Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-278
278. ©rságos ttlés <íeezember 4. 1883. 377 kak által ismert régi anekdota, a melyet a költ- | ségvetésre, annak összeállítására és a zárszámadásokra alkalmazni azért tartok jónak, mert azokat egy képviselő, a ki sokat foglalkozott ez ügygyei, ugy állította oda, mint a csalhatatlanság netovábbját. Tudjuk, hogy azon adoma szerint, egy bizonyos birtokosnak gazdatisztje, midőn a számadásokat benyújtotta, beiktatott egy tételt e czímen: egy kalapnak az ára, a melyet a szél, midőn a hídon átmentem, a vizbe vitt. A tulajdonos a tételt törölte, mint indokolatlant. A második évben ismét beiktatta e tételt a gazdatiszt, de a tulajdonos ismét törölte. A harmadik évben a tétel elmaradt. Ez a tulajdonosnak feltűnvén, kérdést intézett az iránt, hogy hol van a kalap ? A válasz az volt, hogy benn van, de nem mondom meg, hogy hol. így vagyunk a deficittel is, sok van abból a költségvetésben, sok van a zárszámadásokban, csakhogy bajos megtalálni. Nézetem szerint, ha a törvény elfogadtatik is, az 1884-iki költségvetésben a rendes kezelésben még sem fog eléretni az egyensúly és lesz deficit, mert deficitnek tartom mindazt, a mit az ország önerejéből fedezni nem képes és mert az Í884. évre vonatkozó költségvetés rendes bevételei közt szerepel egy tétel 15 millió írttal, a mi kölcsönből fedeztetik s a miből 10 millió frt papirjáradékok eladásából szereztetik be. Ez nem egyéb, mint leplezett deficit az államköltségvetésnek rendes bevételi részében. Lehet ezen a számok csoportosítása által változtatni, de a lényeg mindig ugyanaz marad. A földtehermentesítési kölcsön törlesztése olyan kiadás, melyet az országnak saját jövedelméből kellene fedezni, mert külön pótlék vettetik ki e czélból, de mert az e pótlékból befolyó öszszeg másra fordittatik, ezt is kölcsönből kell fedezni. Erre az eljárásra is azt mondhatom, a mit a német professor mondott a magyar közlekedési viszonyokról, hogy t. i.: „lutum imponunt luto et dicunt országút". Adósságot halmoznak adósságra s ezt nevezik önök az ország pénzügyi rendezésének. (Derültség a szélső baloldalon ) Ha azt állítom, hogy a költségvetésnek a rendes kiadások és bevételekre vonatkozó részében a mérleg kedvezőbbé tehető legalább is oly összeggel, a minő az adóemelés által terveztetik, azt igazolni is akarom. Nézetem szerint kerek számban megtakarítható 2.600,000 frt, egy kis jóakarattal 3 millió frt a költségvetés rendes kezelésében a ma fenálló kormányrendszer keretében, sőt meg vagyok győződve, hogyha ezen nehézkes, drága és az ország viszonyaihoz nem alkalmazott kormányrendszeren változtatásokat teszünk, idővel még jelentékenyebb megtakarításokat eszközölhetünk. De tekintetbe kell vennünk, hogy ez rögtönözve neui vihető keresztül és hogy erre egy kormány KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XIII. KÖTET. sem volna képes, bárki foglalná el jelenleg az ország élén álló kormánynak helyét. De azt igenis megvárhatjuk, hogy súlyos pénzügyi helyzetünkben azon megtakarítások, a melyek a fennálló kormányzati rendszer keretén belül, megengedem némi nehézséggel, de korántsem nagy nehézséggel létesíthetők, azok már létesíttessenek is. Igaz, azon adatok, melyeket fel akarok hozni, inkább a költségvetés tárgyalására tartoznak, de e tekintetben az, hogy most hivatkozom reájuk, csak igazolja Helfy képviselő nr állítását, hogy az összefüggés ezen törvényjavaslat és a költségvetés közt oly szoros, hogy talán czélszerubb lett volna előbb a költségvetést és utána ezt tárgyalni. De lényeges különbséget nem látok abban 8 meg fog bocsátani a t. ház, ha annak némely tételét csak nagy összegben idézem. Részletekbe nem bocsátkozom, mert arra esetleg lesz alkalmam majd a költségvetés tárgyalásánál. Azt hiszem, 200 ezer frtot magának az országgyűlésnek költségeiből meg lehetne takarítani. Ha takarékosságról beszélünk, adjunk jó példát, kezdjük magunkon. Meg lehetne takarítani, ha felhagynánk azon rósz szokással, hogy az ülésszakokat mindig a hónap utolsó napjaiban kezdjük és végezzük a hónap első napjaiban. Ez által, valamint a dologi kiadások körében létesítendő czélszertí megtakarítások által legalább 200 ezer frtot meg lehetne takarítani. A belügyministerium keretében 48 ezer frt igen könnyen lenne megtakarítható, de azon kivül 300 ezer frt az által, hogy a pozsonyi kerületben a csendőrség felállítása ez évről elhalasztatnék. Azt fogják mondani, hisz ezt törvény rendelte el, ez igaz, de szükség esetén a törvény meg is változtatható. És ily körülmények közt a csendőrség felállításának elhalasztása szerintem indokolva van, mert ama kerületben a közbiztonsági állapotok azt nem teszik olyan égetően szükségessé. Apénzügyministerium keretében 500 ezer frt,a közlekedési ministerium keretében 970 ezer frt, a földmivelési ministeriumnál 390 ezer frt, a cultusministerium keretében csak 65 ezer frt, de ha a közművelődési czélok szükségletét még valamivel leszállítjuk, könnyen 100 ezer frtot, az igazságügyi ministerium költségvetése keretében 50 ezer frt, a honvédelmiben 70 ezer frt, összesen 2.600,000 frtot tesz azon összeg, mely szerintem a fönnálló kormányzati rendszer keretén belül igen könnyen lehetne megtakarítható, sőt, mint mondom, egy kis jóakarattal 3 milliót is lehetne felvenni mint megtakarítást. Részletekbe nem bocsátkozom azért, mert az a költségvetés tárgyalására tartozik. Ezzel t. ház, igazoltam, hogy a költségvetés rendes rovatában az egyensúly helyreállítása czéljából amaz adóemelés nincs indokolva. De t. ház, ezen adóemelés indokolására felhozzák még azt is, hogy az állam részéről oly 48