Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-267

2<i7. országos ülés saját és társaim nevében a következő határozati javaslatot adom be, melyet bátor leszek fölolvasni. (Olvassa.) • • „A ház a keresztény és izraelita közt, valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslatot visszavetvén általánosságban, azt a részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el.

41 Ajánlom e határozati javaslatot a t. háznak elfogadás végett. Elnök I A határozati javaslatot a képviselő ur már felolvasván, annak újra felolvasása, azt hiszem, nem szükséges, (Közbeszólások: Halljuk a társakat!) hanem csak az aláírók nevei fognak felolvastatni, Duka Ferencz jegyző (olvassa): Határozati javaslat. Beadják Onody Géza, Széll György. Simonyi Iván, Tstóczy Győző, Kissovich József. Zsilinszky Mihály jegyző: Körösi Sándor! (Halljuk! Halljuk!) Körösi Sándor: T. ház! Midőn a napirendenlevö törvényjavaslatra vonatkozó nézeteimet nyilvánítani szándékozom, nem kívánok reflectálni mindazon ellenvetésekre, melyek eddigelé a tárgyalás folyamában felhozattak. Nem szándékozom különösen az előttem szólt t. képviselőtársamat azon térre követni, hogy én bármelyik vallásfelekezet dogmáját itt fejtegetés tárgyává tegyem, vagy oly tanokkal vádoljam, melyek alighanem a mesék országába tartoznak. Mindenek előtt azon állításokra vonatkozólag szándékozom nézeteimet nyilvánítani, melyek a tegnapi napon Lessko István, Göndöcs Benedek, Koszival István és Miehl Jakab t. képviselőtársaim által nyilváníttattak, a kik t. i. csaknem egyhangúlag állították, hogy a házasság intézménye kizárólag egyházi és vallási intézmény és nem állami intézmény és hogy ebből folyólag a házasságnak törvény által való szabályozása nem az állam hatáskörébe tartozik. Ily nézetekkel szemben ki kell jelentenem, hogy én aházassági intézményt nem tartom kizárólag vallási, hanem ellenkezőleg állami intézménynek tartom, oly állami intézménynek, melyben a jog a morállal teljesen egyesülve van; s mint ilyenről, az a hitem, hogy az nem az egyházi, hanem az állami törvényhozás hatáskörébe tartozik. Mivel pedig a napirenden levő törvényjavaslat házassági szabályzatot tartalmaz, én a magyar törvényhozást teljesen illetékesnek tartom arra, hogy e törvényjavaslatot tárgyalja s a mennyiben az a kitűzött ezélnakmeg is felel, elfogadja és törvényerőre emelje. Nézetem szerint a törvényjavaslat helyesléssel fog találkozni mindazok részéről, kik elismerik, hogy az államnak kötelessége oly törvényről gondoskodni, mely az államban létező különböző vallásfelekezeteknek dogmájuktól eltekintve a különböző vallású és nemű honlakosoknak egymássali házasságra lépését lehetővé teszi. Örömmel fogják november 2!. 1SS3, \Q~ üdvözölni e törvényjavaslatot mindazok, kik elismerik, hogy az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a külföldön kötött házasságok bizonyos korlátok közt érvényeseknek elismertessenek. A mai törvényjavaslat czéíja, iránya az, hogy a belföldi lakosok a külföldi lakosokkal minél könnyebben házasságra léphessenek, mert a mai előhaladott viszonyok közt a népek egymással sokkal gyakrabban érintkeznek.mint századok előtt és mert a nemzeteket semmi sem fűzi oly szorosan össze s az egyetértést semmi sem mozdítja elő annyira, mint a házassági törvény. Most csak az a kérdés: a törvényjavaslat a kitűzött czélnak megfelel-e és azon mód, melylyel e czélt el akarjuk érni, helyes-e. Ha e kérdésre tárgyikig akarunk felelni, nézetein szerint figyelemmel kell lennünk hazánk népének vallási, szokásaira, műveltségi fokára, a házasság lényegére, czéljára, természetére, de különösen a házasság történelmi fejlődésérc. — Már Baldnin régen azt mondta: „coeca sine história juris prudentia" s az államban fennálló minden intézményt a többi fennálló intézmény történelmi fejlődésével összehasonlítva kell tanulmány és észlelés tárgyává tenni. Ha ez áll a többi jogintézményről ;• menynyivel inkább áll a házasság jogintézményéről, melyben a jog és erkölcs a legbensőbb összeköttetésben van. Hogy a házasság által alapított család az állam és társadalmi életnek alapját képezi, ezt elvontan minden idő bölcsésze elismerte és a régi törvényhozások tevékenységüket arra irányozták, hogy a házasság intézményét reformálják és a többr intézmények reformját is a házasság intézményének átalakításával óhajtották elérni. Sőt a legújabb időben is minden művelt államban, hol a társadalmi és állami jogrendet új alapra akarták fektetni, a házassági törvényeket alakították át. Minden nép történetéből azt Iájuk, hogy a házasság az állammal a legbensőbb összeköttetésben van. Hol a házassági törvények tiszteletben tartatnak, az az állam felvirágzik; hol a házassági törvények nem tartatnak tiszteletben, hol a családi kötelékek tágulnak, az az állam elsülyed. Az erkölcsi kötelékek tágulása legelőbb is a házassági intézményt támadja meg s ez által a társadalmi, az állami rendet romba dönti. Már Horácz panaszosan énekli: „Foecunda culpae saecula nuptias Prinmm inquinavere et genus et ormos Hoc fonté derivata clades in pátriám, populumque fluxit." Ha a házasság intézménye a társadalmi élet alapját képezi: ugy elvitathatatlan igazság az, hogy az erről való törvényalkotás nem az egyház, hanem az állami hatóság hatáskörébe tartozik. A tegnapi napon több szónok hivatkozott arra, hogy már a régi időben is az egyház körébe tartozott a házassági kötelék szabályozása. Ez nem egészen