a szabadalom 10 évre adatott. Remélem azonban, hogy e 10 év lejárta után e szabadalom megújittatni nem fog, hanem a nemzet felállítja az önálló magyar bankot. Minthogy ez igy van, szükséges, hogy az országgyűlésnek alkalma legyen magát ezen bank működéséről kellő időben tájékozni, nehogy a túlsó oldalról azon érvekkel álljanak elő, a melyekkel a múlt alkalommal állottak elő, hogy ehhez oly nagy apparátus kell, hogy még csak gondolni sem lehet arra, hogy a nemzet e tekintetben önállólag intézkedhessek. Ez az egy ok magában is elegendő volna arra, hogy indítványozzam, hogy jövőre a pénzügyi tárcza keretében helyt foglaljon az osztrák-magyar bank ügyvezetése, illetőleg üzleti eredménye. De van egy másik dolog is ezzel kapcsolatban, a mely nemcsak kívánatossá, sőt jogossá is teszi ezen kérésemet, hanem a melynél fogva egyenesen a nemzet érdeke követeli azt. Ugyanis az 1878: XXVI. tör vény-ozikk, a mely rögtön a banktörvény után következik, megállapítja azon módozatokat, melyekkel Magyarország isnaár %%. 18*4 $79 | hozzájárul a 80 millió bankadósság törlesztéséhez. Az alapszabályok szerint meg vau állapítva, hogy ezen törlesztésre fog szolgálni az osztrákmagyar bank tiszta jövedelmének bizonyos része. Én tehát azt hiszem, hogy teljes joggal kívánhatja a háznak minden tagja, hogy tudja, meunyi volt ebben az évben a tiszta jövedelem, mennyi esik ezen tiszta jövedelemből Magyarországra és következőleg mennyit törleszthet Magyarország azon adósságból, a melyet oly felesleges módon — bogy ne mondjam bűnös módon — a nemzet nyakába hárított. Ez annál is inkább szükséges, mert ugyanazon törvény szerint a 10 év alatt nem törlesztett részt, a 80 milliónak hátramaradó részét, a mennyiben a magyar korona országaira esik, tartoznak 50 évi rátákban kifizetni. Ez tehát nem közömbös senkire, reám nézve sem, ki az önálló banknak híve vagyok, hogy majdan ha felbontjuk a jelenlegi szerződést és önálló bankot alapítunk, mennyivel tartozunk még az osztrák kormánynak ezen bankadósság czíméii. Mindezek folytán bátor vagyok a t. ház elé a következő határozati javaslatot terjeszteni, abban a reményben, hogy azt maga a t. pénztígyminister ur sem fogja ellenezni: (Olvassa.) Határozati javaslat: A képviselőház utasítja a pénzügyministert, hogy az osztrák-magyar bank működéséről, üzleti eredményeiről évenként kimutatást terjeszszen a t. ház elé, a 80 milliÓB bankadósság törlesztésére eso összeget pedig, a mennyiben az a magyar korona országait illeti, valamint a még töríesztetlenül hátramaradó összeget a pénzügyi tárcza költségvetésébe felvegye. Ajánlom a t. háznak elfogadás végett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a beadott határozati javaslat. Duka Ferencz jegyző (ofoawa Helfy Ignácz határozati javaslatát). Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Midőn szólani kívánok azokhoz, a mik a képviselőházban a pénzügyi tárcza költségvetésére nézve elmondattak, méltóztassék megengedni, hogy először is kitérjek két oly tárgyra, mely nincs szoros összeköttetésben magával a pénzügyi tárczával. (Halljuk!) Az egyik Darányi t. képviselő ur fölszólalása, a másik Helfy képviselő ur határozati javaslata. Darányi t. képviselő ur kérdést intézett hozzám az iránt, hogy szándékozik-e a kormány a tisztviselők nyugdíjára vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozni, mily stádiumban van az ügy és fogjuk-e azt mielőbb a t. házhoz beterjeszteni. T. ház! Egyik legnagyobb oka annak,
