Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-272

272. orszítgos Bles november 27. 18SS­295 házasság elveszti érvényét. Ezt én, megvallom, nem óhajtanám, mert akkor csakugyan játékszerré változnék a házasság maga, már pedig az a társa­dalom alapja. Hogy tehát minden kételynek eleje vétessék, azért indítványozom, hogy a X. fejezet után egy új fejezet és egy új szakasz tétessék, mely a kö­vetkező: „ XI. fejezet 63. §. A jelen törvény ér­telmében a magyar honosok közt belföldön kötött házasságok akkor is megtartják törvényes hatályu­kat, ha a keresztyén házasfél utóbb izraelitává, vagy az izraelita keresztyénné válik". Elnök I Fel fog még egyszer olvastatni az in­dítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Literáty Ödön előadó: T. ház! Ez az in­tézkedés egészen szükségtelen, mert a törvény­hozás már intézkedik arról. A 39. §. világosan ki­mondja, hogy a jelen törvény alapján kötött há­zasság érvényét, az időleges elválást és a végle­ges felbontást tárgyazó perek a királyi törvény­székek hatásköréhez tartoznak. Ezen hatáskört nem érinti azon körülmény, hogy a házastársak vagy ezek egyike megváltoztatja vallását. Ennek következtében egyáltalában nincs szükség az ajánlott intézkedésre, mert részint a törvényben már kifejezetten intézkedés van erre, részint önmagától következik. Azon házassági kötelék, ha megváltozik egy félnek a vallása, azért megmarad megkötöttnek és nem létezőnek tekinteni a vallás szempontjából nem lehet. Ha ennek következtében a házasság felbontásának szüksége forog fenn, erre csak az illetékes bíró­ság előtt lehet az eljárást megindítani. Pauler Tivadar igazságügyminister : T. ház! Én azt hiszem, hogy azok után, a miket a t. előadó ur mondott, minden aggály megszűnt. Az a házasság érvényes fog lenni akkor is, ha vallás-változtatás történt, ennélfogva az ajánlott intézkedésre szükség nincs. Polónyi Géza : Én nagyon sajnálom, hogy fel kell szólalnom, de a 39. §-ra való hivatkozás a joggyakorlatban csak akkor képezhetné azon fel­fogásnak alapját, ha a jelen vitát is egyúttal fel­használhatná az illető, mint törvény magyarázatot. Mert a 39. §. a birói hatáskörnek szabályozását tárgyalja, de magát a materialis érvényességet nem is érinti és igy, ha most elfogadjuk azon ma­gyarázatot, melyet az előadó ur adott a szakasz­nak és a mit maga a t. minister ur is ugy ért, hogy a házasság érvényes marad, ha a vallását az egyik fél meg is változtatja, én nem látom annak okát, hogy ezt be ne iktassuk, világosan ki ne mondjuk a törvényben. A codificatio első alapfeltétele, hogy a tör­vény világos legyen és igy nem látom okát, hogy azon világosan kifejezett intentiót,melyet a módo­sítás kifejezni akar és mely a törvényben benfog­laltatik, miért ne mondhassuk ki, mikor azt a tör­vény ugy is megengedi. Ezért pártolom azon in­dítványt. Szilágyi Dezső: Tökéletesen igaz, hogy a törvénynek világosnak kell lenni; hanem az is igaz, hogy a törvényben kimondani valamit akkor kell, mikor annak helye van a törvényben. Már pedig igaza van AZ előttem szólt t. képviselő urnak abban, hogy a 39. § ra hivatkozni arra nézve, hogy a beadott indítvány felesleges, nézetem sze­rint teljesen téves. Mert a 39. §. mit mond? Azt mondja, hogy ha az a vegyes házasság keresztény és nem keresztény között az egyik fél áttérése folytán tisztán keresztény házassággá vált, nem cserélnek a felek törvényt és jurisdictiót, pedig a keresztény házasság szerint, ha az egyik fél val­lást változtat törvényt, juris dictiót cserél. De t. képviselőtársam indítványa nem erre vonatkozik, hanem ki akarja zárni azt, hogy an­nak következtében, ha valamelyik fél vallására térne át, a h felbontható legyen. A tör­vényben t. ház, van egy tétel, mely azt mondja : akár hogy változtatják a felek vallásaikat, e tör­vény hatálya alól és a jurisdictio hatálya alól házasságukat ki nem vonhatják. Ezt kimondja a 39. §. Tehát törvényt nem cserélnek. Ugyan kérdem ; kell-e kimondani nzt, hogy vallásváltozás következtében a házasság fel nem bomlik? Nem szükséges először azért, meri nem vehető fel az az eset, mert Magyarországon nem lehetséges, t. i. hogy a keresztény zsidóvá lesz. Továbbá elfogadhatatlan az indítvány azért, mert minden házasság, mely e törvény szerint köttetik; csak oly okok alapján bontathatik fel, melyek ezen törvényben fel vannak sorolva, Az itt felsorolt felbontási okok között pedig, mint fel­bontási érvénytelenítési ok a vallásváltoztatás nem szerepel. Megvallom őszintén, előttem nem világos, miképen jöhetett ezen gondolatra t. képviselőtár­sam, hogy ha valamelyik fél a v:dlását megváltoz­tatja, ez a házasság felbontását vonhatná maga után. Intézkedés szüksége sem ezen, sem más irányban nem forog fenn és miután van a törvény­ben egy jogtétel, mely azt mondja: hogy ha a fe­lek vallásukat változtatják, azért a törvényben megszabott jurisdictio hatálya alól házasságukat ki nem vonhatják és minthogy a felbontási okok közt nem fordul elő a vallásváltoztatás: nem lá­tom új intézkedés szükségét s azért nem fogadom el a módosítványt. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kíván szólani, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni azon indítványt, melyet Győrffy Pető képviselő ur előterjesztett? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség nem fogadja el. Következik a XI. fejezet.

Next

/
Thumbnails
Contents