Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-280

424 '280. országos ilés deezomber 6, 1S8S. szó és ennek kitüntetése, minthogy csak azon intézetekről szól az indítvány, a melyeknek köny­veiben a törlési terv hátul mindenütt megvan, nem jár nehézséggel, mig a többi jelzálogokra nézve ennek kiszámítása és kimutatása nagy ne­hézségekkel járna. Minthogy tehát a módosítvány erre vonatkozik és nem terjed ki a többiekre, tehát nehézséget az adózókra nem hárít, a szöveget pedig szabatosabbá teszi, nekem a módosítvány ellen kifogásom nincs. Rakovszky István: T. ház! Én részem­ről a beadott módosítványboz nem járulhatok és ezt igen röviden indokolom. E módosítás t. i. a javaslatnál súlyosabb terheket kivan behozni; én a javaslatban foglalt terhelést semmiképen súlyo­sabbá tenni nem akarom, mint az jelenleg van és ennélfogva kérem a t. háztól az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Éles Henrik.* T. ház! Magam is azon nézetben vagyok, hogy semmi okunk nincs azon terheket, melyeket e törvényjavaslat az adózókra ró, még nagyobbítani. Tény t. ház, hogy ha vala­kivek annuitásra kölcsöne van, az addig, mig a tartozás egészen törlesztve nincs, az utolsó pilla­natig, mindig egyforma teherrel van megróva, akármennyi a tőkehátralék. Ilyen körülmények közt minél közelebb érne az adós azon ponthoz, hogy a terheitől szaba­dulna, annál nagyobbá válnék a terhe ezen módo­sítvány szerint. Miután pedig a teher egyforma marad az utolsó perczig, én igazságtalanságnak tartanám ezen intézkedést s azért a módosításhoz nem járulhatok. (Helyeslés.) Elnök: T. ház \ Szólásra többé senki sincs feljegyezve, következik a szavazás. A 13. §-hoz Rhorer Viktor képviselő ur két módosítványt adott be, az első és második bekez­déshez külön. A kérdés mind a két pontra nézve az lesz: elfogadja-e a t. ház az eredeti szöveget, igen vagy nem; ha az nem fogadtatik el, akkor fel fogom tenni kérdésre, hogy elfogadtatik-e a szöveg a Rhorer képviselő ur módosítványávaí. Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e a 13. §. első bekezdését a bizottság szövegezés szerint, szemben Rhorer képviselő ur módosítványávaí igen vagy nem? {Igen! Nem! Felkiáltások: Mit ?) Meg fogom magyarázni. A képviselő ur két módosítást tett. Az egyik módosítása az első be­kezdésre vonatkozik és azt annyival bővíti ki, a mennyiben a bekebelezett adósságoknál még a kamatok rekebelezéséi is kívánja, hogy a beke­belezések érvényesek legyenek, mert megtörtén­hetik, hogy oly bekebelezés is van, mely semmi terhet nem képez. Erre nézve kérdem a t. házat: fentartja-e az eredeti szöveget? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthe­| hetem, hogy a szöveg a módosítással fogadta­tott el. A második módosítása már lényegesebb, a mennyiben azt kívánja, hogy azon hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönöknél, í melyeknél az anunitások kivannak vetve, ne ezen I kivetés vétessék tekintetbe, hanem csak azon I kamat, mely még törlesztve nem volt, vagyis azon összeg, a mely még le nem törlesztetett; és igy természetesen kevesebb számittassék le az illető megterheltnek, mint a törvényjavaslat szö­vege kivánja. Erre vonatkozólag tehát kérdem a t. házat: inéltóztassék-e ezen második bekezdésre vonatko­zólag fentartani az eredeti szöveget, szemben a Rhorer képviselő ur módosításával, igen vagy nem "? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik meg kívánják tartani, méltóztassanak feli állani (Megtörténik.) Kérem már most azokat, a kik nem kívánják az eredeti szöveg fentartását, mél­tóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget fenn kivánja tartani. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 14-ik §-t): Rhorer Viktor: T, ház! Azon szakasznál va­gyunk, melyhez, mint előbb volt szerencsém jelezni, esetleg egy módosítást adok be, ha t. i. az igen t. pénzügyminister ur nekem egy kérdésemre megnyugtató választ adni nem fog. A 14. §. 3-ik sorában az mondatik, hogy azon kamattartozásokat, melyeket a megelőző szakasz szerint az illető föld- és házbirtokosok pótadójukból leszámítottak, a tulajdonosok tar­toznak levonni és a bevallásra nézve azt mondja, hogy az 1875.-XL VII. t.-cz.8-ik §-ában megállapított módon. Miután e törvényjavaslat egészen más alap­elveken nyugszik, mint nyugodott azon törvény, mely e pótadót behozta, igy a régi törvény 8-ik §-a nem egészen illeszthető be e törvényjavaslat keretébe, ha csak nem a végrehajtás alkalmával a pénzügyminister ur a 8. §-t bizonyos tekintetek­ben ki nem bővíti. Különösen a régi törvény 8. §-a egyszerűen csak azt mondja, hogy a beval­lás az illető fél lakhelyén történjék. Sokszor meg­történik, hogy a félnek lakhelyén nincs ingatlan, vagy nincs jelzáloggal terhelt ingatlana. Igy bajos a bevallást oly helyen eszközölni, hol tulaj­donképen a leszállítást, igénybe venni óhajtja és nem veheti igénybe, mert ily teherrel megróva nincs. Szükséges volna tehát legalább is az életbe­léptetési utasításba befoglalni, hogy nemcsak az illető fél lakhelye lesz irányadó, de irányadó lesz az ingatlan fekvése is. Sokszor megtörténik továbbá, hogy egyetem­leges jelzáloggal vannak terhelve bizonyos ingat­lanok, melyek például bérbe vannak adva többek-

Next

/
Thumbnails
Contents