Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-268

26S. országos üiés november 22. !&83. 199 fogja éreztetni hatalmát. Hát van-e a világon nagyobb nyilvánosság, mint a képviselőház és vájjon melyik fonna az, honnan a gyúanyagot könnyebben és általánosabban el lehetne hinteni, mint épen a parlament kebeléből? (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Mihelyt Istóczy ott hagyta a pártot egy bizonyos ügy miatt, a ministerelnök ur egyszerre, mint Magyarország igazságszolgál­tatásának őre, ugy találta, hogy a 12 röpirat három éves létele után, ma a confessiók ellen izgat és propagálja azt az egész gyűlöletes dolgot. Es a dolog diadalra jutott ugy, hogy a nép lelkiismere­tének kifejezése az esküdtszék verdictjében nem itéli el az illetőket. A mi egészen correet dolog. Hanem a ministerelnök urnak politikai rend­szerét és eljárását semmiben sem is lehetett oly világosan látni, mint épen az antisemitismus ügyé­ben. Karddal fenyegette, hahogy rendetlenség lesz. Én mást vártam volna. Eeformmal keli fenyegetni, reformot kell követelni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hanem hát mi ismerjük a minister­elnök urat igen jól. A t. ministerelnök ur az anti­semitismus kérdésében sem tekintett tovább a kö­vetkező választásoknál és hát mégis méltóztatott látni, hogy a zsidók egy része, egy kis fragmen­tuma némi hajlandóságot mutat a függetlenségi eszmék iránt. A kérdés az volt előtte : miként lehet ezen mindenesetre életrevaló, élelmes és ravasz fajt a ministerelnök ur hatalmának megerősítésére és fentartására megnyerni. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) A ministerelnök ur most ott van, a hol HL "Napóleon bármelyik provoeateur-agense, hogy megcsináltatta hátamögött a zavarokat és midőn zavarok keletkeztek, akkor a zavarokban halász. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Hát t. ház, én a magam részéről tökéletesen nyugodt lelkiismerettel ítéletet mondottam az anti­semita urakról; talán adnak nekem alkalmat, hogy egyszer majd a physiologiai oltási és nemesítés! problémájukra majd tudományos szempontból fo­íjok reflcctálni. En tudom igen jól, hogy milyen harczba mentein, meg is állok benne. Megmondtam íté­letemet a ministerelnök ur részéről követett eljá­rásra nézve is. Kijelentem, hogy a jelenleg a ház asztalán levő törvényjavaslatot élnem fogadom és követelem az elv realisálását, az általános kötelező polgári házasság behozatalát (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Elnök: Istóczy képviselő ur személyes kér­désben kivan szólani. Istóczy Győző: (Halljuk! Halljuk!) Her­mán Ottó urnak beszéde arra indít, hogy a t. ház engedelmét kérjem, hogy személyes kérdésben fel­szólaljak. (Halljuk! Halljuk!) Hermán képviselő ur arról panaszkodik, hogy az antisemita agitatió ő ellenében irányul leg­hevesebben és legszenvedélyesebben. Hát t. kép­viselő ur, ne méltóztassék ezen csodálkozni. A t. képviselő ur volt épen az, a ki én ellenemben legelőször megindította a hadjáratot; volt pedig ez 1878-ban, mikor a t. képviselő ur Don-Quichotte módon az én kerületemben megjelent és három hétig a leghevesebb agitatiót folytatta ellenem a czélból, hogy engem kerületemben megbuktasson. (Derültség.) Es a t. képviselő ur három heti nagy erőfeszítése után azt érte el, hogy mikor a válasz­tás napja bekövetkezett, nem látta czélszerünekaz én kerületemben megmaradni, hanem odább állt kerületemből. (Derültség.) Nemcsak czélszerünek, de tanácsosnak sem. (Derültség.) A t. képviselő ur ezen korteskedési hadjárata közben igen jól mulatott egy bizonyos kastélyban, a melyben történt dolgok miatt a zsidók részérői évek hosszú során át folytatíatott ellenem azon gyalázatos fondorkodás, a melynek hogy nem estem áldozatul, sem a zsidóknak, sem másnak, hanem magamnak köszönhetem, hogy megálltam helyemet. Ha a t. képviselő urnak van oka hálá­val viseltetni a zsidók iránt és ezen hála következ­ménye az, hogy itt a zsidók érdekében gyakran apológiákat tart, (Élénk derültség) én ezt neki nem veszem rósz néven. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, a ház­szabályok szerint netalán személyes megtámadásra kell válaszolni, de nem ismét támadást intézni. Istóczy Győző : En nem vészen rósz néven * neki, hogy ha a zsidóság érdekében minduntalan kardot húz: de viszont megkívánom, hogy nekem se vegye rósz néven, a ki a zsidók iránt semmi hálával nem tartozom, sőt ellenkezőleg, ha a magam eszméit itt fejtegetem. A t. képviselő ur azt mondta, hogy az én poli­tikám azon sajnálatos kravaliokra vezetett, melyek az utóbbi időben előfordultak. (Egy hang a jobb­oldalon: Igaz!) A t. képvisel(í ur talán megfeled­kezett az 1879. évi januárban történt hatvani-utezai zavargásokról. (Derültség a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Ivánka Imre: Ez is igaz! (Zaj. Halljuk!) Istóczy Győző: A t. képviselő ur kifogá­solta az én és elvtársaim eljárásában azt, hogy a kereszténység elvei ellen törünk akkor, midőn az antisemitikus agitatiót visszük. Nohát képviselő ur, ön mint szabadkőmives nem illetékes meghatározni azt, hogy a kereszténység érdekében mi áll. (Fel­Iciáliások a szélső balon: Nem is szabadkőmives!) Hogy mi a kereszténység elveivel nem állunk ellentétben akkor, midőn az antisemitismus elveit fejtegetjük, az iránt bátor vagyok egy, a „Moniteur de líome"-nak, mely a római pápa félhivatalos köz­lönye, folyó évi október 27-én megjelent számában fogjlalt nyilatkozatra utalni, a mely a magyaror­szági antisemita-párt megalakulásáról helyeslőleg nyilatkozik. (Mozgás. Felkiáltások: Ez nem szemé­lyei kérdés!) \

Next

/
Thumbnails
Contents