Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-258

5Q 258. országos ülés október 8. I88S, rozati javaslatnak két része van: az egyik vonatkozik a múltra, a másik felhatalmazást kér a jövőre. Legelőbb tehát a múltra nézve keresem a kormány intézkedéseit, hogy azok felett bírálatot mondhassak. Az igen t. pénzügyminister ur a múlt ülésben tartott beszédében felvilágosította a t. házat, hogy' ezen intézkedések, melyek a ezíiner kifüggesztésére vonatkoznak, nem mostani keletűek, hanem már 1880-ban vették kezdetüket: felvilágosította a házat az iránt is, liogy ezen intézkedések folytán Horvátország több részében ily czímerek, szám szerint hat, függesztettek ki és a zágrábi ezímerkifüggesztés csak folyománya volt a már 1880-ban megtett intézkedésnek. Tehát azon opportunitás szempontjából való megítélés, mely az időre és a viszonyokra vonatkozik, egészen máskép szól akkor, hogyha tudjuk azt, hogy egy már régebben, köztudomásúkig Horvátország politikai factorai által tudott és általuk is annak idején helyeselt intézkedés folyománya volt a ezímerkifüggesztés. Felemlítette az igen t. képviselő ur azt, hogy az 1868-iki kiegyezési törvény különbözőkép értelmeztetett, magyaráztatott, felemlítette azt, hogy az előbbi kormányok a horvát felirattal való közös czímerek kifüggesztését tartották helyesnek; felemlítette az igen t. képviselő ur azt, hogy- a törvény szószerinti szövege szerint a felirat nélküli czímer kifüggesztése egyformán megfelel, illetőleg megfelelt a törvény szószerinti rendelkezésének ; toJ 7 vábbá felemlítette azt — és e tekintetben nézetét határozottan helyeslem — tiogy a pénzügyministernek felfogása, mely szerint a horvát czímerek kifüggesztését elrendelte, nem ellenkezik a törvénynyel, igy tehát ezen intézkedés megtétetett a pénzügyminister által annak idején, mert annak megítélésére, hogy az idő és alkalom helyesen lett-e megválasztva, épen a minister urnak előadása szerint, nem mostani időpont veendő figyelembe, mert ezen intézkedés már 1880-ban történt és igy én sem tehetek egyebet, mint hogy helyeslem apénzügyminister urnak a czímerek kifüggesztésére vonatkozó intézkedéseit. Ezek után, miután Zágrábban a czímerek kifüggesztése elrendeltetett, a pénzügyminister ur előterjesztéséből hallottam azt, hogy a pénzügyminister ur, miután köztudomásúlag népgyűlés tartatott Zágrábban, miután a horvát lapok e tekintetben ellenséges állást foglaltak el, tudakozódott a horvátországi kormánynál az iránt, vájjon ezen czímerek kifüggesztése Horvátországban lázongást, vagy egyáltalában oly megtámadást nem fog-e maga után vonni, mely miatt katonai karhatalom közbelépte lenne szükséges. A pénzügyminister ur által tett előterjesztés szerint a horvát kormány azt válaszolta, hogy egyáltalában nem várható, hogy Horvátországban bárki Magyarország állameszméje, vagy pedig a korona ellen bármiiéle merényletet ntegkisérlene. Miután tehát az illetékes hivatalos közeg által, a kit kötelessége volt ép ez esetben a kormánynak megkérdezni, ennek tudomására jutott, a czímerek kifüggesztését elrendelte. Ezen intézkedését a kormánynak, a pénzügyministernek szintén helyeslem. Itt előáll azon kérdés, mely felvettetett Helfy igen t. képviselő ur által, hogy azon czímerek nem fényes nappal, hanem éjnek idején tétettek fel. Erről én is épen igy vagyok értesülve, de nem hiszem, hogy Helfy képviselő urnak, vagy bárkinek eszébe jutna az, hogy a Zágrábban egyes hivatalnokok vagy közegek által helytelenül cselekedett ily dolgokért felelősségre akarja vonni a pénzügy ininistert magát; mert én nem hiszem, hogy a czímereknek ily időben való kifüggesztése akár a pénzügyminister ur, akár más által helyeseltetett; de hogy ez egyáltalában mint kormányintézkedés tekintessék, a melynek helyességét vagy helytelenségét volna szükséges kimondani, ez, nem hiszem, hogy Helfy képviselő urnak szándékában állna. Erre az következett, hogy a felizgatott kedélyek oda vitték az utczai csőcseléket, hogy a kifüggesztett czímereket leszaggassák. Ekkor az első intézkedés, melyet a kormánynak tennie kellett, az volt, hogy a Horvátországban levő törvényes eszközöket a rakonczátlankodó elemek megfékezésére, másodszor a kihágásokat elkövetők megbüntetésére és harmadszor a czímerek kifüggesztésére és fentartására utasítsa. Ezt a kötelességét a kormány, nézetem szerint, megtette, mert az illető közegeket erre felszólította. Eddig a dolog komoly jelentőséggel nem birt s a komoly jelentőség stádiumába akkor lépett, mikor az utczai csőcselék ezen kihágása után, a horvát képviselők egynéhánya összegyűlvén, magát az utczai zavargást helytelenítették ugyan, de egyszersmind hangsúlyozták, hogy az utczai csőcseléknek a czímerkérdesben elfoglalt álláspontját törvényszerűnek, jogszerűnek tartják; s erre következett az, hogy a horvát bán táviratozott, hogy ő alkotmányos eszközökkel Horvátországban a rendet helyreállítani ne*m képes. Következett azután, a mi ugyan itt föl nem említtetett, de a mi köztudomású dolog, hogy a zágrábi érsek a kormányt e tekintetben való engedékenységre szólította fel. Mi volt mindezekre a kormánynak válasza'{ Alkudozott-e a kormány az elégedetlenkedő horvát képviselőkkel abban az időben ? alkudozott-e a kormány a horvát liánnal abban az időben? a zágrábi érseknek táviratát tekintetbe vette-e ? Kern! Hanem mindenekelőtt elrendelte, bár a hatalom eszközeivel, hogy a czímerek kifüggesztessenek, a lázongók megfékeztessenek és az illető rendetlenkedők megbüntettessenek. Hogy a kormány mindezt tette, ezt én, nézetem szerint, helyeslem. Erre következett az, hogy a kormány azon