Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-293

298, országos Ülés jamnár 22. 188 í. {59 daczára, hogy én Szendrő hegységének kőzeteit, | azoknak geológiai fekvését pontosan ismertem. Kénytelen voltam tehát azon áldozatot hozni, hogy személyesen elmentem Szendrőre s megnéztem a kísérleti állomást Ennek alapján jelentem ki most t. képviselőház azt, hogy a szendrői állomásra ráköltött pénz valóban haszontalan költség. Be fogom bizonyítani, hogy miért (Halljuk! a szélső láloldalon.) A mikor valaki Szendrő felé közeledik, már messziről lát bizonyos kékes foltokat. Midőn én azokat a kékes foltokat láttam, első szavam az volt, hogy ez karst. Már magában véve t. ház, karston akarni nemcsak szőlőt termelni, hanem kísérleti állomást és hozzá még oly czélból létesíteni, hogy majd nagy tömegben termeltessenek ott az amerikai vesszők stb., a hol a termő talaj a ministér ur hivatalos közegének kimutatása szerint és az ő szavával élve, roppant silány, alig 45 százalék termőképességű, már ez is mutatja, mily elhibázott dolog ez. De t. ház, közel három óra járásnyira a vasúttól Szendrő, 5 kilométer távolságra csupán mezei utak által összekötve; hogyan érheti el tehát azt a czélt, mely ily kísérleti állomásnál igen fontos, hogy a gazdaközönség részére közel hozzáférhető legyen, hogy ez megbarátkozzék az amerikai tőkék kezelésével stb. stb., amire okvetetlenül szüksége lesz, mikor arról lesz szó, hogy az elpusztult vagy pusztuló félben levő szőlőket regenerálja. Hogy ez az eljárás, melyet nem ugyan a t. minister ur, hanem t. elődje initiált, mennyire ment, világosan bizonyítja az, hogy a fiatalabb csemeték öntözésére viz kellett, tehát megtörtént az az intézkedés, sőt keresztülvitetett, hogy a kertben kutat ástak és a kútban viz természetesen nem volt. Nem azért van t. ház Magyarországnak egy Zsigmond)- Vilmosa — de ő nem is szükséges ehhez, elcsapom azt a geológiai gyakornokot, a ki egy évi gyakorlat után meri mondani, hogy ott kutat lehet ásni, hogy vizet keressenek. Hanem 2000 frt költség, az abba a kútba veszett és az csakugyan ott van a viz helyett. (Derültség a szélső baloldalon.) S tény az, hogy most a csemeték öntözésére véghetetlen meredek hegyre föl a völgyből szekerén, lovon kell a vizet szállítani. Ezen a szendrői állomáson én sok mindenfélét tapasztaltam. Láttam ott a szőlőt egy mezsgyével körülvett területen, mely tökéletesen elburjánzott. Mi ez ? Azt a felvilágosítást kaptam, hogy az egy tudományos kísérlet. Milyen tudományos kísérlet ? b. Kemény Gábor ő excellentiája olvasván a „Pester Lloydsban, hogy a phylloxera ellen a legbiztosabb védekező szer az, ha a szőlő egészen magára hagyatik, majd megbirkózik ő avval, ez előtte annyira fontosnak és elfogadhatónak tűnt fel, hogy 1000 D métert erre az experimentumra rászánt és a vége az, hogy a szőlő elpusztult mind, a phylloxera megmaradt és szép dudvatermés keletkezett rajta. De egy érdemét ennek az experimentumnak elismerem, hogy a magyar államnak egyetlenegy krajczárba sem került. (Derültség.) Feljebb hatolva t. ház, a tőkék egész sorára találtam, melyeken kendertörek volt nagy massákban. Kézdeztem, hogy mi z? Ez is tudományos kísérlet. Á tudományos kísérlet az, ha nem esalódom, hogy egy vaskereskedő arra az ideára jött, hogy az áztatott kender, mivel igen rósz szagot terjeszt, tökéletesen alkalmas arra, hogy ha a szőlőtőkére nyakravaló gyanánt kötik, kipusztítja a phylloxerát. (Derültség.) T. ház, ezek az illető kormányközegek által odabocsátott tudományos kísérletek. Ezekben van bizonyos humor, tagadhatatlan, sőt azt sem tagadom, hogy nagyon nevetséges. De van ezeknek a dolgoknak egy véghetetlenül komoly oldala, mire a t. ház figyelmét felhívni bátorkodtam. (Halljuk!) Mikor mi itt nem százezreket, hanem milliókat költünk tudományos intézeteink fen tartására, ha mi azokban szakembereket alkalmazunk, ha mi iparkodunk, hogy ezek a szakemberek és szakerők láttassanak el szakmájukhoz szolgáló minden kellékekkel, hogy fejlődjenek ugy, hogy nemcsak az ország számára, hanem a civilisatió számára is erőket nyerhessünk, nemcsak tudományos téren, nem azok vétetnek elő, mikor ily kérdések eldöntéséről van szó, hanem a szakemberek teljes kikerülésével ily experimentumok, kenderrel való kísérletek stb. foganatosittatnak. Nagyon jól tudom, mit jelent az, a mit a minister ur most feljegyzett, mert a minister urnak ép ugy, mint elődének, meg vannak a maga emberei. Hanem biztosítom őt arról, hogyha ezek az emberek be is látják, hogy ez vagy amaz helytelen, nem merik megmondani a minister urnak. Azt mi igen jól tudjuk, hogy nem merik megmondani, tartózkodnak attól, mert ez talán valakire kellemetlenséget hozna. Hanem azt mondom, hogy Magyarország tudományos reputatióját semmi sem rontja annyira, mint azon eljárás, hogy ä mennyiben lehet, nem a független gondolkozású szakembereket hallgatják meg, hanem azokat, a kik úgyszólván az ő fegyelmi hatóságuk alatt állanak és kiküldenek olyanokat, a kik véleményük kimondásában, kevés esetet kivéve,, mindig akadályozva vannak. No már t. ház, én megszavazok ezen ügyben még több költséget, mint a mennyit a minister ur felvett, t. i. a phylloxera elleni rationalis védekezésre, a magyar borászat fentartására. De hogy egyetlenegy krajczárt sem szavazzak meg oly kísérleti állomásra, melynek sem felügyelete nem lehet tökéletes, mert a központból Szendrőre egész utazás esik, mely kísérleti