Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-291
391. ormiágos ülés január 19. 1884. Í1H bérlés rendszerét és elakarj a látni a magyar állam vasutakat a kocsik szükséges számával. A bérlés általán véve problematicus értékű. Osztozom a t. képviselő nrral abban, hogy örvendetes volna, ha oly terméseink volnának, a mikor nemcsak a most beszerzendő kocsik válnak szükségessé, de minden áron, még pedig nem csak a magyar állam vasutak, hanem a garantirozott vasutak számára is bérelni kellene kocsikat. De nem erről van szó, hanem a rendes időkről. A kocsik bérlése azért problematicus, mert idején kell gondoskodni kocsikról olyankor, midőn a termésre nézve csak conjecturákkal állunk szemben és esetleg elmaradhat a jó termés, a mi terhünkre maradnak a bérelt kocsik. Ezekre nézve nem lehet kikötni, hogy ezen és ezen napon nem használjuk, tehát nem fizetünk értök, valamint ha reparaturában vannak, szintén nem lehet azt mondani, hogy azon időre nem fizetünk. Ezekről idején kell gondoskodni jó formán az egész évre, mert hiszen a kölcsön adó másutt kereshet bérlőt. A kölcsönzés rendszerének problematicus volta indította a kormányt arra, hogy a legközelebbi időben szükségessé vált 3000 kocsi beszerzéséről gondoskodjék. (Tetszés.) Azt méltóztatott a t. képviselő ur mondani, hogy a tengelytágak különbséget okoznak a kocsik használatára nézve. Ez nem áll; mert igaz ugyan, hogy a tengelytágak a sínekre nézve az orosz vasutaknál kivételt képeznek, a mennyiben ezek szélesebbek, bár ez irányban is újabb időben foglalkoznak vele, hogy ott a normál sínekre térjenek át, de a német vasutak egyletének körében a normális távolságok vannak minden irányban megállapítva, ugy hogy kocsijaink szabadon közlekedhetnek. Ha van baj, másutt van. Termés idején különösen kivitelre dolgozunk; az egyleti szabályok szerint a kocsik, a mikor kimennek, nem rakatnak át, hanem tovább haladnak s időbe telik, mig ismét visszatérnek. Epene miatt kell a magyar államvasutakat a kellő számú kocsikkal ellátni. Ujabb időben történtek intézkedések, hogy a kocsik pontosan visszatérjenek, de a dolog természetében van, hogy a törekvés nem mindig vezet sikerre. Méltóztatott a képviselő urnak érinteni egy gépház felállítását a déli vonalokon. E kérdés tényleg tárgyalás alatt van. Érzi a magyar államvasutak igazgatósága s érzi a ministerium az ez irányú berendezések elégtelen voltát. Vájj on Fiumében vagy a déli vonalok más pontján állittassék ez fel, erről határozottan most nem nyilatkozhatom, mert a helyes pont megválasztása a további tárgyalások folyamától függ s ily nyilatkozat által nem szeretnék antagonismust előidézni az e czélra pályázó illetékes és számbaveendő több hely közt, (Helyeslés.) Ezekben megfelelve Thaly képviselő ur megjegyzéseire bátor vagyok röviden válaszolni azokra, KÉPVH. NAPLÓ. 1881— 84. XIV. KÖTET. a miket Lázár képviselő ur hozott fel. Osztozom azon szavaiban, melyekkel a tölgyesi szorosan keresztül vezetendő vasúti csatlakozás fontosságát kiemelte. Utalás van téve erre az indokolásban és már ott kiemeli a minister ur álláspontját, a mennyiben a csatlakozás fontosságára való utalással fölemlíti a csatlakozás lehetőségét is. Természetes, hogy a tölgyesi szoroson átvezetendő vasút értéke a csatlakozás lehetőségében rejlik és ez adja meg a kulcsot a vasút létesítéséhez. Tény az, hogy ez iránt van vállalat, a mely hajlandó volna az építkezést folytatni; tény az, hogy a kormány részéről nem tétetik nehézség ezen czélzat ellen, feltéve, hogy biztosíttatik Románia részéről a csatlakozás. De megengedi a képviselő ur, hogy elismervén a kérdésnek fontosságát és utalván a létesítés kulcsára, nem feszegetjük itt nyilt ülésben ez ügyet, mert félő, hogy ép az egyes részletek felsorolásával, vagy a fontosság túlságos kiemelésével a tárgyalások folyamán nem épen kedvező eredmények volnának elérhetők és terjes loyalitást biztosítva a képviselő urnak az egész tárgy iránt, talán megnyugszik a t. minister urnak azon többszöri biztosításában, hogy ezen vasút létesítését fontosnak és a körülmények szerint mindenesetre keresztülviendőnek tartja. (Tetszés.) Ezek megérintése után tisztelettel kérem a költségvetés illető tételének elfogadását. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Helfy Ignácz: T. képviselőház! Mindazokat, a miket a t, államtitkár ur elmondott, általában megnyugvással veszem és igen sok pontra nézve teljesen egyetértek vele. Nem is szólaltam volna fel, ha a t. államtitkár ur nem említette volna fel a kormány felfogását a gazdasági gépekre nézve és ha épen beszédének azon passusa a túlodal egy részétől tetszéssel nem kisértetett volna. Ezen körülmény teszi kötelességemmé, erre nézve egyéni véleményemet elmondani. (Halljuk!) Beismerem, hogy az állami gépgyár némely igen jó gazdasági gépet állít elő, nevezetesen a cséplő gépeket, ámbár nem fogadhatom el azt, mintha csakis ezen gépgyár készítené ezeket jól Magyarországon, vannak már más gyárak is Magyarországon, (Egy htíitg a szélső baloldalon: Hol?) — majd megnevezem azokat privátim — melyek bátran versenyezhetnek vele. Baross Gábor államtitkár: Melyek azok ? Helfy Ignácz: Most nem jut eszembe a nevük, aa államtitkár ur igen jól tudja, hogy készíteuek Magyarországon máshol is cséplőgépeket, sőt tudomásom van arról, hogy voltak olyanok, kik nagy társulatot akartak alapítani, hogy nagy tömegekben gyártsanak gazdasági gépeket, melyek képesek lesznek megfelelni a hazai szükségletnek; és az egyetlen ok, a miért ez a terv füstbe ment, az volt, hogy előre látták, hogy nem lesznek képesek a versenyt az állammal 15