Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-257

34 257. országos ülés október 6. 18S3 tekintette. Pedig tapasztaltuk azt, hogy 1368 óta­mióta a Horvátországgal való viszony újra rendez­tetett, hogy a horvát aspiratiók, a meddig a magyar korona körében kielégíthetők, példátlan gyorsa­sággal és a legnagyobb bőkezűséggel kielégíttet­tek. Hiszen t. ház, 1868-ban a horvát felfogás győzött. Pactum conventum köttetett meg, a mit a magyar közjog sohasem ismert; Horvátországgal, Szlavónia összeolvasztatott és Horvátországnak adatott oly autonómia és dotáltatott oly gazdagon, a mihez nincs az országnak pénzügyi ereje és a niire példa Európa egy államának szerkezetében sem található. És 1868 óta mi történt? Megkétsze­resedett Horvátország a Határőrvidék bekebele­zése által, pénzügyeit felsegítettük minden egyes alkalommal. És mi volt ennek az eredménye ? Az eredménye az volt, hogy Horvátországban igenis tápláltattak | és megnövekedtek azok az aspiratiók, a melyek ha valósítást nyernek, igenis ezen alkotmánynak teljes szétrombolására vezetnek. Nem helyes poli­tika a t, ministerelnök ur részéről azt mondani, hogy ő megvárja, mig ezek az aspiratiók majd hatalmi eszközzel elnyomhatok lesznek. Mert ha csak hatalmi elnyomásban találja a biztosítékot, elfelejti, hogy ha megerősödésük továbbra is türetik: szövetségest találhatnak oly más tényezők­ben, hogy ha elérkezettnek látják az időt tettre állani, még talán szerencsésnek tartja magát a ministerelnök ur, hogy ha velők megalkudhatik. A jelen állapotok elfajulásának oka abban is van, hogy az a befolyás, amit a közös kormány­nak gyakorolni kell az ottan történendőkre, egészen elhanyagoltatott és még törvényeinkben levő azon intézmények sem használtattak fel, a melyek kellő érvényesítése mellett idáig nem jutottunk volna. Nem akarok én most revisióról értekezni, de kivánatom az, hogy használtassék fel és pedig teljes erejében minden már jelenlegi törvényeink­ben megadott mód arra, hogy e befolyás gyakorol­tassék. (Halljuk!) És erre mindenek előtt szüksé­ges, hogy a báni állás visszanyerje azt a természe­tét és hivatását, melylyel törvény és alkotmány szerint bir. (Ugy van! Ugy -van! a hal- és szélső baloldalon.) És ez abban áll, hogy a bán az állam­nak, Szent-István koronájának képviselője, az ő hivatása gondoskodni, hogy a koronának egyik része, mely igazgatása alatt áll, ugy kormányoz­tassák, mely összhangban van az állam politiká­jával, az ő hivatása az alkotmányellenes törek­vések és aspiratiók ellensúlyozása. Ezért a bán politikailagnem függhet a horvát országgyűlés több­ségétől. Igaz, az 1868 : XXN. t.-cz. szerint a bán a horvát országgyűlésnek felelős; de ez a felelősség csak jogi, csak jogilag felelős tetteiért a horvát országgyűlésnek, de politikailag nem lehet és politikai állásánál fogva nem függhet a horvát­országi változó többségektől. "(Ugy van! a bal- és szélső haloldalon.) Kinevezése a magyar közös ministerinm elnökének ellenjegyzése mellett tör­ténik, világos jeléül annak, hogy annak politikáját tartozik érvényre juttatni, hogy kinevezésére és megmaradására alkotmány szerint az és csakis az a döntő: vájjon egyetértésben van-e a magyar közös ministeriummal és soha nem az, ha egyet­értésben, összhangban van-e eljárása és politikája a horvát országgyűlés többségével, mihelyt ez utóbbi eltér a közös ministerium politikájától. így fogták-e fel eddig a bán állását és hivatását? Megtette-e az, a kinek ajánlatára neveztetett ki, < ! magyar ministerelnök, kötelességét, hogy ily és csakis ily értelemben működjék a báni hivatal? Én nem hiszem és a tények nekem adnak igazat. De még egy más súlyos hiba követtetett el. A horvátországi képviseletnek azon módja, mely jelenleg fennáll, ez a collectiv képviseletet, a magyar parlamentarizmusra rontó hatást gyako­rolt nemcsak az intézmény természeténél, a mi el­kerülhetetlen, hanem a kormány eljárásánál fogva is, a mit lehetett és kellett volna elkerülni. (Ugy van! a hü- és szélső' baloldalon.) Az intézmény ter­mészetében fekszik, űe csak egy bizonyos pontig a rontó hatás, mert a dolog természete hozza ma­gával, hogy oly testületben, melynek tagjai egyes választókerületekből nyerik megbízásukat, ha egy rész, ma negyven képviseli), collective másod fokon választatik, már megbízásuk keletkezésénél-fogva, nem. hajlandók mint egység fellépni, mint egység cselekedni és igy hatásuk más és nagyobb, mint a többi képviselők közül egy hason számnak. Ter­mészetes hajlamuk van már keletkezésüknél fogva egy külön köteléket alkotni, mely inííküdését más­ként fejti ki, mint a többi tagjai a képviseletnek. Ugyanazt teszik ma is. Nyilatkozataikban a törvényeken ejtett sérel­met emlegetnek, mely Horvátországban a közös ministerium részéről a végrehajtásban elkövettetett Első és természetes dolog lett volna, ha. a közös kormány cselekvéséről van szó, azon fórum elé hozni a dolgot, mely fórum egyedül van hivatva a közös kormány cselekvésének megítélésére. Ámde ők külön maradnak, ők azt mondják, alkudoznak a ministerelnök úrral, a ministerelnök ur azt mondja, értekezik velők s az eredmény az, hogy collective lépnek fel s annak, a mi törvényes kötelesség, teljesítését collective előleges feltételekhez kíván­ják kötni. De az intézmény ezen abnormis termé­szetében levő bajt fokozta és fokozza folytono­] san a kormány magatartása. Avagy nem a kor­I mány eddigi magatartása .szoktatta a horvát-szla­j vonországi képviselőket ahhoz, hogy az igazi fórum, i hol működésüket ki kell fejteni, nem ez az ország­j gyűlés terme, nem az itt folyó tanácskozások és ; vitákban való részvétel, hanem actiójuk valódi ! súlypontja ezen országgyűlés termén kivüli mű-

Next

/
Thumbnails
Contents