Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-276

3'£gl 27

6- orstógog ülés adó, tőkekamat- és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó iránti törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Irányi Dániel: T. ház! Előre bocsátva, hogy a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadom el, hanem hozzájárulok ahhoz a különvéleményhez, melyet Helfy t, barátom nyújtott be, egyúttal egy fontos teendőre bátorkodom felhívni a t. képviselőház becses figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Mikor az 1867. kiegyezés folytán a magyar ministerium a számára fentartott ügyek igazgatását általvette, kérte a törvényhozást, hogy hatalmazza fel arra, hogy az absolut uralom alatt fennállott adózási rendszert ideiglenesen a törvényhozás további rendelkezéséig fentarthassa. S a törvényhozás a kért felhatalmazást a ministeriunmak megadta. De nem sok idő kellett arra, hogy mindnyájan meggyőződjünk, hogy azon adózási rendszer, a mely ellen, mig az osztrák hatalom uralkodott, annyi panasz merült fel, az által, hogy a magyar ministerium kezeli, nem vált jobbá, tűrhetőbbé. Ugyanezért még gróf Lónyay Menyhért ministersége alatt, ha jól emlékszem, 1870 vagy 1871-ben indítványt tettem, miszerint bizottság választassák azon feladattal, hogy a létező adórendszer helyett egy, az ország szükségeinek és a polgárok adóképességének jobban megfelelőt dolgozzon ki. Azonban a szakminister felszólalása következtében, daczára az összes ellenzék támogatásának, indítványom elesett. Azóta t. ház, az akkori rendszer csak némileg változott, amennyiben újabb adókhozattak be, a meglevők pedig felemeltettek. Toldoztukfoldoztuk a rendszert, ugy, hogy most már az adóknak nemcsak nagysága, hanem czélszerűtlensége és aránytalansága ellen is hangos panaszokat emelnek. Ugyanazért figyelembe véve ezen körülményeket, elérkezettnek látom az időt, hogy a törvényhozás a meglévő adórendszert gyökerestől átvizsgálja és olyat létesítsen, mely az ország valódi szükségeinek és a lakosság adóképességének megfeleljen. Annál fogva bátor vagyok ez értelemben indítványt terjeszteni elő, a mely következőleg hangzik: „Határozati javaslat. Küldjön ki at. képviselőház egy 21 tagból álló bizottságot a végre, hogy tekintetbe véve egyfelől az ország valódi szükségeit, másfelől annak józanul várható jövedelmeit, illetőleg a lakosok adóképességét s meghallgatván a kormány tagjain kivül más illetékes szakférfiakat: dolgozzon ki ugy az egyenes, mint a közvetett adók tárgyai, mennyisége s egymásközti aránya iránt ezélszerű javaslatokat, jelentése a legközelebbi országgyűlésnek legfeljebb második ülésszaka elején beváratván." Midőn ezen határozati javaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlom, bátor vagyok arra figyelmezdeczember i. ISIS. tetni, hogy azért engedek itt a bizottságnak két évi határidőt, minthogy belátom, hogy sok adatnak beszerzése szükséges és az anyag beszerzése után a tárgy fontosságánál fogva hosszabb tanácskozások lesznek elkerülhetlenek. Ne mondja senki t. ház, hogy a most megválasztandó bizottsági tagok közül meglehet, nem mindenik lesz a jövő országgyűlésnek tagja. Mert azonkívül, hogy a netalán meg nem választottak helyét könnyű lesz kipótolni, az ő közreműködésüket, mint szakférfiakét is igénybe veheti a bizottság. T. képviselőház! A helyzet, a melyben vagyunk komoly, sőt aggasztó. Lejtőn vagyunk, a melyen lépésről lépésre alá és alá sülyedünk s a melynek alján az állami tönk s a polgári jólétnek temetkező helye látható. (Ugy van! a szélső balon.) Lejtőn vagyunk, ma még talán megállhatunk és visszatérhetünk: ne késsünk az elhatározással, nehogy késő bánat és a nemzet szemrehányása kövessen. Fontoljuk meg t. képviselők, hogy nemcsak választóinknak, nemcsak a jelen nemzedéknek, hanem az utókornak is számadással tartozunk tetteinkért és mulasztásainkért egyaránt. Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa). Duka Ferencz jegyző (felhívja Eötvös Károly, Hermán Ottó, Kiss Albert és Vidovich György feliratozott szónokokat: ezek jelen nem levén, felhívja Horánszky Nándort). Horánszky Nándor: T. képviselőház! Legyen szabad mindenekelőtt azon határozati javaslatra vonatkozólag, melyet az imént t. képviselőtársunk Irányi Dániel nyújtott be, csak egy pár rövid megjegyzést tennem. {Halljuk!) Hogy normális körülmények között egy olyan nagy műnek, szerintem is nagyon szükséges kezdeményezése a kormánytól kell, hogy induljon ki, az iránt kétségnem lehet. 0 szerzi be legkönnyebben a szükséges adatokat, ő tehet sikeres kezdeményezést még pedig a felelősség súlya mellett helyesen és czélszerűen és egyáltalában a parlamenti kormányzat természetével az egyezik meg, hogy a felelős kormány legyen az, a mely a törvényhozásnak ilyen nagy kérdésekben javaslatokat készítsen elő és tegyen; egyáltalában pedig oly expedienshez, minőt t. képviselőtársam ajánl, a törvényhozás csak akkor nyúljon, mikor ezen szükséges kezdeményezés a kormány részéről nem történik meg. Es a helyzet most szerintem is valóban ilyen. Évek óta vezeti a t. kormány ennek az országnak ügyeit és ezek között az égető kérdések legégetőbbikét minden időben a pénzügyi helyzet és a