Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-268
J88 268 országos ülés november 2?. 188'i irányban és hasonló szellemben nyilatkoztak a polgári házasság intézményéről és azt papirrongynak, gseftnek csúfolták. Könnyű mindenből gúnyt űzni és különben tisztességes értelmű szóból, hitfelekezetek megjelöléséből is gúny szót csinálni. De midőn a t. képviseli) urak a javaslatot már előre is gúnynyal illetik, az a szerint kötendő házasság erkölcsi alapját már előre is megingatni igyekeznek, vájjon ezzel nem épen ők okozzák-e azt, hogyha majd e javaslat csakugyan ily színben fog a nép elé kerülni? Gondolja meg már most Győry Elek képviselő ur, hogy midőn ő is hirdeti e javaslatról, hogy az az általános polgári házasság intézményét népszerűtlenné fogja tehetni, vájjon nem egy úton jár-e ő is azokkal, kik habár vele épen homlokegyenest ellentétes álláspontból indultak ki, a polgári házasság intézményét gúnyolták, s nem járul-e épen az ő beszéde is ahhoz, hogy a javaslat népszerűtlenné tétessék ? De hogy mily alaptalan azon állítás, hogy keresztény zsidóval házasságra lépni nem akar, hogy tehát ezen javaslat népszerűtlen lenne a keresztények közt mindenütt, bizonyítják statistikai adatok a polgári házassági eseteknek folyton növekvő szaporodásáról azon országokban, hol a polgári házasság be van hozva. Bécsben pl., habár ott a polgári házasság lüegkötéséhez az egyik fél vallástalansága kivántatik, miből aztán rendesen az következik, hogy az ily házasságban születendő gyermekek is vallás nélkül neveltetnek fel, tehát igen nagy akadály van gördítve a polgári házasság megkötése elé, mégis a polgári házasságok évenként szaporodnak , mig a házasságok általában 1873 óta nevezetesen fogynak. így Bécsben 1873-ban körülbelül csak 40 polgári házasság köttetett, 1874ben 6713 házasság közül 41 volt a polgári házasság, 1880-ban 5975 házasság közt polgári volt 72, fogyott tehát a házasságok száma általában, de szaporodott a polgári házasságok száma, Még nevezetesebb jelenség mutatkozik a mííj£fVtir alatt" valókra nézve, azon jelenség, t. i. hogy magyar alattvalók, magyarok, keresztények külföldre , Ausztriába mennek, ott zsidóvá lesznek, hogy zsidóval házasságot köthessenek. így Bécsben csak egyetlen egy zsidótemplomban 1880-ban 27 magyar ,'lattvaló lett zsidóvá, 81 ben 7, 82-ben 11, a folyó évben pedig augusztusig 18. Ez kétségtelenül mutatja t. ház, (Halljuk! Halljuk!) hogy mégis vannak keresztények, a kikben nincs meg az a megrögzött ellenszenv, zsidóval házasságot kötni. Igazolva van ezzel ezen javaslat törvénynyé váltának szüksége is és gyakorlati alkalmazhatósága, mert a törvény csak azok számára hozatik, a kik azzal élni akarnak, a kik ily vegyes házasságot kötni hajlandók, i Győry Elek képviselő ur még azon veszedel| met is látja ezen javaslatban, hogy a létező zavarok házassági jogunkban ezen javaslat törvényivé válta által szaporodni fognak. Utal arra, hogy ötféle hitfelekezeti házassági törvény van. Ebben tökéletesen igaza van, ele nincs igaza abban, hogy ezen javaslat a zavarokat szaporítaná. A példa, melyet erre nézve felhozott, idevágónak és alkalmasnak egyáltalán el nem fogadható. Győry Elek képviselő ur példaként felhozza azon esetet, hogy egy ilyen, az alkotandó törvény szerint házasságra lépett fél, egyházi házasságot köthet ezen házasság fennállása alatt is és a katliolikus lelkész ezért, mert ő ezen törvényt törvényerejűnek el nem ismeri, őt egyházi házasságban iijra összeadhatná. Ezen eset egyáltalán nem áll. Ha ezen javaslat törvényerőre emelkedik, annak alá lesz vetve minden magyar alattvaló. Azon férj, aki e törvény szerint házasságra lépvén, egyházi házasságra lép, mielőtt az előbbi házasság feloldatott, egyszerűen bigamiába fog esni; azon kath. lelkész pedig, a ki az ily felet, tudva az esetet, újra összeadja, mindenesetre a büntető-törvény súlya alá esnék. Engem tehát t. ház, nem ingattak meg Győry képviselő ur érvei nem ingatták meg meggyőződésemet, habár a kötelező polgári házasság hive vagyok. El lehet fogadni ezen javaslatot, mint az egésznek részét, mint olyat, mely némely égető társadalmi bajok orvoslására szolgáland, mint olyat, mely a polgári házasság alapelveivel egyáltalában nem ellenkezik. Nem osztom Győry Elek képviselő ur azon nézetét sem, hogy ezen javaslat elvetésével kényszerítenünk kellene a, kormánj't a polgári házasság intézményének általános behozatalára ; mert az ilyen dolgokban a fennforgó viszonyok közt rósz politikának tartanám visszautasítani a jót a jobbnak reményében, a jobbnak követelésével. Helyesebbnek találom elfogadni a kevésbé jót már csak azért is, hogy ezzel a későbbi jobbnak alapját megvessem és a jobbnak a tért előkészítsem, mig ennek is, t i. a jobbnak, ideje megérkezik. Es én, tisztelt ház, ha meggondolom, hogy ezen javaslat egyáltalában a polgári házassággal nem ellenkezik, ha gondolok azon égető szükségre, mely a kormányt ezen javaslat beterjesztésére birta, azon eljárásban, melyet Győry Elek és társai követnek, azon példa után, melyet Irányi t. képviselő ur és társai nyújtottak, nevezetesen elfogadták a szőnyegen levő javaslatot, de mint a polgári házassághívei,egyszersmind indítványt terjesztettek be arra nézve, hogy a kormány utasittassék a polgári házasságról szóló törvényjavaslatot még ez ülésszak alatt oly időben beterjeszteni, hogy a javaslat még ez ülésszak alatt törvénynyé váljék, mondom ezen példa után azon eljárásban, melyet Győry képviselő ur és társai követtek, én bevallom, őszintén hypocrisist látok. [Halljuk!)
