Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-257
Ki 257 országos ülés október 6. 1883. ugyanis augusztus 8-án függesztettek ki a kettős feliratú czímerek — ennek megtörténte után, augusztus 13-án — itt kezemben van a kormány nyilatkozata, melyben insinuatiónak nevezi azon feltevést, mintha a horvát népben nem volna elég loyalitás és hogy a korona és állam, valamint mindaz irányában, mi annak közi elét viseli , ezen loyalitástól eltérni képes volna; s hogy ily czélból a rend fentartására katonai erő lenne szükséges és egyúttal biztosítást adott a horvát kormány az iránt, hogy ha netalán attentatum követtetnék el, ennek ellenében a horvát kormány saját hatáskörében legerélyesebben fogna eljárni. (Élénk mozgás.) Ez volt a felfogás, ismétlem, nemcsak a magyar kormány, hanem a horvát kormány részéről a czímerek kitétele előtt s ez volt a helyzet, mikor a czímerek kitétele elrendeltetett. (Helyeslés. ) Más kérdés az, hogy ezen előzményekkel szemben és nem vitatva a dolog törvényességét, a mint azt Szilágyi Dezső képviselő nr megemlítette, vájjon opportunus volt-e ezt tenni? és ezen intézkedést különösen most tenni. Erre bátor vagyok azt feleim, hogy ezen intézkedés nem most kezdeményeztetett, hanem mint az említett sürgönyből látni méltóztatnak, már 1880 óta folytak a tárgyalások és kezdettek meg az intézkedések. Mikor én a tárezát átvettem t. ház, kötelességszeröleg körültekintettem a fennálló viszonyokon és midőn teljesen elismerem, hogy az 1868: XXX. t.-cz. 57. §-a azt mondj a, hogy Horvátország autonóm hatóságai használhatják a horvát czímert, mégis azt tapasztaltam, hogy a magyar vámhivataloknál is, melyek nem autonóm hatóságok s melyek az ország határán vannak, horvát színek voltak alkalmazva. (Mozgás.) Külfölddel szemben, Horvátország pedig nem tüntethető fel mint önálló ország, hanem külföld irányában csak a magyar állam létezik és csak ennek jelvényei használhatók. Ez intézkedést a törvény intézkedésein túlmenőnek kellett tekintenem; (Általános élénk helyeslés) és ezen intézkedést, bár ez szintén több éven át fennállott, én tovább fentarthatónak nem véltem ; hasonló indokból jártaméi a czímerek kérdésében is. Tekintettel arra, hogy e gyakorlat éveken át fejlődött ki és éveken át voltak kiakasztva a magyar állami czímerek horvát, felirattal : nem akartam a hosszas gyakorlatot egyszerre megbolygatni és nem akartam provocáló módon eljárni, de tettem azon intézkedést, hogy ott, a hol a hivatalok áthelyeztetnek, vagy ott, a hol újak állíttatnak fel, vagy egyáltalán még czímerek nincsenek, ott alkalmaztassák azon eljárás, mely felfogásom szerint helyes és törvényes és a mely felfogás egy factor által sem vonatott kétségbe. (Helyeslés.) így történt az, hogy 1881. Julius haváI ban felállíttatott az eszéki pénzügyigazgatőság s ez új hatóság lévén, ott kettős nyelvű czímer alkalmaztatott. És itt kénytelen vagyok reflectálni Szilágyi t. képviselő ur azon állítására, mintha ilynemű czímerek csak Szlavóniában állottak fenn, mert azok Horvátország több részén, összesen 6 helyen alkalmaztattak, hasonló kettős felírással. (Élénk helyeslés.) Zágrábban tehát nem történt semmi egyéb, mint folytatása azon intézkedésnek, mely már két év óta gyakoroltatott. Azt mondták ez ellen, nem a házban hanem a házon kívül, hogy elnézésből történt a kétnyelvű czímerek eltűrése, mert Horvátországban erről nem tudtak semmit. Ha csakugyan állana az, hogy Horvátországban erről nem tudtak semmit, az legfeljebb azt bizonyítaná, hogy az nem lehet oly sérelmes s nem lehet oly nagy törvénysértés, g mi éveken át nyilvános helyen látható, a mi ki van függesztve épen azon helyeken, a hol az adófizetőnek meg kell fordulni és éveken át nem vesznek észre. (Élénk, általános helyeslés.) De kénytelen vagyok ismét hivatalos adatok alapján constatálni, hogy azon állítás, mintha erről a horvát közönség és a horvát politikai körök nem lettek volna értesülve, nem felel meg a tényeknek; mert a mint megtörtént 1882. júniusban Eszéken a kétnyelvű czímer kifüggesztése, 1882. szeptember 12-én kapott a zágrábi pénzügyigazgatóság egy átiratot.. melyben a horvát autonóm kormány felvilágosítást kér, hogy az e tárgyban esetleg teendő interpellátióra kellőképen válaszolhasson. Azon állítás tehát, mintha nem lettek volna arról értesülve, ezen okmány által meg van czáfolva. (Helyeslés.) Miután eljárásom sok oldalról megtámadtatott, mindezeket felvilágosításul előterjeszteni kötelességemnek tartottam. (Általános helyeslés.) Ea most azon kérdést intézi hozzám a t. ház és Szilágyi Dezső képviselő ur, hogy midőn én eddigi eljárásomat helyesnek tartom, hogyon járulhatok mégis azon intézkedéshez, mely most a határozati javaslatban proponáltatik s hogyan maradhatok azon kabinet tagja, mely ekként desavouálja intézkedéseimet: bátor vagyok megjegyezni azt, hogy desavouáiva akkor látnám intézkedéseimet, ha a t. többség a kormány eddig követett eljárá sát nem helyeselné, de ha a t. képviselőház elfogadja a határozati javaslatot, a melyben kimondatik az eljárás helyeslése és törvényessége, a tett intézkedés desavoulását nem látom, (ügy van! a jobboldalon.) Van még egy másik része is a kérdésnek. Vannak dolgok, a melyeket a képviselőház és a törvényhozás megtehet, de a melyeket maga a minister meg nem tehet, a melyeket megtennie nem szabad és ha megtenné saját felelőségére, anélkül, hogy erről előterjesztést tenne a törvényhozásnak, maga a minister tenne a törvény ellenére, (ügy van! jobbfelől.) Ilyennek tekintem ezt a
