Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-291
112 291. országos ülés január 19. 1884. A minister nr az indítványt mellőzni kérte, hanem Ígéretet tett, hogy energieusan fog intézkedni, hogy ezen okadatolt panasz megszűnjék s az eddig divó szokás ellenére a magyar nyelv mint egyedüli bel- és külszolgálati nyelv alkalmaztassék mind a vasutak, mind a gőzhajóknál. Sokan talán épen ezen ígéretre számítva, indítványom ellen szavaztak, mely — gondolom 6 vagy 8 szavazattal meg is bukott. Én bátor vagyok most kérdezni a t. minister urat, mik azok az energicus intézkedések, a melyeket tenni tetszett, mert tudtommal épen semmit sem tett. Pedig azt hiszem, a t. minister urat köti a ház előtt tett ígérete. Én tehát, mielőtt tavalyi indítványomat megújítanám, bátor vagyok először is arra kérni a minister urat, hogy ezen, ngy hazai nyelvünkre, mint államiságunkra nézve igen fontos kérdésben nyilatkozni méltóztassék. Baross Gábor államtitkár: T. képviselőház ! (Eattjuk ! Halljuk!) Röviden válaszolni óhaj tok az imént hallott felszólalásokra, a melyektől a közérdekűséget megtagadni nem akarom. Az előttem szólt t. képviselő ur a magyar nyelv érdekében méltóztatott felszólalni és kérdezte azt, hogy vájjon e tekintetben megtétettek-e a szükséges intézkedések és telj esittettek-e azok, í mik a ház intenti ójában feküdtek. Bátor vagyok t. képviselőház mindenekelőtt megjegyezni, hogy a minister urnak ép ugy, mint j a ministeriumnak minden törekvésében benne rejlik ez irányban azon hazafias szellem, a melyre, azt hiszem, nem is szükséges hivatkozni, mert az mindegyikünknek egyaránt kötelessége. A ministerium hatáskörébe eső hivatalok kezelésére nézve a magyar nyelv érdekében a legerélyesebb intézkedések léteznek. Ezen intézkedések megtartása folytonos ellenőrzés tárgyát képezi, sőt hogy többet ne említsek, a tisztviselőknek előléptetésére nézve —• a garantirozott vasutakról beszélek •— lényeges befolyással van, hogy tudnak-e magyarul és lényeges akadály az, ha a magyar nyelvet nem bírják. Nem szenved kétséget — tegnap is említette a minister ur — léteznek e téren még akadályok, főleg személyi akadályok, azoknál, kiknek a szolgálatban már szerzett jogaik vannak, kiket egyszerűen elbocsátani a szolgálatból ma a kincstár érdekeinek sérelme nélkül sem lehet. De az iránt biztosíthatom a t. házat, hogy e téren a legéberebb ellenőrködés gyakoroltatik és bátran mondhatom, igen közel van azon idő, midőn a magyar nyelvnek terjes használata minden irányban, személyi és tárgyi nehézségek nélkül alkalmazásban lesz és ez irányban többé panaszra nem lesz ok. (Tetszés.) Thaly t. képviselőtársam ezzel kapcsolatban utalt a magyar ipar védelmére. Én azt hiszem t. ház, hogy ez a védelem kötelesség és ha törté- | nik, egyszer-másszor, a mi talán a színét hordja annak, mintha a magyar ipar kellőleg nem pártoltatnék, ennek mindenesetre mélyre ható okai vannak. Köszönettel veszem, hogy a t. képviselő ur elismerni méltóztatott ugy a három ezer kocsi, mint a 150 mozdony beszerzésének szükségét. Ennek szükségét tehát közelebbről igazolni nem kell; az adatok erre nézve bőven fel vannak sorolva a pénzügyi bizottság indokolásában. De azt méltóztatott mondani, hogy a 150 mozdonyból miért rendeltetik meg a külföldön 100, itthon pedig csak 50 ? Bátor vagyok röviden előre bocsátani, hogy 150 mozdony beszolgálási ideje 1885 tavaszára van téve. A mondonyokra feltétlenül szüksége van a magyar államvasutaknak, módozat után kellett tehát nézni, mely a szállítást a kitűzött időre biztosítja. Hazánkban mozdonyok gyártásával csupán a magyar államvasutak gépgyára foglalkozik. A gépgyár 1884. évre el van látva megrendelésekkel, 1885-re ezen 150 gépből 50-re kapott megrendelést a gépgyár, vagyis anynyira, a mennyit előállítani képes és így csakis azon részszel, melyet a gépgyár előállítani nem képes, voltunk kénytelenek külföldre fordulni. Azt hiszem, méltányolni fogja ezt a t. képviselő ur is, ha számon veszi egyfelől, hogy a gépgyár tényleg nem állíthat elő többet, másfelől, hogy az államvasutaknak ezen gépekre okvetetlenül szüksége van. Csak ily kényszerítő helyzetben fordult tehát a kormány a külföldhöz és kedvező feltételek mellett szándékozik a szerződést ezen gépek megszerzése iránt megkötni. (Tetszés.) Reménylem, sikerült igazolnom azt, hogy itt nem lehet szólni a hazai ipar ignorálásáról, hanem itt csakis kényszerű intézkedésről van szó. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt méltóztatott mondani a t. képviselő ur, hogy a gépgyár kaszát és ilyen aprólékos dolgokat készít, evvel tölti idejét stb. Ebben a felfogásban nem osztozhatom, mert a gyár gazdasági gépek előállításával nagy és dicsérendő eredményt ért el, (Ugy van! jobbfelöl) ebbeli működése a magyar közönség részéről mindenütt elismeréssel találkozik (Ugy van!) és azt hiszem, ezt a gyártást nem volna helyes ez idő szerint csökkenteni. (Helyeslés a jobboldalon.) S épen, mert igy áll a dolog, nem veheti rósz néven a t. képviselő ur, ha nem szüntetjük meg a gazdasági gépek gyártását, hanem iparkodunk mindkét ág számára biztosítani a gyár előnyös működését. [Helyeslés a jobboldalon.) A mi a 3000 teherkocsit illeti, a t. képviselő ur nem méltóztatott tagadni, hogy ezek megszerzése szükséges. Ennek kapcsában kiterjeszkedett a t. képviselő ur a kocsik kibérlésére. Erről sokat lehetne mondani, a mi igazolhatná a kormány abbeli törekvését, melynél fogva mellőzni akarja a
