Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-277

277. orsaágoa ülés deezembor 3. 1883. 361 bet fog behozni. Ehhez azután azt a reflexiót fűzi a pénzügyi bizottság előadója, hogy igen, de a földadóból 3 milliónyi elengedés történik, tehát ezen összeget levonva ama 6 millió forintból, meg lesz az a 3 millió, a mit a pénzügyminister kivan elérni. Én azt hiszem t. ház, hogy ha azt akarjuk megvizsgálni, vájjon egy újabb adó alapján minő megterheltetéssel fog szaporodni az adózó polgárok terhe, azt kell első helyen vizsgálatunk tárgyává tennünk, hogy mennyivel voltak eddigmegterhelve? Igaz, hogy az 1881: XL. t.-czikk második szakasza arra hatalmazza fel a pénzügyinmistert, hogy a földadó az újabb kataszter alapján oly összegben vettessék ki, mely a 29 milliót meg ne haladja. Ez nem azt teszi, hogy az új kataszter alapján 29 millió lesz a földadó, hanem teszi azt, hogy nem lehet több, mint 29 millió. Ennélfogva, ha azt vizsgáljuk, hogy ezen újabb törvény alapján a földteher mennyivel fog szaporodni, nem azt kell alapul venni, hogy mennyire terjed a pénzügyminister felhatalmazása és illetőleg mennyi azon összeg, melyen túl nem emelkedhetik a pénzügyminister kirovása, hanem azt kell, hogy alapul vegyük, hogy tényleg mennyi teher esik azon adónemből most az adózó polgárokra. A mostani költségvetés erre, azt hiszem, a legmegbízhatóbb bázist mutatja. A költségvetés szerint, maga a pénzügyminister ur azt mondja, hogy a földadó és földtehermentesítési pótlék czímén bevárandó 38.600,000 forint, ennélfogva, az összehasonlítást ezen tervezettel kell hogy megtegyük és ezen tervezet szerint kell meghatározni, vájjon foglal-e magában újabb megterheltetést e törvényjavaslat és ezen új megterhéltetés menynyire fog menni. Erre vonatkozólag megtéve az összehasonlítást, minthogy maga a pénzügyi bizottság indokolása egy példát hoz fel, a hol azt mutatja ki, hogy a földadó a pótadó útján az eddigi tényleges érvényben lévő törvények szerint 17%-ig volt megterhelve; tehát 38 millió állami adó és földtehermentesítési pótléknak 14°/«-a ké pezi, az állami földadó és ezzel együtt fizetett földtehermentesítési pótlékra esedékes pótadó-öszszeget; ez pedig teszen 4.320,000 frtot. Eszerint a földbirtokot terheli 38.000,000 állami adó és földtehermentesítési pótlék és a pótadóból 4.320,000 forint, összesen 42.320,000 forint. A földadó terhe az újabb törvény szerint leszállittatik és megállapíttatik, hogy 26 milliónál több nem lehet. A földtehermentesítési pótlék, a mely az 1875: VII. t.-cz. szerint azon arányban vetendő ki, a mennyi szükségeltetik, tehát az okvetlen tényleg megmarad annyi mennyiségben, a mennyi a költségvetés szerint fel van véve. Ennélfogva az marad továbbra is 10.580,000 frt, ez tenni fog 36.580,000 frtot. Maga a pénzügyi bizottság a pótadónak azon részletét, a mely a KÉPVH. KAPLÓ. 1881 -84, XIII. KÖTET. földadót fogja terhelnijevonvaa 16 millió adósságnak kamatját, illetőleg a kamat 10%-át, 9.350,000 forintra teszi. Ennélfogva 26 millió állami adó 10.580,000 frt földtehermentesítési pótlék és 9.350,000 frt pótadó összesen 45.930,000 forintot teszen a földbirtok adóterhe. Ez tényleges valóság, ezzel szemben a számok mesterséges csoportosítása utján védekezni nem lehet. Ezen számítás szerint a tehertöbblet teend 3.610,000 forintot, terhelni fogja tehát a földbirtokot nem 800,000 frt, hanem 3.610,000 frt többlet. Ugyanígy áll a házbéradónál. A házbéradónál elfelejtette a pénzügyministernek a törvényjavaslat indokolását készítő közege és a pénzügyi bizottság előadója, hogy a házbéradóval terhelt közönség egy oly könnyítést élvezett eddig, a mely a mostani törvényjavaslat szerint figyelmen kivül hagyatik. Az 1868. t.-cz., a mely a házbéradót behozta, nem csinál közelebbi meghatározást azon mellékszolgálmányokra vonatkozó levonásokra, melyek vízvezeték, világítás és szemétkihordás stb. czímen fennállanak; az 1873-ik törvényezikk már kiterjed ennek részletezésére és meghatározza, hogy vízvezeték és hasonló mellékszolgálmányok czímen fizetett összeg felveendő a házbérkimutatásba, ámde azoknak csak 6%-on felül eső része képezi a házbéradó tárgyát. Es ez a részlet meg lett tartva később az 1875-ki módosításnál is. A mostani törvényjavaslat erre vonatkozólag azt mondja, hogy igenis a házak nyers jövedelmét képezi először a lakbér, másodszor'azon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték stb. mellékkötelezettségek czímen fizet, De azon tételnél, a hol arról van szó, hogy ezen nyersjövedelemnél minő összeg vonható le, hogy a tiszta jövedelem megállapittassék, ezen levonás jogosságát nem említi, tehát okvetetlenül az következik, hogy a házak nyersjövedelméből csakis Budapest fővárosában 20%, s a többiekben 25, illetőleg 30% vonandó le. Ez a 6°/o-nyi levonás tehát magában a házbéradó kirovásában lényeges változtatást idéz elő, de van egy más változtatás is, melyet, azt hiszem, nem méltattak kellő figyelemre. (Halljuk!) Az 1868-iki törv.-czikk két osztályt különböztet meg a fővároson kivül a házbéradóra nézve; t. i. megkülönbözteti először azon házbéreket, melyek egyenesen a házbéradóval terhelt községekben levő házak után fizettetnek; és másodszor megkülönbözteti azokat, melyek nem a házbéradó alá vetett községekben feküsznek. Ámde az 1875-ki törv.-czikk egy más megkülönböztetést is tesz, t. i. megkülönbözteti azon házbéradót is, mely 10,000-néltöbb lakossal biró városban fekvő házak bére után fizettetik és hozzá teszi, hogy kell, mikép ezen 10,000 lakosnál többel biró városok, rendes vágányú vasúti állomás és gőzhajóállomással bírjanak, másodszor azokat, melyek házbéradó alá eső községekben feküsznek ugyan, 46