Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-257

> 257. országos älés októbor 6. 18S3. Dezső, Bittó István, Ernuszt Kelemen, Somssich Pál, Pulszky Ágost." Ezen határozati javaslat elfogadását ajánlom a t. háznak. Ez a határ, a meddig a ház ma nyugalommal elmehet. De nem kívánok ürügyeket adni a félre­értésre. Azt hiszem, t. barátaim egyetértenek velem, ha kijelentem, hogy mi soha és semmi körülmé­nyek közt nem vonakodunk felmentést adni, sőt megadjuk (Ivánka Imre közbeszól) — nem ad­juk meg indok nélkül és vakon, akárhogy tetszik Ivánka urnak — megadjuk a törvény felfüggesz­téséért, ha a t. ministerelnök ur, a mivel tartozik, az eljárásnak szükségességét, az állam érdekében való elkerülhetetlenségét igazolja. Nem tagadunk ínég semmi szükséges eszközt a kormánytól, nem tagadjuk meg ezen kormánytól sem. De akarjuk ezt a kellő alakban kérve látni és akarjuk az in­dokokat ismerni, a melyen a szükségesség ala­pítva vau. Ezt tartjuk mi nemcsak ellenzéki állásból he­lyesnek, de mert, a határozati javaslatot az egész háznak elfogadás végett ajánljuk, ezt tartjuk egye­dül helyesnek, politikailag és alkotmányos eljá­rásnak az egész házra nérve. Ezért ajánlom hatá­rozati javaslatomat. (Élénk helyeslés batfelől.) Elnök : Fel fog olvastatni a határozati ja­vaslat. Fenyvessy Ferencz jegyző {olvassa a Szilágyi Dezs'ó által beadott határozati javaslatot). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház ! (Halljuk!) Nem lehet szándékomban a két elmon­dott nagyszabású beszéd minden részletére kiter­jeszkedve válaszolni. De mondattak bizonyos dol­gok, a melyekre, azt hiszem, válaszszal, nyilatko­zattal azonnal tartozom. Határozati javaslatom megtámadtatott oly szempontból is, a melyből azt megtámadtatva még a legközelebbi ülésig sem hagyhatom. Mindenek előtt azonban meg kívánom je­gyezni azt, hogy már előre is kifejeztem volt azon nézetemet, hogy igen örültem volna, ha interpellá­tió utján megtudhattam volna, mik azok, a mikre a képviselő urak felvilágosítást követelnek. (Egy hang a szélső balról: Az egész eseményre!) Én azt gondolom, hogy az egész esemény, bármily fontos is, oly természetű, hogy annak minden egyes pha­sisáról hivatalból kormányjelentést tenni nem le­het és azt oly nagy fontosságúvá, talán épen a Horvát- és Magyarország közti viszony szempont­jából, nem volna helyes keresztelni. (Helyeslés jobbfelöl.) Különben ezt előre bocsátva, megjegyzem még azt, hogy mindazokra, a mik akár a Helfy képviselő ur határozati javaslatában, akár a Szi­lágyi t. képviselő ur nyilatkozatának végén arra vonatkoznak, hogy a horvátországi helyzetet meg kell változtatni, én ma részletesen nyilatkozni nem szándékozom. Nem szándékozom pedig azért, mert nekem az a megg} r őződésem, a mit kifejeztem má­sutt is és kifejezek itt is, mint legilletékesebb helyen, hogy ma mindenekelőtt azon kell lennünk, hogy helyreállhasson a rendszeres helyzet; meg­higgadjanak az ok nélkül ugyan, de tagadhatlannl fölzaklatott kedélyek és akkor aztán, mikor a ke­délyek meghiggadtak, lehet beszélni, hogy kell-e és mit kell változtatni a törvényen ; de előbb fölvetni a kérdéseket, a most fenforgó ügynek mi­előbbi helyes és közös érdekünkben való elintézé­sét csak hátráltatná. (Igaz! TJgy van! jobb/elől.) Szilágyi igen t. képviselő ur azt mondja, hogy a kormány hibái és mulasztásai neveitek nagygyá Horvátországban azon aspiratiókat, hi­báztatja a horvátok képviseltetési módját, mulasz­tással vádolja mindezekben, a határőrvidék vissza­csatolásában és más hasonlókban a jelen kor­mányt. Szilágyi Dezső (közbeszól) : Nem kizá­rólag. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem ki­zárólag, de főleg. De hát, t. ház, igazságos-e ezV 1868-ban meg lett alkotva a kiegyezési törvény, nem a mi befolyásunkkal; 1873-ban meg lett al­kotva, nem befolyásunkkal, törvényesen, a nem­zet szava le lett kötve a határőrvidék hekeblezé­sére 5 aztán sürgettetett, mint minister felszólittat­tani, nem horvát képviselők részéről, miért nem teszek eleget a törvénynek? És akkor én, kit az­zal vádol ma Szilágyi képviselő ur, hogy én is rontottam a helyzetet, mert az itt megjelent hor­vát képviselő urakkal alkudozásba bocsátkoztam — én mielőtt a határőrvidék bekeblezése iránt a javaslatot beadtam, igyekeztem azon cumulativ képviseltetésnek hatályát gyengíteni, szemben a korábbi törvénynyel, a mennyiben sikerült, az egyetlen törvényes móuon, mert az 1868-iki tör­vény ezt is meghatározza, a horvát-szlavón ország­gyűlésnek is beleegyezésével és hozzájárulásává] a küldendő képviselők számát, nem tudom, 16­vagy 17-tel leszállítani, (Elénk helyeslés a jobbolda­lon) hoerv ezek után azt mondhassa valaki, hogy én neveltem nagygyá azon aspiratiókat, mert en­gedékeny voltam azért, hogy a kormánynyal sza­vazzanak: ez, engedelmet kérek, az igazságnak még csak látszatával sem bir. (Élénk helyeslés jobb­felöl,) Méltóztassék elhinni, méltóztassék bárkitől megkérdezni, hogy valaha horvát képviselők tet­tek-e nekem ajánlatot, vagy állottak-e velem szó­ban ilyen alkudozások felett. (Élénk helyeslés jobb­felöl. Zaj balfelöl. Egy hang a szélső baloldalon : Bosznia!) Boszniára nézve, hogy mellesleg erről is szól­jak, egy áj felfedezést tettek, tett különösen

Next

/
Thumbnails
Contents