Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-295
'285. országos ülés január 24. 1884201 előkelőségei egy helyes, a gyakorlati élet concrét viszonyainak megfelelő perrend alapfeltételéül a a szóbeliség behozatalát állírják fel. Az előkelőségek közé számítom igazságügyi kormányunk t. fejét is, a ki itt e házban már utalt arra is, hogy a szóbeliségnek törvénykezésünkben leendő meghonosítását czélzó intézkedéseket is tett, jeles szakférfiakat bizvánmeg eljárásaink javaslatainak elkészítésével. Az egyik javaslatot már teljességében ismerjük is, a másik tartalmát még csak sejtjük — szerzőinek nyilvános felszólalásaiból. Azonban t. képviselőház, már egy hosszú sora az éveknek múlt el azóta, hogy az eljárásokat az összes jogászvilág sürgeti és egy hosszú sora az éveknek múlt el azóta, hogy az igazságyi kormányzat azoknak létesítését folyton sürgeti; csakhogy ezzel nincs segítve a bajon. Nekünk justizmiseriáink már oly tarthatatlanok, hogy minden napi késedelem pótolhatlan veszteséggel jár, mert ha egyszer rohamosan csúszunk le azon a lejtőn, a melyre már igazságszolgáltatási bajaink bennünket tereltek, félek tőle, hogy a legjobb törvényhozási actus sem fog többé felemelhetni a justitiának azon ideális eszméjéhez, amely egy egészséges társadalom egyedüli fentartója. Tehát vehetjük-e a két eljárásnak mielőbbi behozatala iránti ígéreteket oly komolysággal, a mely annak egy-két év alatti valósítására engedne legalább következtetni? A polgári eljárásban a t. igazságügyminister ur a szóbeliségnek behozatalát már több alkalommal ünnepélyesen Ígérte meg és legújabban az 1875: XXXVI. t.-cz. módosításáról s ajárásbiróságok számának szaporításáról szóló benyújtott törvényjavaslatában ismételten utal ez ígéretére; de kérdem, ezen nagy reformalkotás legislatio elkészítése benne foglaltatik-e bármely a minister ur által készített munkaprogrammban? elkezdve a trónbeszédtől, végezve az újévi üdvözletekre adott válasznál? A bűnvádi eljárásnak törvény általi szabályozását — a mi nélkül minden anyagi codex irott malaszt marad — megint csak megígérte a t. minister ur; az épen jelzett javaslatának indokolásában pedig már egyenesen utal arra, hogy a mostani körülmények között szükséges is, „hogy a bűnvádi eljárás törvény által rendeztessék." De tanuskodik-e az előttünk fekvő budget az Ígéret komolysága mellett ? Találjuk-e abban bármily csekély nyomát is e szándéknak ? Pedig bizony, ha a t. minister ur ez ígéret beváltásával csakugyan ugy óhajtana sietni, a mint azt a körülmények parancsolnák, akkor már a szükséges előfeltételekről gondoskodva kellene hogy legyen a j elén költségvetésben. Az alaki j og terén t. ház, nevezetes szerep jut továbbá a kir. tábla decentralisatiója reformjának, valamint ezzel kapcsolatban a kir. törvényszékek és járásbíróságok székhelyei és számai fixirozása kérdésének is. A kir. tábla decentraKÉPVH NAPLÓ. 188 í—84. XIV. KÖTET. lisatiója tekintetében az első positív ígéretet igazságügyi kormányzatunk részéről, a már előbb idézett, az 1875: XXXVI. t.-cz. módosítását tárgyazó törvényjavaslatban nyerjük, arra nézve kérvén ő ott felhatalmazást, hogy a törvényszékek és járásbíróságok végleges szervezésének munkáját a kir. tábla decentralizátiója utáni időre halaszthassa. Nem akarok t. ház, ezen kérdéseknél sokáig időzni és azért egyszerűen tudomásul venném ezen ünnepélyes törvény alakjában vállalt kötelezettség iránti ígéretet, de nem tehetem, hogy meg ne emlékezzem igazságügyi kormányunk épen ezen kérdések egyikénél tanúsított eljárásáról. Midőn azelőtt ugyanis ismételten szólittatott fel a t. minister ur, hogy tegyen eleget az 1875: XXXVI. t.-czikkben foglalt kötelességnek és terjeszsze már elő a háznak a törvényszékek és járásbíróságok végleges szervezéséről szóló javaslatát, akkor ő mindig azon felelettel élt, hogy a javaslat már nagyobbrészt elkészült és hogy igyekezni fog mielőbb az említett törvény határozott rendelkezésének eleget tenni. A múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával pedig sok faggatásra egyenesen kijelentette, hogy a javaslatot még ezen ülésszak alatt fogja már most okvetlenül beterjeszteni. Ezen határozott ígéretet tette 1882. évi deczember 18-án és már 1883. évi május 24-én, tehát alig 5 hónapra reá, azon kijelentésével lep meg minket az 1875: XXXVI. t.-cz. módosításáról szóló javaslatának tartalmában, hogy előbb a királyi táblákat kell decentralizálni, azokra az elsőbiróságok feletti főfelügyelet gyakorlását bizni és annak utján a törvénykezés reformja érdekében szükséges összes intézkedések keresztülvitele után megszerezni azon adatokat — tehát még csak adatokat szerezni meg — a melyeket okvetlenül szükségesnek tart arra nézve, hogy a királyi törvényszékek és járásbíróságok száma és székhelyei a törvényhozás által azon megnyugtató érzéssel állapíttathassanak meg, hogy azon törvényen rövid idő alatt változást tenni szükség nem lesz. Mily óriási különbség t. ház, a két felfogás között, az 1882. deczember 18-iki és az 1883. májusi felfogás között. Amott a nagy, végleges szervezés minden előfeltételei birtokában tett határozott Ígéretek és emitt a minden előfeltételek hiányának tudatában e szervezésnek — a mint azt a jogügyi bizottság igen szerencsésen kiérezte és jelentésében is hangsúlyozta — ad graecas kalendas utáni időre való elhalasztásának kilátása. Vagy az első, vagy az utolsó felfogás a helyes. Más nem lehet. Vagy igaz az, hogy ezen végleges szervezés nem vihető megnyugtatólag a kir. tábla decentralisatiója, a szóbeliség és sok más intézkedések létesítése előtt keresztül és akkor megbocsájthatlan mulasztás volt ezen előfeltételek megteremtésében mind ekkoráig késedelmezni: avagy pedig áll az első felfogás, hogy az első bíróságok végleM