Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-268

196 288. országos ülés november 22. 188-5. kötését könnyítve, a visszaélések ellen fordul és ezt szabályozza. Tilalomról, erőszakról, törvényen kivül való helyezésről szerintem itt szó sem lehet. Hanem hát t. ház, azt mondják az opportunisták, hogy nekünk számolnunk kell a tényleges viszonyokkal s nekünk eljárásunkban ezen viszonyokhoz kell alkalmazkodnunk. Ha én a házaséietnek legfőbb czéljául azt tíízöm ki, a mi valóban is, t. i- az emberiség fenmaradásának első és legfőbb föltételét és erről az álláspontról kiterjesztem figyelmemet azon jelenségekre, a melyek a modern államban nálunk is folytonosan tapasztalhatók és észrevehetők, vájjon mit látok'? Mielőtt ennek fejtegetésébe bocsátkoznám, én itt a t. ház előtt egy őszinte vallomást teszek. (Halljuk!) Ez a vallomás az, hogy miután én itt bizonyos rendeket,bizonyos alapon készülök megtámadni, a kik maguknak az erkölcsiséget, a tisztaságot vindicálják, én a magam részéről készségesen bevallom, hogy én vétkes és bűnös ember vagyok. Én coelibatushoz nem kötöttem magamat. (Derültség.) A modern társadalom jelenségei t. ház, épen erre a nagy dologra nézve, a melytől az emberiség fenmaradása és fentartása í^igg, a legirtóztatóbb abnormitásokat tüntettek elő, a melyek annál irtóztatóbbak, minél finoinítottabb az úgynevezett haladás, az úgynevezett civilisatio a maga túThajtásaiban. Akkor, a mikor az állandó hadseregekben látjuk az institutiót t. ház, mely az erőteljes férfiút ép abban a korban üti el hivatásának egyik legfontosabb része teljesítésétől, a melyet csak akkor teljesíthet,midőn erőteljes; a midőn kitüzetnek oly elvek, hogy a fiatal hadnagynak csupán csak 40,000 vagy nem tudom hány írt cautioval lehet nősülni, ellenben a tábornoknak már szabad, holott épen ellenkezőleg kellene lenni. (Élénk derültség és helyeslés.) Ezt a tudomány álláspontjából kifolyó kötelességemnek tartottam kijelenteni. Vagy hogy az anyától született ember egy rituális eljárás következtében coelibatust vállalhat! De hát én azért vállaltam magamra a bűnösséget, hogy birjam őket arra, hogy vallják be, hogy ők soha bűnt nem követtek el. (Élénk derültség.) T. ház, midőn itt a clericalismus bolygója elsötétítette a liberalizmus napját majdnem egy egész ülésen keresztül, nekem akkor igen sajátságos gondolataim támadtak és ha én a hősöket a hareztérre akarnám követni és fel akarnám venni azt a kesztyűt, a melyet ők a magyar parlamentben most először vetettek el — mert constatálom, hogy a magyar képviselőházban papok még soha nem beszéltek ugy, mint most — mondom, ha azt a keztytít fel akarnám emelni, én figyelmeztetem Miehl Jakab igen t. képviselőtársamat és Gröndöcs t. képviselőtársamat, mint Miehl Jakabnak testileg nagy ellentétét, hogy ne provoeáljanak engem arra, hogy egy szép napon az egyiknek kachexiájából és a másiknak hypertrophiájából természettudományi alapon levonjam következtetésemet. (Elénk derültség.) Én nem akarok kitérni a többi abnormitásokra, a melyeknek jelszavai a mai társadalom ferde irányának nyomása alatt a Zweikinder-system, a Malthusianismus neve alatt ismeretesek és sok más dologra, a melyeknek egyikére nézve, mint eddig ismeretlenre, Magyarország közoktatásügyministere Csaba városhoz intézett levelében csak a múltkor reflecíált; én nem látom az időt elérkezettnek arra, hogy én egészen lerántsam a fátyolt mindazokról a valóságos betegségekről, a melyek a mai társadalmat hypokritává és igazságtalanná teszik: hanem én azt mondom, hogy midőn ebben a vitában a t. előadó ur érvül hozta fel azt, hogy a kötelező polgári házasság intézményének behozatala azért nem lehetséges, mert az állam és egyház közti viszony szabályozva nincs, azt szabályozni kell, hát én arra csak azt felelem, hogy Magyarországnak ministerelnöke és pártja soha annyira nem birta a hatalmat mint most és e hatalmánál és kötelességénél fogva feladata, hogy az állam és egyház közti viszonyt szabályozza. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Madarász József: De nem meri! (Derültség a ssélső baloldalon.) Herman Ottó : És hogy a t. pap képviselőtársaimnak ebből az ötletből egy kis mementot juttassak, csupán csak annyit akarok mondani, hogy én az állam és egyház közti viszony rendezésénél szívesen fogom követni azt a kormányt, mely a rendezést végrehajtja, de valóságos liberális értelemben. Kívánom, hogy ugyanazon utat kövesse, a melyet Miehl Jakab képviselő ur felemlített, t. i. hogy Francziaországot állítsuk fel mintaképül. Csakhogy gondolja meg Miehl Jakab t. képviselő ur, hogy ha Francziaország mintája szerint járunk el, akkor a fejérvári kanonokság, a püspökségek és érsekségek megszűnnek busás jövedelmek forrásai lenni. (Ugy van!) Én mindezeknél fogva kijelentem t. ház, hogy azon elvből, melyet a párt, melyhez tartozni szerencsém van, oly hosszú évek során következetesen védelmez, ezen elvből lealkudni nem fogok, csatlakozom azon felfogáshoz, melynek a recens viszonyokra való tekintetből Győry Elek t. képviselőtársam beszéde és javaslata kifejezést adott. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Ezeket kívántam elmondani a törvényjavaslatra vonatkozólag. De nekem még egy kötelességem van s nagy hálával tartozom a t. háznak, ha még egy arasznyi időre megajándékoz becses türelmével. (Halljuk! Halljuk!) A vita folyamán felvetődött természetszerűen, — és ez a jelen kormány tapintatára nézve igen jelj lemző — felvetődött az antisemitismus kérdése. A