Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-257

2ö7. orsaágoa ülés október 8, lssä. 37 Helfy képviselő ur, mert azt mondta, hogy a muszka hatalmi sphaerát tágítottuk az által, hogy Boszniát elfoglaltuk. Megvallom, nagyfontosságú észrevétel, melynek szerzői joga csakugyan ki­zárólag a képviselő uré, mert eddig ezzel az egy­gyel még nem vádoltak. (Élénk derültség a jobb­oldalon.) Mielőtt rátérnék arra, a mivel Szilágyi kép­viselő ur tüzetesen ostromolta határozati javaslato­mat —- megjegyezve előre is, hogy én grammati­kámat védeni nem fogom, nem mindenki lehet egyformán erős grammaticus: vannak jó gramma­tikusok, kik rósz politikusok és vannak rósz gram­matikusok, kik jó politikusok, (Élénk derültség.) — mondom t. ház, mielőtt ezen érvelésről szól­nék, egy pár dologra kivánok kitérni, melyeket Helfy képviselő ur előhozott. Hogy határozati javaslatát el nem fogadhatom, még pedig nemcsak azon pontjára nézve, a mely rosszalást fejez ki a kormány iránt, de azon pontjára nézve sem, a mely a Horvát-Szlavón országok és a Magyar­ország közti viszonynak mostani tárgyalását sür­geti, az a beszédem elején mondottak szerint, ugy hiszem, eléggé világos. A képviselő ur sereimül, törvénytelenségül hozza fel, hogy a magyar kormány oda vitte a dolgot, szemben magával az 1867: XII. törvény­czikkel, hogy Magyarország belügyeibe a közös ministerek bele avatkozzanak. Hát t. képviselő ur és t. ház, határozottan biztosíthatom a t. házat, hogy a közös ministerek tudtomra soha, de ez alkalommal is Magyarország belügyeibe nem avat­koztak, (Zaj a szélső halon) de igenis bármily nevet­ségesnek is tartja a t. képviselő ur, ha egy fon­tossá válható esemény készül a monarchia egyik vagy másik államában, az nemcsak meg nem tilt­ható, de a dolog természetében fekszik, hogy az •A külügyekre gyakorolható befolyás szempontjá­ból figyelembe vétessék: és hozzáteszem, hogy ez E limlommal nemcsak felkérve nem lettele, de sőt épen mint törvényt tisztelő férfiak, önmaguk ezen niinister urak határozottan a legszigorúbban tar­tózkodtak még csak véleményt is mondani akár a mag} ;;r kormány intézkedéseiről, akár a zágrábi eseményekről; (Helyeslés a jobboldalon) csakis az iránt mondták el nézetüket, hogy egyik, vagy másik esetben mi lehetne a saját ressortjuk szempontjá­ból a következés. Ezt pedig törvénytelenségnek, törvénysértésnek nevezni nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) De a f. képviselő ur az ellen is felszólal, hogy a hadügyministerrel azon esetre, ha nagyobb katonai erő alkalmazásáról van szó, beszélni kel­lene. Bocsásson meg a t, képviselő ur, ez mégis csak természetes dolog;. És egryben téved. Nem azért kellett a hadügyministerrel beszélni, hogy kunyoráljon a magyar ministerium, hogy adjon katonát, hanem azért, hogy a ministerium meg­állapodásai folytán szükséges katonaságnak mikor és mi módon való kirendelése iránt megegyezze­nek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ebben van a különbség. A mi pedig t. képviselőház, azt illeti, hogy hibának tartja a képviselő ur, hogy nem magyar, hanem — mint ő monda — egy osztrák császári generális lett biztosnak kinevezve: nem fogok messze menő indokokat keresni, csak arra figyel­meztetem a képviselő urat. hogy ki lett nevezve a közös hadseregnek egy tábornoka, a mely közös hadseregnek tábornoka egyaránt tartozik saját körében szolgálni Magyarországot, ugy mint a monarchia másik államát, akármelyiknek legyen is állampolgára. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) S én azt gondolom, igen kár lett volna, egy oly férfi helyett, a ki másokban is és bizonynyal a hadsereg­ben is feltalálható egyéb tulajdonságai mellett, azzal az előnynyel is birt, hogy két év óta Zágráb­ban lakván, az embereket és viszonyokat ismerte, csak azért mást tenni oda, hogy az esetleg talán magyar állampolgár. (Helyeslés a jobboldalon.) Különben azt, hogy egyáltalán mi lett volna vagy mi volt helyesebb: az osztrák-magyar mo­narchia összes erejét mutatni-e fel a lázongókkal szemben, vagy egy magyar embert állítani velők szembe, ezt mindenki maga megítélheti. (Mozgás a szélső baloldalon.) Még egyet mond a képviselő ur, a miben Szi­lágyi Dezső képviselő ur is részben osztozni lát­szik, azt t. i., hogy a horvátok most is már mint győztesek gerálják magukat Zágrábban. Én nem tudom, t. képviselő ur, kitől hallotta ezt. Thaly Kálmán: A „Pozortól". Tisza Kálmán ministerelnök: A Pozor tói? Az mint győztes? No engedelmet kérek, tessék elolvasni, nem kevesebb, mint hazaárulónak mondja az itteni horvát képviselő urakat, mint a minő­nek önök engem néha híresztelnek. (Hosszas élénk i derültség és tetszés a jobboldalon.) És higyjék el, nem | kevésbé gyűlöletes az a hang, melyen ott rólam szólnak, mint a hogy igaz, évek óta önöknek némely lapjai szólnak. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ha győzelemre segítettem őket, akkor ezt a han­got nehezen hangoztatnák. (Tetszés a jobboldalon.) De engedje meg Helfy képviselő ur, hogy arra figyelmeztessem, hogy azt már csakugyan nem tarthatom tapintatosnak, talán törvényesnek sem, hogy azt mondja: ha Zágrábban volt utczai zavargás ós csak ugy bántak el vele s ott esetleg I a czímerfclirás tekintetében engedni is akarnak, i ép ugy lehet oláh, szerb és isten tudja miféle cső­I cselek lázadása és akkor ugyanaz kell, hogy ! legyen a következménye. Már t. képviselőház, én j e haza minden polgárának nyelvét tisztelem saját I hatáskörében; azon túl, a mennyire a törvény bo­\ csatja, egyiket sem. Dehogy a törvény szempontjá­; ból Horvátországot és a horvátokat nem lehet egy

Next

/
Thumbnails
Contents