Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-296

296 országos ülés Jänoár 28. !8$4. 209 kis útravalóval ellátva haza bocsátja, (Derültség) mert amúgy se kap elégtételt; az erdei kárte­vőkre meg nagyon reá jár a tisztelt igazságügy­minister ur által inaugurált complicált eljárás sze­kerének rúdja. Az előtt egész községek feladott kártevőit lajstrom mellett beidézték, a kártételt vagy önbe­ismerés, vagy az erdőőr hit alatti vallomása alap­ján megítélték vagy az illetőt felmentették a nél­kül, hogy erről mást, mint az erdei károk köny­vébe bevezetett teljes hitelű rövid, de magában kimerítő jegyzetet írtak volna; s végrehajtatták költség nélkül birák uraimék által az ítéletet. Most minden kártevő külön idézést kap, külön jegyzőkönyvet vesznek fel vele, külön itélik el írásosan, külön lesz exequálva s az eredetileg talált 10 kros kár vagy büntetéspénz forintokra emel­kedve teszi tönkre a könnyelmű vagy elkénysze­rített embert. E mellett, hogy például Pozsonymegyét fel­hozzam, némely szolgabíróságnál pár év múlva ezen értéktelen jegyzőkönyvek számára külön hi­vatali helyiségeket keílend bérleni, mert hiszen némelyiknél az évenként tett feljelentések száma a 4000-et is meghaladja. T. ház! Vannak olyanok, kik csak az osztrák bölcsességből merítvén tudományukat, azt hiszik, hogy külön jegyzőkönyv felvétele nélkül talán az eljáró szolgabíró valami nem tudom miféle tör­vénytelenségre vetemedhetnék, de feledik, hogy az ily kártevők 90—100-ad része írni, olvasni nem tud, miatta a jegyzőkönyvbe az oda állított irnok vagy ascultans azt irhát, a mit neki tetszik s hogy a jegyzőkönyv aláírás nélkül is hiteles, ha az illető keresztjegyet oda tenni vonakodik. No már t. minister ur, ha választanom kell a szolga­bíró vagy segédszemélyzetének hitelessége közt, én feltétlenül a főnök mellé állok és nincs szüksé­gem az osztrák által kitalált örökös szőrszálhaso­gató költséges s a mellett czélra sohasem vezető ellenőrzésre. Ezen eljárás két szélsőségre, mindenütt azon­ban vagyonveszteségre vezet; egyik oldalon a károsult hallgatja el inkább panaszát és szenvedi a kárt, mintsem hogy magát hosszas huzavonának tegye ki, a talán nem is oly vétkes kártevőt pedig az érdemeltnél sokkal nagyobb károsodásba ejtse ; másik felől pedig, ha a károsodott syloki igazsá­gához ragaszkodik, a károsítót dönti túlságos baj és veszteségbe. Még csak egy teremtményéről szólók a mi kormányaink igazságügyi politikájának. Ez a közjegyzői intézmény. Ez is a Grecsák Károly képviselőtársam által oly mély keservvel elsiratott nagy conceptióknak egyike, melyre szükségünk nem volt, mely hazánk talajába ültetett idegen növény s az osztrákok majmolásának köszöni születését. KÉPVBL NAPLÓ. 1881 — 84. XIV. KÖTET. j Megteremtették először kortespolitikából, I hogy egy csomó kegyeltnek elhelyezésére nyiljon alkalom, azután hozzáláttak hatáskörük kiterjesz­téséhez a közjó és más már az előtt létezett intéz­mények rovására. Thaly Kálmán barátom, ki a történelmi buvár­latokkal foglalkozik, igazat fog nekem adni, hogy a régi locus credibilisek sokkal nagyobb biztosí­tékokat nyújtottak az eredeti fontos okmányok el­helyezésére a folyton változó halandó közjegyzők­nél, miután azon egyes emberek mulandó életéhez nem kötött, vagyoni és egészségi viszonyai és egyéb bajaitól nem függő, állandó, az anyagi existentia bajaival nem vesződő mindig becsületes és tudományos férfiak vezetése alatt állott, az ál­lam feje által kellőképen dotált intézetek voltak. Hitelesítésekre a környék minden egyes lakóját majd mind személyesen ismerő törvényes bizony­ság sokkal hivatottabb volt, mint ma az igazság­ügyminister által kénye-kedve szerint dislocált, a vidékkel teljesen ismeretlen közjegyző. Csak egyet vagyok bátor felhozni s legyen megbocsátva, ha kettő lesz is belőle. Hogyan kénytelen eljárni hitelesítéseknél a Pestről az ország valamely határmegyéjébe, teszem Pozsonyba kinevezett közjegyző, ha lelkiismere­tes pontossággal akarja teljesítni kötelességét? hát oly tanúra kénytelen szert tenni, a kit ő ismer s a ki viszont az okmány aláírását ismeri. De hát ez nagy bajjal jár, különösen ha ha­tásköre egy másik járásra, egy az ő lakhelyétől távol fekvő emporicus hely környékére is ki­terjed. Mindenekelőtt kénytelen a szegény ügyes bajos a legnagyobb ismeretségi körrel biró hely­beli két tanút magával vinni, ezek identitását is­mét a közjegyző székhelyén keresendő két tanú­val bizonyítani s így a mellett, hogy a két vidéki tanúnak uti költségeit, napidíj ját viseli, még a közjegyzőnek is több díjjal tartozik 5 alá­írás hitelesítésére, mintha csak saját aláírását hite­lesíttetné. S mindamellett el van-e érve a czél, a hami­sítás kizárása'? Nincs. Mert a helyi tanuk ismeret­sége legtöbb esetben igen kétes alapokon nyug­szik és megtörténhetik, mint az újságok szerint itt Pesten is megtörtént, hogy a legjobb hiszemmel eljárt közjegyző hitelesítésébe bizott hitelintézet igen nagy összeget fizetett ki egy szédelgőnek a nélkül, hogy bárkit is fegyelmi eljárás alá vonni lehetett volna. Egy megye árvaszékénél, hogy például felhozzam, még felvettetett azon kérdés, nem-e jobb '"volna árva-pénztári kölcsönöknél, a köz­jegyzői hitelesítést inkább a községi elöljáró­ság hitelesítésével felcserélni? Miután a köz­jegyzői okmányokon látható identitási tanuk többnyire az ügyvédi vagy közjegyzői irodák­27

Next

/
Thumbnails
Contents