Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-294

294. országos ülés j&imár 23. 1884. jgg rétben nyilatkozik és arra vezet, hogy az ember szabadságra van teremtve; mert ott az állam magasabb czélja az, hogy az ember folytonos rabszolgaságban legyen. (Helyeslés, ügy van! a szélső haloldalon.) Én e tekintetben a tételt akként állítom fel, hogy igenis az államnak és társadalomnak joga van minden felekezethez azt a kérdést intézni: mutasd meg, hogy a te tantételeid nem ütköznek-e a kötelező emberszeretetbe, az általánosan köte­lező emberszeretetbe és hogy nem képeznek-e gátat az igazi polgári és emberi kötelességek tel­jesítésére, még pedig a szabadság értelmében. Ha a felekezet ezt kimutatja, én a többire nézve csupán csak a szertartás kérdését látom és erre sem a lelkiismereti szabadság, sem a vallásszabadság, tekintetéből súlyt fektetni nem fogok; mert én a szertartásban nem látok lényeget, hanem csak külső nyilvánulását valamely intézménynek. Úgyde elismerem t. ház, hogy miután tagad­hatatlan az, hogy Magyarországon számos fele­kezet létezik, melyeknek létezését tagadnunk nem lehet, minthogy ezek közt vannak számosak olya­nok is, melyek törvény keretébe bevéve nincsenek, — Magyarországon megkülönböztetünk olyanokat, melyek a törvénybe bevéve vannak, olyanoktól, melyek nincsenek bevéve. Én igenis pártolom Irányi Dániel t. képviselőtársam határozati javas­latát azon irányban, hogy miután olyanok is lé­teznek, melyek positiv alapot az állam számára dtak, t. i. hogy confessiót nem adtak ki, hozassék törvény, mely a feltételeket magában foglalja, hitelesíti, melyek teljesítésével azon cau­télák mellett, melyeket előadni bátor voltam, minden felekezet számára az életet, a továbbfejlő­dést biztosítja. Ezen az alapon pártolom a határo­zati javaslatot. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Szólásra többi senki félj egyezve nem lévén, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát be­zárom. Következik a szavazás. A tétel, melynél felszólalás történt, t, i. a személyes kiadások czí­mén előirányzott 195,291 frt nem támadtatván meg, megszavaztatik. E tételnél azonban Irányi Dániel képviselő ur határozati javaslatot adott be, mely felett dön­teni kell; mielőtt tehát szavazásra feltennem, még egyszer fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérem a t. házat, elfogadja-e a ha­tározatijavaslatot. A kik elfogadják, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következnek a dologi kiadások. libád Antal jegyző (olvassa): Dologi ki­adások 212,533 frt. Elnök: Megszavaztatik. SÍPTH. IAPLÓ 1881—84. XIV. KÖTKT. I Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevétel 50,066 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Tanulruá­nyi ügyek igazgatása. Országos közoktatási tanács 62007rt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Tankerületi főigazgatóságok 70,160 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Népneve­lési tanfelügyelőségek 194,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olzassa): Vizsgálati bizottmányok 10,000 frt, összesen tehát 280,360 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Tanintéze­tek. Felsőbb tanintézetek. Budapesti kir, egyetem 541,444 frt. Ugron Gábor: T. ház! A pénzügyi bizott­ság jelentésében a budapesti egyetem hittani kara tanárainak fizetését és lakbérét a költségvetésbe nem vette fel. Midőn a magam és barátaim névé­ben kijelenteném, hogy a pénzügyi bizottság ál­láspontját helyeseljük éspedig azért,mert a jelen­legi körülmények közt, midőn a kormány és a katholikus egyháznagyok közt kellemetlen diffe­rentiák merültek fel, azt hiszem, hogy nincs ideje annak, hogy a tanulmányi alapkérdése szellőztes­sék és vitattassék vagy annak egyes részeire vo­natkozó kérdések eldöntessenek, mert ezen kérdés megbírálásánál a kormányt vagy szokott meghu­nyászkodása és megalkuvás! vágya, vagy a boszú politikája vezetné. Mi sem a megalkuvási, sem pedig a boszú politikájának e kérdést kitenni nem nem óhajtjuk, hanem kívánjuk, hogy oly időben döntessék el ezen ügy, midőn a szenvedélyektől menten, tisztán az igazság érvényesülend. De nem ez az ok, a miért felszólalok, hanem az, hogy a minister indokolásában, a melyet a költségvetés ezen tételéhez benyújtott, ő Felségére hivatkozik, mondván, hogy a vallásalap 1882. és 1883. évi költségvetésének előterjesztése alkal­mával meghagyta, hogy ezen tételeket az országos költségvetésbe vegye fel. Alkotmányos szempontból megrovással kell illetnem a ministeruek ezen] eljárását, (Felkiál­tások jobbfelöl: Oho! Helyeslés szélső bőlfélöl) mert nem engedhetjük meg, hogy a koronának tekintélye a vita hevességébe és keretébe be­vonassák. (Helyeslés a szélső balon.) Azért van a koronának felelős ministere, hogy a minis­ter a korona akaratát itt a házban és a házon kí­vül képviselje és a korona tanácsait és utasításait, véleményét kifejtve magáévá tegye vagy vissza­utasítsa is, ha a korona akaratát nem képes végre­hajtani, ezt a korona előtt nyilvánítsa s azon bizal­| mi állásról, melyet elfoglal vonuljon vissza, mert 21

Next

/
Thumbnails
Contents