Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-257
257. országos ülés október 6. 1885. m ködésben áll a kormánynyal kivül folytatott tárgyalásokban és az ilymódon elért eredményekben és ettől függesztik fel itt a házban levő magatartásukat és valamint a báni hivatal hivatásának félreismerése oda sodorta a bánokat, hogy a horvátországi ehauvinisticus kívánalmak szószólói legyenek s itt-ott ezen irányban engedményeket eszközöljenek ki; ugy a horvát képviselők azt tartották, hogy az ő feladatuk főmegoldása nem itt fenn keli hogy történjék és a ministerek önnön hatalmi érdekükben hozzájárultak azon törekvéshez, hogy velők minden egyes fontos politikai kérdésben mint collectiv testülettel alkudoztak és coneessiók által igyekeztek kedvező magatartásukat megnyerni. (Ugy van! hatféléi.) Ha egy intézménynyel, mely magában véve hibás, mint a hogy a collectiv képviselet az, ily politika folytattatik: csodálkozhatni-e t. ház, hogy a horvát képviselők magokat külön testületnek tekintik és azt hiszik, hogy működésüket kifejteni, jogaikat és kötelességüket gyakorolni nem ez a terem a színhelyük, hanem az, mit eddig követtek a kormány eljárása folytán: alkudozni e termen kivül — és politikai maguktartását ehhez idomították. (Ugy van! balfelöl.) Ehhez függesztve még egyet akarok felemlíteni : a horvát minister állását. A törvény szerint a horvát minister ez országgyűlésnek felelősséggel tartozik, még pedig mindazért, a mi a horvát autonomieus körben, Horvátországban, a közös érdekeket és az állami közösséget érintőleg történik. A bán felterjesztései az ő kezén mennek keresztül, köteles annak működését a fenn említett szempontból ellenőrizni. De ha nem is bir közvetlen közigazgatási hatáskörrel, már ezen hatáskör elég arra, hogy ha az komolyan és erélyesen gyakoroltatik, hogy az államérdekek szempontjából befolyása legyen arra, hogy mi történik az autonomieus jogkörben Horvátországban. Mindezen tekintetek már magokban véve is mutatják, hogy ha törvényes intézményünkben világosan bennlevő módok kellően felhasználtatnak ; ha az intézmények tagadhatlan hibái, egyoldalú kormánybatalmi érdekben nem zsákmányoltatnak ki: akkor nem jutnak oda a horvát állapotok, a hol jelenleg állanak. Nem hatalmi elnyomással való üres fenyegetést, hanem az intézmények ilyes felfogását és jövőre nézve ilyes kezelése igéretét vártam volna a ministerelnök úrtól. És annak nyilt megmondását, hogy ha a jelenlegi intézmények erre a közös állam érdekében szükséges támpontot nem adnák meg, nem nyúlva a horvátok nemzetiségéhez, nem nyúlva a horvátok autonómiájához és nem nyúlva azon pénzbeli dotatióhoz, a melylyel oly gazdagon és bőven vannak ellátva: elkerülhetetlen kötelessége a közös kormánynak minden törvényes utat és módot felhasználni arra, hogy az intézményekben fekvő hiány, de a közös állam nyugalmának és fejlődésének érdekében szükséges intézkedéssel pótoltassák. Ezen törekvésből nincs miért titkot csinálni. Az önfentartás törvénye a legelső (Ugy van! halfelöl) és bármennyire elkeseredett is a hangulat Horvátországban, én nem mondok le azon reményről, hogy el lesz érhető az, hogy a történeti magyar-horvát viszony, mely 1868-ban az autonómiára oly kedvező alapon lett formulázva, hogy irigységgel nézik Horvátország helyzetét a lajíhántúli államnak nagyobb és gazdagabb tartományai, megkapja és visszanyerje azon erkölcsi feltételt, a mely az 1868-iki törvény meghozatalánál hallgatag fenforgott, de a beszédekben nyíltan ki is fejeztetett; azon erkölcsi feltételt, hogy azon törvény mindkét oldalon loyalitással és jóhiszemmel haj tátik végre és hogy azon garantiák elfogadására, a mi a közös állam elleni rontó befolyások fékezésére szükséges, a horvátokat is reá lehet birnx. Ily irányban való nyilatkozatot vártam volna a ministerelnök úrtól, nem puszta fenyegetéseket. A kormány jövőre való eljárása csak kötelességet akar reánk róni. oly megoldási módozatban levő beleegyezés által, a mely, mint előadtam, a magyar állam tekintélyét nem óvja meg. Mi itt t. ház, egy oly eljárást, a melynek indokai nincsenek kifejtve, nem helyeselhetünk; egy oly felhatalmazást, a mely jogilag felesleges és a melyben foglalt megoldási módozat hibás, meg nem adhatunk; és ezért a kormány határozati javaslatát nem fogadhatjuk el s at. ház elé a következő határozati javaslatot terjesztjük : (Olvassa.) „Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a kormány elmulasztotta azon alkotmányos kötelességének teljesítését, hogy a Horvát-Szlavonországokban létesített kivételes kormányzati állapotra nézve a közös országgyűléstől felmentést kérjen és evvel egyidejűleg ugy az ottani sajnos eseményekről, valamint saját intézkedéseiről és azok indokairól részletes jelentést tegyen; és hogy ennek folytán, az országgyűlés ezen intézkedésekről egész kitérjedésökben hitelesen értesítve nincs; tekintettel továbbá arra, hogy ezen intézkedések, a mennyiben az országgyűlés tagjai azokat köztudomás utján ismerhetik, különböző politikai megítélés alá esnek; tekintettel végül arra, hogy a ministerelnök határozati javaslatának második része a magyar korona országai közös jelvényének alkalmazását illetőleg oly módozatra kér felhatalmazást, mely szt. István koronája birodalmának tekintélyét meg nem óvja: a képviselőház a ministerelnök határozati javaslatát nem fogadja el. Chorin Ferencz, Fenyvessy Ferencz, Apponyi Albert, Veszter Imre, Bessenyey Ernő, Horváth Lajos, Horánszky Nán dor, Hodossy Imre, Hevessy Bertalan, Szilágyi