Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-280

420 280. 6r=zágos ülés (kezember 6. !S8S ket külön kezeljük, nem érdemes tért engedni. Ez az egész okoskodás menete. A mi először a statistikai adatokat illeti, azt hiszem t. ház, nagyon czélszeríí, sőt szükséges lett volna, hogy épen azok benne legyenek magá­ban a javaslat indokolásában, nehogy azokat csu­pán a részletes tárgyalásnál és csak az előadó úr­tól legyen alkalmunk hallani. Ez tehát maga oly helytelen eljárás, melyet szó nélkül hagyni nem lehet. (Ugy van! a szélső halon.) A 2-ik az. kogv azt, hogy hiszen itt cseké­lyebb összegek forognak kérdésben, akkor, mikor az adó aránytalanságáról, igazságtalanságáról van szó, argumentumnak elfogadni nem lehet. T. kép­viselőtársam az ő javaslatát azzal indokolja, hogy azon városok, a melyek rendes vágányú vasúttal vagy gőzhajóállomással birnak, egészen más hely­zetben vannak, mint azok a városok, ahol ez nincs, mert az előbbiekben a forgalomnak bizonyos élénk­sége könnyebben elviselhetővé teszi az adóterhet, mig másutt ez a tényező hiányozván, az 5 száza­lék igen érezhetővé válik, meglehet, nem az állam­kincstárra, de az egyes adózókra nézve. Már pedig ha adótörvényről van szó, ismételten kérem, ne méltóztassék mindig azt venni, hogy mennyit hoz a kincstárnak, hanem hogy mily teherrel jár az adózás. Ezeknél fogva pártolom Ferenczy Miklós t. képviselőtársam módosítását és kérem, méltóztas­sék azt elfogadni, minthogy az a törvény alapelveit nem érinti. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor előadó: Csak a javas­lat indokolásának igazolására kell megjegyeznem azt, hogy a javaslat hogyan van felszerelve és indo­kolva, annak megítélése reám nem tartozik, hanem hogy Tors Kálmán képviselő ur azt mondta, hogy minutiosus gonddal van indokolva. (Derültség jobb­felől.) Azt előre tudni, hogy melyik ellenzéki kép­viselő mit fog kifundálni s erre vonatkozólag ki­fundálni az adatokat valóban nem lehet. S ilyen adat ez is és ha egyszer a hivatalos adatokat egész világosan felolvasom, azt hiszem, első perczben be lehet látni, hogy itt oly túlságos megterhéltetésről egyáltalában szó sincs. Kérem a t. házat, méltóz­tassék az eredeti szöveget megtartani. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Az 5-ik §-hoz 3 módosítvány ada­tott be. Magával a szöveggel szemben csak Fe­renczy képviselő ur módosítványa áll, ki a b) pont helyébe új szöveget ajánl. Országh Sándor kép­viselő ur két módosítványa, mint folyománya a •már előbb elfogadott módosítványnak, a szövegbe beillesztendő volna az esetben is, ha Ferenczy 'képviselő ur módosítványa fogadtatnék el. j E szerint szükséges pontonként megejteni a szavazást. Az i. bekezdés nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Az a) pont szövege szintén nem támadtatott meg s itt csak az a kérdés: elfogadja-e a ház az Országh képviselő ur által ajánlott beillesztést? (Elfogad­juk!) Azt hiszem, hogy valamint a szöveg, ugy a beillesztés is elfogadtatik. A b) pontnál az a kérdés: elfogadj a-e a ház a b) pont elé tétetni kivánt szöveget Országh kép­viselő ur javaslata szerint. Ha ez elfogadtatik, akkor a kérdés az lesz, elfogadja-e a ház alpon­tot a, bizottság szövegezése szerint, szemben a Ferenczy képviselő ur módosítványával, igen vagy nem? Ha ez elfogadtatik, akkor Ferenczy képviselő ur módosítványa elesik, hanem fogad­tatik el, akkor fel fogom tenni a kérdést Ferenczy képviselő ur módosítványára. Kérdem tehát, elfogadja-e a t. ház a b) pon­tot Országh Sándor képviselő ur módosítványa nélkül? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, nem fogadtatott el. Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják a b) pontot Országh Sándor kép­viselő ur módosítványával, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) Elfogadtatott és e szerint Ferenczy képviselő ur módosítványa elesett. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a e-ik §-t-) Országh Sándor: Az előbbi elvi határo­zat folyományaként ugyanazon inódosítványt va­gyok bátor ezen szakasznál is tenni. Ennél fogva az a) és b) pont igy hangzanék: a) Budapest fő­városban az ó-bndai részek kivitelével 22 frt, b) Budapest főváros ó-budai részein, valamint az 1863. stb. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a módos itványt.) Elnök: Ez ugyanaz a módosítvány, mely az 5. §-ban már megtétetett. Győry Elek: Csak egy észrevételt vagyok bátor tenni. Nem fogok ugyan e javaslattal szem­ben oly kifejezéssel élni, melyet az előadó ur használt az ellenzékkel szemben, hogy ez kifun­dált javaslat, ámbár azt hiszem hogy erre inkább lehetne használni, miután oly intézkedést és ki­fejezést tartalmaz, melyet a törvény nem ismer, tehát a melyet világosan kifundálásnak lehetne mondani. Mert tudvalevő dolog, hogy a főváros egye­sítéséről szóló törvény értelmében van harmadik kerület, de óbudai részeket a törvénv nem ismer. Epén az előbbi szavazás értelmében, hol arról volt szó, hogy túlterheltetés ne legyen ott, a hol vasúti összeköttetés nincs, reménylem, hogy a t. többség a javaslatot, mely csak egy városnak csak egy részét akarja privilégiumban részesíteni, nem fogadja el. (Élénk helyeslés a szélsölaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents