Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-271

271. országos ülés november 26. 1883. 269 mindjárt a felek jelenlétében a jegyzőkönyv felvétessék. Ez tehát igen fontos intézkedése a törvénynek és én kérem a t, házat, méltóztassék azt elfogadni. A módosítványnak a bizottsághoz viszszautasításához részemről a kifejtettek alapján újból nem tudok hozzájárulni. Ivánka Imre: T. ház! Épen ezen új intézmény, mely bizonyosan mindjárt első alkalmazásakor különböző oldalról megtámadásoknak lesz kitéve, teszi szükségessé, hogy mindazon formulák, melyek az összeadáshoz szükségesek, teljesen praecizirozva legyenek, tehát hogy semmi néven nevezendő kétség ne legyen. Azért kérem a t. házat, hogy fogadja el az Irányi képviselő ur javaslatát, hogy ne a végrehajtó rendeletben, hanem magában a törvényben legyen a formula. (Élénk helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Az iránt semmi kétség sem lehet, hogy a formuláknak lényegét meg kell határozni, nem is volt az intentiója a javaslatnak, hogy ez ne történjék, hanem az, hogy a 72-ik §-ban megemlített utasítás által történjék, mely azt mondja: „a belügyminister utasittatik, hogy a jelen törvény alapján kötendő házasságoknál, valamint a házassági pereknél közreműködő hatósági tisztviselők eljárását etc. szabályozza." Ezt tehát mindenesetre kellett volna szabályozni. A jegyzőkönyv nem a dolog lényegéhez, nem a házasság érvényéhez tartozik, hanem csak annak megtörténtéről bizonyítványt nyújt és ha hibák történnének is ott, ha annak rendje szerint megtörténnék a házasság, az fennállana. Ha azonban a t. ház abban a véleményben van, hogy a törvénybe kell felvenni a formulákat, én azt nem ellenzem, mert abban a nézetben vagyok, hogy úgyis meg kell lenni, vagy törvény vagy utasítás alapján. Méltóztassék a t. ház e tekintetben határozni. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kivan szólani, következik a szavazás. Meg kell jegyeznem, hogy ha a t. ház a bizottsághoz való visszautasítást elfogadni méltóztatik, akkor a Pulszky és Irányi képviselő urak által beadott módosítványok is a bizottsághoz lennének visszautasítandók, hogy ott figyelembe vétessenek. Elfogadja-e a t. ház azon indítványt, hogy e szakasz a bizottsághoz visszaírta sittassék? {Elfogadjuk !) Az indítvány elfogadtatik s a 27-ik §-a módosítványokkal együtt a bizottsághoz visszautasittatik s addig a határozat e tekintetben függőben hagyatik. Gróf Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa a 28—31. §§-at és az V. fejezet czímét, a mély észrevétel nélkül fogadtatott el, olvassa a 32. § t). Literáty Ödön előadó: A törvényjavaslat 11. 12. §-a meghatározza azon akadályokat, a melyek a rokonsági és sógorsági viszonyból származnak. Azonban ennek ellenében szükségesnek tartja a törvény, hogy bizonyos akadályok alól felmentés adassék. A 32. §. ezen eseteket sorolja fel. Nem volt a bizottság szándéka a sógorsági viszonyt figyelmen kivül hagyni és a kérdést oly akadályul felállítani, a mely alól felmentésnek nincs helye. Miután pedig ez inkább véletlenségből kimaradt, bátor vagyok indítványozni elősző*, hogy a második sorban e szavak után: „rokonságnak (11. §.)" tétessék „sógorságnak (12. §.)". Az imént méltóztatott a t. képviselőház Kovács Albert módosítványa következtében a szabatosság kedveért a „fel- és lemenő ágbeli rokonság" kifejezés elé az „egyenes vonalban" kifejezést felvenni. Én tehát ennek következtében szükségesnek tartanám az egyöntetűség szempontjából az „egyenes vonalon" kifejezésnek felvételét. Elnöki Literáty képviselő és előadó ur a 32. §-hoz két módosítványt adottbe. Az egyik szerint a második sor végére e szavak után: „rokonságnak (11. §.)" volna teendő: „sógorságnak (12. §.)". A másik szerint pedig a második bekezdés a már hozott határozat értelmében ekképen volna kezdendő : „az egyenes vonalban fel- és lemenő" stb. Minthogy a szakasz szövege nem támadtatott meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szöveg elfogadtatik. (Helyeslés!) Már most kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Literáty képviselő és előadó ur módosítványait elfogadni? {Elfogadjuk!) Ennélfogva a 32. §. az előadó ur módosítványaival fogadtatott el. Tibád Antal jegyző {olvassa a 33. §-t, mely változtatás nélkül elfogadtatott. Olvassa a 34. §-t). Thaly Kálmán: Ezen 34. §-nak értelmi intézkedése ellen nincs semmi kifogásom, hanem igenis zavartnak találom kissé a szórendet, különösen a „felmentés" szónak nem kellő elhelyezésénél fogva,Azért bátorkodom más szövegezést ajánlani csakis az irály szempontjából s véleményem szerint e módosítás talán valamivel szabatosabbá tenné a szakasz szövegét, még pedig minden eltérés nélkül a szakasz intentiójától. Bátor leszek ezt a módosítást felolvasni, a mennyiben egymáshoz illő fogalmak közelebb hozva vannak egymáshoz. Módosításom szerint a 34. §. ily formán hangzanék: „A második és harmadik szóbeli kihirdetéstől és a hirdetménynek egy héten túli kifüggesztésétől való felmentést csak fontos okoknál fogva és pedig a fővárosban a főpolgármester^ törvényhatósági joggal felruházott városokban és megyékben a főispán adhatja meg." Literáty Ödön előadó.* Minthogy a javasolt módosítás szabatosabban fejezi ki azt, a mit a törvény kifejezni kivan, részemről ahhoz hozzáj* árulok. Csanády Sándor: Én egyáltalán nem látok okot arra nézve, hogy ha a városokban a polgármester adja a felmentést bizonyos cselekvényeket