Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-257

257. országos ülés október 6. 1885. m ködésben áll a kormánynyal kivül folytatott tár­gyalásokban és az ilymódon elért eredményekben és ettől függesztik fel itt a házban levő magatar­tásukat és valamint a báni hivatal hivatásának félreismerése oda sodorta a bánokat, hogy a hor­vátországi ehauvinisticus kívánalmak szószólói legyenek s itt-ott ezen irányban engedményeket eszközöljenek ki; ugy a horvát képviselők azt tartották, hogy az ő feladatuk főmegoldása nem itt fenn keli hogy történjék és a ministerek önnön hatalmi érdekükben hozzájárultak azon törekvés­hez, hogy velők minden egyes fontos politikai kér­désben mint collectiv testülettel alkudoztak és coneessiók által igyekeztek kedvező magatartá­sukat megnyerni. (Ugy van! hatféléi.) Ha egy intézménynyel, mely magában véve hibás, mint a hogy a collectiv képviselet az, ily politika folytattatik: csodálkozhatni-e t. ház, hogy a horvát képviselők magokat külön testület­nek tekintik és azt hiszik, hogy működésüket ki­fejteni, jogaikat és kötelességüket gyakorolni nem ez a terem a színhelyük, hanem az, mit eddig követtek a kormány eljárása folytán: alkudozni e termen kivül — és politikai maguktartását ehhez idomították. (Ugy van! balfelöl.) Ehhez függesztve még egyet akarok felemlí­teni : a horvát minister állását. A törvény szerint a horvát minister ez országgyűlésnek felelősség­gel tartozik, még pedig mindazért, a mi a horvát autonomieus körben, Horvátországban, a közös ér­dekeket és az állami közösséget érintőleg történik. A bán felterjesztései az ő kezén mennek ke­resztül, köteles annak működését a fenn említett szempontból ellenőrizni. De ha nem is bir közvet­len közigazgatási hatáskörrel, már ezen hatás­kör elég arra, hogy ha az komolyan és erélyesen gyakoroltatik, hogy az államérdekek szempontjá­ból befolyása legyen arra, hogy mi történik az autonomieus jogkörben Horvátországban. Mindezen tekintetek már magokban véve is mutatják, hogy ha törvényes intézményünkben világosan bennlevő módok kellően felhasználtat­nak ; ha az intézmények tagadhatlan hibái, egy­oldalú kormánybatalmi érdekben nem zsákmá­nyoltatnak ki: akkor nem jutnak oda a horvát állapotok, a hol jelenleg állanak. Nem hatalmi elnyomással való üres fenyege­tést, hanem az intézmények ilyes felfogását és jövőre nézve ilyes kezelése igéretét vártam volna a ministerelnök úrtól. És annak nyilt meg­mondását, hogy ha a jelenlegi intézmények erre a közös állam érdekében szükséges támpontot nem adnák meg, nem nyúlva a horvátok nemzetiségé­hez, nem nyúlva a horvátok autonómiájához és nem nyúlva azon pénzbeli dotatióhoz, a melylyel oly gazdagon és bőven vannak ellátva: elkerülhe­tetlen kötelessége a közös kormánynak minden törvényes utat és módot felhasználni arra, hogy az intézményekben fekvő hiány, de a közös állam nyugalmának és fejlődésének érdekében szükséges intézkedéssel pótoltassák. Ezen törekvésből nincs miért titkot csinálni. Az önfentartás törvénye a legelső (Ugy van! halfelöl) és bármennyire elkese­redett is a hangulat Horvátországban, én nem mon­dok le azon reményről, hogy el lesz érhető az, hogy a történeti magyar-horvát viszony, mely 1868-ban az autonómiára oly kedvező alapon lett formulázva, hogy irigységgel nézik Horvát­ország helyzetét a lajíhántúli államnak nagyobb és gazdagabb tartományai, megkapja és vissza­nyerje azon erkölcsi feltételt, a mely az 1868-iki törvény meghozatalánál hallgatag fenforgott, de a beszédekben nyíltan ki is fejeztetett; azon er­kölcsi feltételt, hogy azon törvény mindkét olda­lon loyalitással és jóhiszemmel haj tátik végre és hogy azon garantiák elfogadására, a mi a közös állam elleni rontó befolyások fékezésére szükséges, a horvátokat is reá lehet birnx. Ily irányban való nyilatkozatot vártam volna a ministerelnök úrtól, nem puszta fenyegetéseket. A kormány jövőre való eljárása csak kötelességet akar reánk róni. oly megoldási módozatban levő beleegyezés által, a mely, mint előadtam, a magyar állam tekintélyét nem óvja meg. Mi itt t. ház, egy oly eljárást, a melynek indokai nincsenek kifejtve, nem helyesel­hetünk; egy oly felhatalmazást, a mely jogilag felesleges és a melyben foglalt megoldási módo­zat hibás, meg nem adhatunk; és ezért a kormány határozati javaslatát nem fogadhatjuk el s at. ház elé a következő határozati javaslatot terjesztjük : (Olvassa.) „Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a kormány elmulasztotta azon alkotmányos köteles­ségének teljesítését, hogy a Horvát-Szlavonorszá­gokban létesített kivételes kormányzati állapotra nézve a közös országgyűléstől felmentést kérjen és evvel egyidejűleg ugy az ottani sajnos esemé­nyekről, valamint saját intézkedéseiről és azok in­dokairól részletes jelentést tegyen; és hogy ennek folytán, az országgyűlés ezen intézkedésekről egész kitérjedésökben hitelesen értesítve nincs; tekintettel továbbá arra, hogy ezen intézke­dések, a mennyiben az országgyűlés tagjai azokat köztudomás utján ismerhetik, különböző politikai megítélés alá esnek; tekintettel végül arra, hogy a ministerelnök határozati javaslatának második része a magyar korona országai közös jelvényének alkalmazását illetőleg oly módozatra kér felhatalmazást, mely szt. István koronája birodalmának tekintélyét meg nem óvja: a képviselőház a ministerelnök határozati javaslatát nem fogadja el. Chorin Ferencz, Feny­vessy Ferencz, Apponyi Albert, Veszter Imre, Bessenyey Ernő, Horváth Lajos, Horánszky Nán dor, Hodossy Imre, Hevessy Bertalan, Szilágyi

Next

/
Thumbnails
Contents