Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-268

200 2G8 országos ülés no-r:»!nber 22. 1883. Elnök: Az már beszéd volna, ha a képviselő ur ezt kifejtené. A képviselő urnak személyes megtámadásra lehet válaszolnia, de tessék ezt, a mint a házszabályok rendelik, röviden megtenni. (Helyeslés.) Istóczy Győző: (Halljuk!) T. ház! Még csak azt akarom megjegyezni, hogy mindezeket sokkal bővebben elmondottam volna, ha Hermán t. képviselő ur igen ügyesen nem ugy manenvriroz, hogy hátrább-hátrább rukkolt a szónokok sorában, (Elénk derültség) csak hogy egyetlen egy antisemita képviselő se legyen a háta megett. (Nagy derültség. Zaj a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Hogy olyan kevesen vannak az antisemita képviselők, arról nem tehet Hermán. (Derültség a szélső baloldalon.) Istóczy Győző: Ez az oka, hogy én csak személyes kérdésben történt felszólalás alakjában tehettem meg észrevételeimet. Herman Ottó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Személyes kérdésben egy egészen rövid megjegyzésem van, köteles vagyok vele. (Halljuk!) Csupán estik arra az egyre akarok refiectálni, hogy a t. képviselő ur azt mondja, hogy én ekkor és ekkor az ő kerületében ő ellene agitáltam. igenis agitáltam és jegyezze meg magának a t. képviselő ur, hogy akkor ott ki volt bontva a zászló, a melyre rá volt irva: 1848—- és én, mint * loyalis ember kiadottam a piaez közepére s elmondtam a magam véleményét. Ez nem az, a mit önök ellenem elkövetnek Szegeden, a szegedi tanyákon. . . . Istóczy Győző: Én soha sem voltam az ön kerületében, mint ön az enyimben. (Zaj. Halljuk!) Herman Ottó: a hol nekem az antisemitismus mellett még a borhamisítást is meg kellett találnom. (Hosszantartó zajos derültség.) Tisza Kálmán ministerelnök : T. ház! (Halljuk!) A magam részéről a szőnyegen forgó törvényjavaslathoz, igen röviden, egyszerűen, tárgyilagosan kívánok szólani. Azonban egy pár előzetes nyilatkozattal még is tartozom az itt elmondottak iránt; (Halljuk !) tartozom oly tárgyra nézve is, a melyről szólani nem volt szándékom : az antisemitismusra nézve, a melyről — ismétlem — szólani nem volt szándékom, nem pedig azért, mert én ezt a törvényjavaslatot sem sémita, sem antisemita törvénynek nem, hanem a jogegyenlőség követeliném^ei által igazolt és szükségessé tett törvénynek tekintem. A mi különben a kilátásba helyezett egy pár megjegyzésemet illeti, az egyik Szalay Imre képviselő ur beszédére vonatkozik, a ki azt mondotta, hogy én mindig ideges leszek, valahányszor Somogy vármegye szóba jön és hogy Somogy vármegyét, nem ugyan itt, de másutt, megtámadtam vagy megróttam volna. Először is t. ház, ha Somogy vármegye említtetik, én nervosus épen nem leszek, (Derültség jobbfelöl) sőt Somogy vármegyében és annak népében igen sok jeles tulajdonságot tisztelek ; némileg ismerem is, mert ha nem is politikai, de más hivatalos téren van alkalmam velük érintkezni. Azon megyei végzésről, a melyet a képviselő ur felemlített — és mely hogy nem volt Somog)^ vármegye általános nézete, a hozzám beérkezett felebbezés is mutatja — igenis mondottam bizalmas körben, de ha kell megmondom itt is nem azt, hogy a megyei közgyűlésnek az volt vele a ezélja, de hogy igen hibás végzés, mert azt a magyarázatot lehet neki adni kint, hogy lám, ne féljetek, bátran üssétek a zsidót, mert a ki mer rendet csinálni akarni, azt meg a megye és a hatóság vizsgálat alá helyezi. (Mozgás a szélső baloldalon. Élénk helyeslés jobb/elöl. Halljuk! Halljuk!) És engedelmet kérek •— ha már szóba jött — minő eset volt ez ? Midőn ama sajnos zavargások történtek, akkorról — nem most, a végzés meghozatala után — kezemben van Somogymegye alispánjának hivatalos jelentése, a melyben megírja, hogy az a szolgabíró előbb felszólította a népet az eloszlásra, azután a levegőbe lövetett, megint felszólította az eloszlásra, nem mentek, megint a levegőbe lövetett, azután még háromszor felszólította az eloszlásra és midőn ezen felszólítás után mind fenyegetőbbé vált a tumultus, akkor lövetett. (Mozgéis a szélső baloldalon. Helyeslés jobbfelöl. Fdkiáltások : Jól tette !) Szalay Imre: Hátul találtak a lövések! Tisza Kálmán ministerelnök: Engedelmet kérek, ha az alispán ezt nekem már akkor hivatalosan jelentette, lehetetlen, hogy Somogyvármegyében is ne tudták volna. Szemben pedige hivatalosan constatált ténynyel — melyet maga Somogy vármegye alispánja constatált — az így eljárt szolgabíró ellen vizsgálatnak helye nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A mire a közbeszólott képviselő ur nagy súlyt látszik fektetni — hogy az elől se térjek ki — nem tudom ugyan, de megengedem, hogy valamelyik lövés hátulról talált. Szalay Imre: Én is azt mondtam, hogy állítólag. Tisza Kálmán ministerelnök: De legyen ugy. Én azt hiszem, a képviselő urnak is volt már módja látni tömeget, volt módja látni tömeget még olyankor is, mikor utczai zavargás volt. (Derültség.) Szalay Imre : Oh, sokszor! (Élénk derültség.) Tisza Kálmán ministerelnök: Tudja tehát azt is, hogy ilyen tömegnél egyik része az, a melyik erőszakoskodik, támad, ütni s esetleg rabolni akar, a másik része bámészkodik. De tudja azt is, hogy mig ezen tömegben, még ha mind egy ezélból van is ott, az egyik része el van hatá-