Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-291

'291. országos ülés január 19. 1SS4. 111 alább annyiban, a mennyiben a magyar államvasutak vezetése ez idő szerint oly szakértő kezekben van — a főigazgatót értem — akiről alig tehető fel, hogy vezetése alatt ily módozat divatozhatnék, mint a milyenről, óhajtom, tévesen értesültem. Tehát kérem a minister ur felvilágosítását e tekintetben, mert úgy, a hogy a dolog ez idő szerint áll, én úgy tudom, hogy leginkább franczia koesik, de németországiak is, nevezetesen bajor, württembergi, hesseni (Közbeszólás: Belga) talán belga kocsik is nagyobb számban kölcsönöztetnek ki a magyar államvasutakhoz. Lehet, hogy roszul vagyok értesülve, de én ilyenformán vagyok értesülve, hogy Európában a rendes, első rendű vasutak — Orosz- és Spanyolország kivételével — mindenütt egyenlő szélességű vágányra vannak berendezve. Ugy gondolom legalább, hogy a németországi nagyobb vasutakról áll ez és állani kell még Francziaországban is, mert pl. Avrincourtnál a Magyarországon megrakott kocsik directe mennek tovább egész Parisig vagy Marseillesig. Saját szemeimmel láttam, midőn a mi vasúti kocsiajinkat áthelyezték a francziaországi sínekre és tovább vitték. Tehát azt gondolom, hogyTraneziaországban a vasúti vágányszélesség ugyanaz, a mi Magyarországon. TeháthaFrancziaországbólésanémet tartományokból történnek a koesikölcsönzések, akkor azon baj, a melyről engem értesítenek valóban meglepő. Ezen baj t. i. az, hogy százszámra hevernek a kocsik a javító gépgyár előtt, a hol használat előtt, de különösen használat után huzamosabb ideig volnának visszatartva a végett, hogy kiigazittassanak. Ezt majdnem lehetetlennek tartom és igen örülnék, ha a t. minister ur megczáfolna, mert látom, hogy tagadni méltóztatik. De egy dolgot még megemlítek ezzel kapcsolatban : ha t. i. huzamosabb ideig tartatnak vissza a kibérelt kocsik, hogy a rajtuk történt sérülés kiigazittassék, akkor nem tudom, hogy a szerződés szerint — és épen erre kérnék felvilágosítást — a javítás ideje alatt fizettetik-e érettük bér, mert ha fizettetik, akkor pénzpazarlásnak tartom, hogy a kocsik százszámra hetekig állanak reparatura alatt, akkor ez indokolatlanul emelné a bérösszeget. En tehát arra kérném a t. minister urat, hogy méltóztassék ugy intézkedni, hogy azon kocsik gyorsan, javíttassanak, vagy pedig a szerződés változtattassék meg, hogy heteken keresztül ne kelljen a reparatura alatt levő kocsikért kivált nyáron, naponkint 3—4 frt bért fizetni akkor, mikor talán a gépgyár mással foglalkozik, talán kaszát, kapát csinál. Midőn tehát a gőzmozdonyok beszerzése és a bérelt kocsik javítása iránt ezeket előadni bátor voltam, még egy tárgyra hivom fel a t. minister ur figyelmét, a mi a gépgyárral összefüggésben | van. Én ugy tudom, hogy a magyar államvasutaknak már elég hosszú terjedelemmel biró déli vonalain nincs a szükségnek megfelelő javító fiókgépgyár, értem a zákány-zágrábi és kärolyváros-fiumei vonalakat. Talán az újabban állami kezelés alá vett zákány-dombóvári vonalon van ilyen javító gépgyár, hanem az előbb említett vonalakon Fiúméig nincs. Én tehát kérem a t. minister urat, méltóztassék olyan intézkedést tenni, ha nem is a folyó évre, de legalább a jövőre, hogy a magyar államvasutak általam említett valamely pontján minél közelebb Fiúm éhez egy ilyen javító gépgyár állittassék fel; én óhajtanám, ha egy ilyen kisebb javításra berendezett gépgyár Fiúméban magában állíttatnék fel, nemcsak azért, hogy a magyar államvasutak déli vonalain mozdonyok és waggonokban történő sérülések mindjárt ott helyre állíttassanak, a nélkül, hogy azon megsérült kocsikat egész Budapestig kelljen hurczolni, hanem más szempontból is. Nevezetesen a t. kereskedelmi és földmívelési minister urnak épen hivatalos közege és hivatalainak egyik buzgó főnöke, Keleti Károly statistikai igazgató és tudós akademicus egy felolvasást tartott Fiume kikötőjéről s annak jövőjéről, mely nagyobb körben elterjedt és idegen nyelveken is megjelent. Ebben maga Keleti Fiúménak egy nagy hiányául említi azt, hogy Fiumében jelenleg semmi olyan gépgyár nem létezik, mely még a hajón előforduló kisebb töréseket is képes volna kijavítani. Ez Fiume kikötőjének fejlődésére nézve nagy kalamitás, mert különösen a Quarnero viharos öblében gyakran történnek a gépen sérülések és kénytelen a hajó Triesztbe vontatni magát, hogy ilyen kisebb, de továbbhaladásra lényeges géprészek kijavíttassanak, a helyett, hogy e czélból Fiumét keresné fel. Midőn tehát a magyar államvasutak déli vonalainak ugy sincs javítógyára, kettős czélt óhajtanék elérni az által, hogy ilyen javító-gépgyárat a minister ur épen Fiúméban rendeztetne be, tekintettel azon második czélra is, hogy a fiumei kikötőt érintő hajók javítását is a fiumei állami fiókgyár eszközölhetné. Azt gondolom t. ház, hogy ezen eszme nem olyan, a melyet egyszerűen el kellene vetni s azt hiszem, nem ártana, ha a t. minister ur gondolkoznék a dologról és ha czélszerűnek méltóztatik vélni, ez irányban intézkedéseket tenne. Ezeket óhajtottam szakszertíleg és részemről a legnagyobb jóakarattal ezen pontnál előterjeszteni. (Helyeslés a szélső láloldalon ) Pázmándy Dénes: T. ház! Tavaly a közlekedési tárczánál a budgetvita alkalmával egy indítványnyal volt szerencsém előlépni, melyben kértem a kormányt, hogy utasítsa végre a hasai közlekedési vállalatokat, hogy ugy a bel- mint külszolgálatban a magyar nyelvnek kizárólagos használatát hozzák be.