Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-294
294. országos ülés j&imár 23. 1884. jgg rétben nyilatkozik és arra vezet, hogy az ember szabadságra van teremtve; mert ott az állam magasabb czélja az, hogy az ember folytonos rabszolgaságban legyen. (Helyeslés, ügy van! a szélső haloldalon.) Én e tekintetben a tételt akként állítom fel, hogy igenis az államnak és társadalomnak joga van minden felekezethez azt a kérdést intézni: mutasd meg, hogy a te tantételeid nem ütköznek-e a kötelező emberszeretetbe, az általánosan kötelező emberszeretetbe és hogy nem képeznek-e gátat az igazi polgári és emberi kötelességek teljesítésére, még pedig a szabadság értelmében. Ha a felekezet ezt kimutatja, én a többire nézve csupán csak a szertartás kérdését látom és erre sem a lelkiismereti szabadság, sem a vallásszabadság, tekintetéből súlyt fektetni nem fogok; mert én a szertartásban nem látok lényeget, hanem csak külső nyilvánulását valamely intézménynek. Úgyde elismerem t. ház, hogy miután tagadhatatlan az, hogy Magyarországon számos felekezet létezik, melyeknek létezését tagadnunk nem lehet, minthogy ezek közt vannak számosak olyanok is, melyek törvény keretébe bevéve nincsenek, — Magyarországon megkülönböztetünk olyanokat, melyek a törvénybe bevéve vannak, olyanoktól, melyek nincsenek bevéve. Én igenis pártolom Irányi Dániel t. képviselőtársam határozati javaslatát azon irányban, hogy miután olyanok is léteznek, melyek positiv alapot az állam számára dtak, t. i. hogy confessiót nem adtak ki, hozassék törvény, mely a feltételeket magában foglalja, hitelesíti, melyek teljesítésével azon cautélák mellett, melyeket előadni bátor voltam, minden felekezet számára az életet, a továbbfejlődést biztosítja. Ezen az alapon pártolom a határozati javaslatot. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Szólásra többi senki félj egyezve nem lévén, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A tétel, melynél felszólalás történt, t, i. a személyes kiadások czímén előirányzott 195,291 frt nem támadtatván meg, megszavaztatik. E tételnél azonban Irányi Dániel képviselő ur határozati javaslatot adott be, mely felett dönteni kell; mielőtt tehát szavazásra feltennem, még egyszer fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérem a t. házat, elfogadja-e a határozatijavaslatot. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következnek a dologi kiadások. libád Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 212,533 frt. Elnök: Megszavaztatik. SÍPTH. IAPLÓ 1881—84. XIV. KÖTKT. I Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevétel 50,066 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Tanulruányi ügyek igazgatása. Országos közoktatási tanács 62007rt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Tankerületi főigazgatóságok 70,160 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Népnevelési tanfelügyelőségek 194,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olzassa): Vizsgálati bizottmányok 10,000 frt, összesen tehát 280,360 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Tanintézetek. Felsőbb tanintézetek. Budapesti kir, egyetem 541,444 frt. Ugron Gábor: T. ház! A pénzügyi bizottság jelentésében a budapesti egyetem hittani kara tanárainak fizetését és lakbérét a költségvetésbe nem vette fel. Midőn a magam és barátaim névében kijelenteném, hogy a pénzügyi bizottság álláspontját helyeseljük éspedig azért,mert a jelenlegi körülmények közt, midőn a kormány és a katholikus egyháznagyok közt kellemetlen differentiák merültek fel, azt hiszem, hogy nincs ideje annak, hogy a tanulmányi alapkérdése szellőztessék és vitattassék vagy annak egyes részeire vonatkozó kérdések eldöntessenek, mert ezen kérdés megbírálásánál a kormányt vagy szokott meghunyászkodása és megalkuvás! vágya, vagy a boszú politikája vezetné. Mi sem a megalkuvási, sem pedig a boszú politikájának e kérdést kitenni nem nem óhajtjuk, hanem kívánjuk, hogy oly időben döntessék el ezen ügy, midőn a szenvedélyektől menten, tisztán az igazság érvényesülend. De nem ez az ok, a miért felszólalok, hanem az, hogy a minister indokolásában, a melyet a költségvetés ezen tételéhez benyújtott, ő Felségére hivatkozik, mondván, hogy a vallásalap 1882. és 1883. évi költségvetésének előterjesztése alkalmával meghagyta, hogy ezen tételeket az országos költségvetésbe vegye fel. Alkotmányos szempontból megrovással kell illetnem a ministeruek ezen] eljárását, (Felkiáltások jobbfelöl: Oho! Helyeslés szélső bőlfélöl) mert nem engedhetjük meg, hogy a koronának tekintélye a vita hevességébe és keretébe bevonassák. (Helyeslés a szélső balon.) Azért van a koronának felelős ministere, hogy a minister a korona akaratát itt a házban és a házon kívül képviselje és a korona tanácsait és utasításait, véleményét kifejtve magáévá tegye vagy visszautasítsa is, ha a korona akaratát nem képes végrehajtani, ezt a korona előtt nyilvánítsa s azon bizal| mi állásról, melyet elfoglal vonuljon vissza, mert 21