Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-268
268. országid fiUg mvcmber 22. 1883. J-g7 Az sem válhat hátrányára e javaslatnak, hogy | a zsidók társadalmi helyzete tette azt szükségessé, sőt sürgős szükséggé, mert hiszen nem első eset, hogy speciális házassági törvény hozatott egyik hitfelekezet érdekéhen, egyik hitfelekezet számára, i. nélkül, hogy azért a felekezet, melynek számára az új házassági törvény hozatott, akár tekintélyben megsértetett volna, akár pedig a jogegyenlőség tekintetében hátrányt szenvedett volna és a nélkül, hogy az új törvény szerint kötött házasság akár tekintély, vagy erkölcsi értékében, akár jogi érvényességében hátrább állott volna, mint a régi általánosabb és egyházi törvény szerint kötött házasság. Hiszen maga Győry Elek képviselő ur hivatkozott példákra, hivatkozott Franciaországra, hivatkozott arra Miehl Jakab képviselő úrral szemben, rectificálva és igen helyesen rectificálva az általa felhozott történeti adatokat. Francziaországban 1787-ben XVIII. Lajos edictumával lett behozva a polgári házasság először. Kinek számára és kinek érdekében ? A protestánsok érdekében és kizárólag azok számára. Vájjon ezen protestánsok ellen ezen törvénynyel fenn lett tartva az elnyomás? vájjon a jogegyenlőség e törvénynyel sértve lett? A r agy nem-e inkább előre lett vive az egyenlőség eszméje az ő javukra? Vájjon e törvénynyel Francziaországban az általános polgári házasság behozatala késleltetett-e? Nem. Épen ellenkezőleg. Hiszen ezen törvény tette a franezia nép előtt ismeretessé és gyakorlativá a polgári házasságot és négy év múlva kitérj esztetett az általában az ország összes lakóira. Győry képviselő ur egy másik példára is hivatkozott Miehl Jakab képviselő úrral szemben. A példa azonczélnak, a melyért ő arra hivatkozott Miehl Jakab képviselő úrral szemben tökéletesen megfelel. De nézzük magát az esetet. Hollandiában 1580-ban hozatott be a polgári házasság, mint kötelező polgári házasság csakis egyik hitfelekezet számára, mint kivételes intézmény, még pedig melyik hitfelekezet számára ? Nem más, mint a katholikus hitíelekezet számára. Vájjon ezen törvénynyel fenn lett-e tartva a katholikusok elnyomása Hollandiában, a jogegyenlőség sértve lett-e, vájjon a polgári házasság általános behozatala késleltetve lett-e ezen törvény által? Ellenkezőleg, nemcsak hogy nem késleltetett és nem tétetett népszerűtlenné az intézmény, hanem kiterjesztetett, habár csak facultative, a protestánsokra is. És akadályoztatva lett-e ottan az általános polgári házasság behozatala ezen törvény által ? Nem, sőt kétszáz évvel később, a franezia literaturában a hollandi polgári házasságot, mint a házassági jognak mintaképét látjuk feltüntetve. Én tehát t. ház, nem hiszem, hogy azért, mert •ezen törvényjavaslat külön esetekről gondoskodik és azért, hogy csak egyik felekezet érdekében hozatott volna be, az a polgári házasság általános I behozatalát késleltetné, a jogegyenlőséget sértené, a polgári házasságot odiosussá tenné. Nem győz meg engem erről a józan ész és niegczáfolják ezt épen a Gvőry Elek képviselő ur által felhozott példák. De hazánkban is, a mint Győry Élek ur hangoztatta, ötféle házassági jog van, minden hitfelekezet számára egy-egy külön házassági jog. Vájjon az egyes hitfelekezetek tekintélye, az ezen házassági jogok szerint kötött házasságok erkölcsi alapja tekintetében van-e csak legkisebb különbség is nálunk? Pedig az egyes egyházjogok igen eltérők egymástól; a katholikusoknál a házasság saeramentum. a lutheránusoknál „weltlich Ding", világi ügy; a katholikusok egyházi törvényeik szerint intézik házassági ügyeiket, a protestánsok a Josephi pátensnek vannak alárendelve. Vájjon ezért jutott-e valakinek eszébe az egyik vagy másik hitfelekezet respectusából valamit levonni? T. ház! Némely képviselő tetszik magának abban, hogy a népre hivistkozhatik. A nép a javaslatnak állítólag ellene van. Hát én elhiszem, hogy a mióta ezen javaslat beterjesztetett, a minek immár több, mint három éve, elkövettek mindent, az agitatió legnagyobb mérve alkalmaztatott, hogy ezen javaslat népszerűtlenné tétessék. De tagadhatatlan mégis, hogy a javaslatnak hívei is vannak. Azonban, ha egyes kerületek kívánsága szerint akarjuk a törvényeket alkotni, akkor minden kerületnek külön törvényt kell hozni; vagy miután lennének oly javaslatok, melyek egy kerületnek sem tetszenének, például az adótörvények, ezeket egyszerűen el kellene ejteni. Én tehát nem kutatom t. ház, hogy mily arányban ellenzi a nép ezen javaslatot, vagy mily arányban pártolja; de annak eoncedálását mindenesetre kérem, hogy országos törvényeket csakis országos érdekek szempontjából, a jog és méltányosság mérvei szerint lehet alkotni. Nem lehet pedig tagadni, hogy a házassági jogban a cultus disparitas, a vallás különbözősége, mit házassági akadály ellenkezik a társadalom, az ország általános érdekével, ellenkezik a joggal és méltányossággal. Ennélfogva e javaslat, mely egyebet sem foglal magában, mint hogy a cultus disparitast, mint házassági akadályt zsidók és keresztények közt megszünteti, mint a joggal és méltányossággal teljesen egyezőt, daczára az egyes helyeken elágazó nézeteknek, el kell fogadnunk. El kell azt fogadnunk még a netalán létező ellenszenv mellett is, mert nem azok számára lesz gyakorlati eredménynyel, kik e törvény iránt ellenszenvet táplálnak, hanem a kikben ez ellenszenvet szülte előítélet még gyökeret nem vert és a kik e törvénynyel önként élni akarnak. Győry Elek képviselő ur, midőn e javaslatról a jelzett irányban ezélzatosan szólt, kezet fogott Lesskó képviselő úrral és másokkal, kik hasonló 24*
