Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-276

fér 276 országos filés i a clubban lármázni, itt a házban a lehető leg­alázatosabban megszavaz mindent és nem veszi azt tekintetbe, hogy a pénzügyi bizottság maga is el­ismerte azt, hogy az egyenes adók oly magasak, hogy ma Magyarországon 63'77^-át teszi ki az egész jövede.mnek és mégis ennek daczára 4%,-kai emeli a földadót. De még tovább is megy, emeli az alig megélhető iparosoknak a kereseti adóját. Hiszen a jelenlegi ipartörvény mellett, a melynek megváltoztatását az ellenzék évek óta sürgeti, az iparosok alig tengődnek és most mégis önök újabban 24'5-ről 35/o-ra akarják felemelni adójukat. Nem is említve azt a visszaé.ést, a mit a III. osztályú adó kivetésénél a pénzügyministeriunmak közegei elkövetnek, ami valóban fellázítja a vért az em­berben. (Ugy van! a szélső halon.) Mintha cs k in­struálva volnának, (Helyeslés, ügy van! a szélső ba­lon) mintha egyenesen fel volnának szólítva a t. pénzügyminister ur, vagy közegeitől e közegek, hogy annak az iparosnak, a ki ellenzékire mert szavazni, emelje az adóját. (Helyeslés. Ugy van! a szélső balon.) Én lelkiismeretesen, határozottan mondhatom és ha valaki tagadásba veszi, be fogom bizonyítani, hogy abban a kerületben, a melyben szerencsés vol­tam megválasztatni, mindazon iparosoknak, a kik reám mertek szavazni, felemelték az adóját és da­czára hogy felfolyamodtak, minden fórumon vissza­utasittattak. Vannak, kikre akkora adót nyomtak, hogy az többet tesz, mint összes keresetüknek fele, ugy hogy alig tudnak megélni. És mégis, da­czára, hogy ily visszaéléseket követnek el és an­nak daczára, hogy alig tudnak megélni az iparo­sok,, nem csak az én kerületemben, hanem általá­ban az egész országban, most mégis 24-ről 35%»-ra emelik az adót. Mindezek elég indokok arra, hogy a törvény­javaslatot el ne fogadjam. Ha a t. előadó ur megengedi, egy szives ta­nácscsal szolgálok neki, (Halljuk!) hogy jövőre a pénzügyminister úrral ellenkezésbe ne jöjjön. A pénzügyminister ur itt előttünk, a képviselőház színe előtt azt az igéretettette. — azthiszem,komolyan — hogy 20.000,000 frt lesz a deficzit. A t. előadó ur tegnapi fényes beszédében azt mondja, 30 — 31 millió lesz. Kérem, legyenek szívesek, mielőtt be­szélnek, legalább a számokban megegyezni. (De­rültség balfelöl.) Nem fogadom el -a törvényjavas­latot. (Elérik helyeslés és éljenzés a szélső bal­oldalon.) Vidliczkay József: T. ház! Mindenek előtt kijelentem, hogy az, a mi engem ez alkalom­mal a felszólalásra késztet, az a kötelességérzet. Érzete azon kötelességnek, melylyel a mandátum elfogadása, megtartása és birása jár. (Halljuk!) Továbbá kijelentem azt is, hogy látva azon lan­kadt hangulatot, melyben a t. ház van, melynek ecüember I. 1SSS gigy I okait azonban kutatni nem kívánom, felszólalásom­ban rövid leszek. T. ház! Egy eszme lebeg előttem ez alka­lommal. Az az eszme, hogy az összehasonlítás ugy különösen a tudomány terén, mint általában az életben nagy szolgálatot tesz. Vegyük magunknak azt a fáradtságot és használjuk fel a vitánál, a mely most folyamatban van, ezen összehasonlító módszert, állítsuk egymás mellé ez alkalommal nagyjából Anglia és Magyarország budgetjét. Nem szükséges kiemelnem, hogy Anglia nem­csak európai nagyhatalom, hanem a szó legszoro­sabb értelmében világhatalom. Másfelől az angol nemzet megmérhetien gazdagsággal bir, oly gaz­dagsággal, melyhez képest a mi vagyonossägunk semmi. Hasonlítsuk össze a két budgetet. Megval­lom abbeli tudatlanságomat, hogy épen azt, hogy az angol budget ez évben mikép áll, nem tudom, nem volt időm az adatokat kellőleg összerezni.Pe a mire positiv emlékszem, az az, hogy a hetvenes évek végén, tehát három évvel ezelőtt, az angol budget ugy a kiadásokban, mint a bevételekben nem haladta meg a 80 millió fontot, vagyis a 800 millió forintot. Ez budgetje azon Angliának, mely, a mint mondtam, mérhetlen gazdag, másodszor nagyhatalom és harmadszor világhatalom. Mi a mi budgetünk ? A folyó évi költségvetés a kiadások rovatában — elhagyva a beruházásokat — 301 millió 419,297 forintot tüntet ki. Ismétlem, a beru­házások leszámításával. Már most méltóztassanak összehasonlítani a két budgetet. Angliának, a világhatalomnak, a leggaz­dagabb nemzetnek budgetje nem haladja meg a 80 millió fontot, Magyarország pedig a kiadások rovatában a folyó esztendőre túllépi a 30 millió fontot. Ha e tényről gondolkozni akarunk, az első perczben szembetűnik az, hogy Magyarország bud­getének mind a két részében, ugy a bevételek, mint a kiadások rovataiban nagy erőlködés jeleit látom és hogy a mi budgetünk nem mutat termé­szetes állapotot. Lehetetlen, hogy eszünkbe ne jus­son azon phisiologiai igazság, a mely minden or­ganismusra áll, hogy a nagy megerőltetés vége a paralysis. Ezt kivántam előre bocsátani, mielőtt a tárgy­ról magáról nyilatkoznám. A törvényjavaslatnak kijelentett és bevallott czélja, a minek őszinteségét kétségbevonni nem akarom, hogy az ordinariumban az egyensúly helyreállittassék. Az ordinarium és az ex rao: dinarium közti distinctiót, habár a theoriában, de csakis atheoriá­ban elfogadhatónak tartom is, a mi viszonyaink között nem tartom jogosultnak, mert ez csalódá­sokra vezet. Ha kiadásaink, melyeket rendeseknek nevezünk, olyanok volnának, a melyek csak egy pár, teszem Öt-hat esztendeig megmaradhatnának, j meglehetne engedni e distinctiónak jogosultságát.

Next

/
Thumbnails
Contents