Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-286

286. országos ülés január 14 1884. 19 bureaukraticus rendszernek teljes, tökéletes keresz­tülviteléhez L)e nem folytatom tovább t. képviselőház (Halljuk!) ezen fejtegetéseket, amelyekkel, nagyon félek, máris próbára tettem a t. ház türelmét. (Hall­juk! Halljuk! a s-flsö halóidálon) Összefoglalva azokat, a miket a közigazgatásra, mint a kormány által kezelt ügyeknek egyik legfontosabb ágára nézve részletesen elmondottam éspedig elmondottam most különösen azért, mert én a budgetviták oeeo­nomiájának szempontjából részemről helyesebb­nek tartom, hogy minden kifogás és észrevétel a kormány ellen ilyenkor az általános vita alkalmá­val együtt adassék elő, a helyett, hogy minden tárczánál külön általános vita támasztassák; össze­foglalva mindazokat, a miket a kormány pénzügyi politikájára s a közigazgatás többi ágaira nézve is érinteni bátorkodtam : azon következtetésre jutok t képviselőház, hogy én az ily kormány kezébe az ország ügyeinek vezetését nyugodtan nem lát­hatom. Én azt hiszem, hogy a jelenlegi kormány nem érdemli meg a t. képviselőház bizalmát; én a magam részéről irányában bizalommal nem visel­tetvén, mint hogy mindig bizalmi kérdésnek is tekintettem a budgetnek általánosságban való el vagy el nem fogadását: részemről kijelentem, hogy a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. Erre vonatkozó határozati javas­latomat bátor vagyok elfogadás végett ajánlani. (Élénk helyeslés, éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati ja­vaslat. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa) •. Hatá­rozati javaslat. Beadják : Mocsáry Lajos, Farkas József, Békássy Gyula, Czirer Ákos, Gruber János, Hermán Ottó, Krisztinkovieh Ede, Lükő Géza, Hegedüs László, Duka Ferencz. „Tekintetbe véve, hogy a ministerium által elő­terjesztett 1884. évi állami költségvetés ugyanazon szomorú képét tünteti elő az ország pénzügyi hely­zetének, mint a megelőző évekbeli költségvetés: tekintetbe véve, hogy a minísterinm ennek daczára folytonosan csak a honpolgárok vagyoni állását tönkre tevő, de az ország pénzügyeinek rendbehozására nézve sikertelen adóemelésre kész­teti az országot, állandóan vonakodván beismerni, hogy a pénzügyek rendbejövetele is csak akkor várható, ha a nemzet kivívja azt, mi általában a haza fölvirágzásának mellőzhetlen föltétele: teljes önrendelkezési jogát, állami függetlenségét; teSintetbe véve, hogy a ministerium a tény­leges viszonyok keretében sem tartotta fönn akként a nemzet jogait és nem gondozta ugy érdekeit, hogy megnyugvással lehetne kezében látni az or­szág ügyeinek kormányzatát: mondja ki a képviselőház, hogy ily kormány iránt bizalommal nem viseltetik s az általa előter­jesztett 1884-ik évi állami költségvetést tárgyalás "alapjául nem fogadja el." (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gruber János: T. képviselőház! Az előadó urnak az imént tett azon nyilatkozata, miként a meddő vita elkerülésének czéljából nincs szándé­kában a költségvetés általános tételeinek bírálatába bocsátkozni és a pénzügyi bizottság azon kijelen­tése miként rég elmultak azon idők, midőn a be­vételek és kiadásokból milliókat törölhetett a bizottság energikus irónja, legkevésbé sem voltak befolyással azon elhatározásomra, hogy a költ­ségvetés egyes tételeit részletező bírálat tárgyává tenni igyekezzem. Ezen kijelentés daczára a t. pénzügyi bizott­ság álláspontjára helyezkedem, mely eljárásáról szives volt azon kritikát adni, hogy a takarékosság szelleme a bizottságot egy perezre sem hagyta el. El kell ismernünk, hogy a t. bizottság ezen vezér­szerepéből egy jottát sem engedett, sőt a takarékos­ságot a fukarságig vitte a kiadások törlésében akkor, midőn a 329 millió kiadásból csak 173,768 frtot és ezen összegből is valószínűleg a főrendi szavazás utóízéuek hatása alatt, a budapesti tudo­mányegyetem hittani karának szükségletéből 14,380 irtot törölt és ez által arithmetikai tisztének megfelelt. Sem okom, sem jogom állítani, hogy a pénz­ügyi bizottság ezen tételek elbírálásánál gondatla­nul járt volna el, de ha a pénzügyi bizottság a kiadásoknak 154 / 1(,00-ed°/o-át törli, lehetetlen, hogy ne provokálja a kritikát azon oldalról, mely az állami gazdálkodás ellenőrzésére első sorban van hivatva. Mi is mélyen át vagyunk hatva t. ház, azon érzettől, hogy hazánk természetes fejlődése foly­tán szükségessé vált kiadások kielégítést nyerje­nek ; a mi szivünket is átrezgi hazánk haladásának és felvirágzásának vágya; de mert e felvirágzást és haladást hazánk önállósága és függetlensége révén véljük elérhetni,(Helyeslés a szélső baloldalon) és mert a kiadások túlnyomó részét oly költségek idézték elő, melyek minket az önállóság és függetlenség­nek még reményét-! is elütnek, bocsásson meg a t. előadó ur, ha még azon tételeknél is hosszasab­ban fogunk időzni, melyek a tartományi alárendelt­ség által szabályozott költségvetési rendszerünkből kifoiyólag,parlamentivitatkozás tárgyát alig képez­hetik. A mi engem illet, szólok azért, mert komoly eredményt nem a bajok eltitkolásától, hanem fel­ismerésétől remélek. Egy nemzet költségvetésére szomorúbb vilá­got semmi sem vet, mintha túlnyomó számban je­lentkeznek azon tételek, melyekre vonatkozólag a rendelkezési jog a nemzettől úgyszólván elvona­tott, melyek parlamenti vitatkozás tárgyát azért nem képezhetik, mert korábbi törvényeken és szerződéseken alapulnak. Márpedig a mi költség­vetésünk 295 millióra menő bevételéből kerek­számban 169 milliót tesz azon, hogy ugy mond­3*

Next

/
Thumbnails
Contents