Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-224

80 224. országos ülés április 13. 1883. inkább megkívánható a tanárjelöltektől, hogy majdan, mint tanárok, ugyanazon szellemet ápolják az iskolákban. Ohajtandónak tartanám ehhez képest, hogy a tanárjelöltek kötelesek legyenek bizonyos fokú képesítést kimutatni, ha bármely szakra szánj akis magukat tanárokul, nemcsak a magyar irodalomtörténelemből, hanem a nemzet történelméből is. De minthogy ugy is túl vannak terhelve tantárgyakkal, különösen szaktantárgyakkal, én ezeknek a számát szaporítani nem akarom az által, hogy a magyar politikai és alkotmány-történelmet és a művelődés történelmet, mint külön tantárgyat javasolnám, hanem megelégszem azzal, hogy a második bekezdés a) pontjában a magyar irodalom és annak-történetéhez egy toldást indítványozzak, nevezetesen, hogy kötelesek legyenek hallgatni a magyar irodalmat és történelmet, különös tekintettel a magyar nemzet művelődéstörténelmére. Ezzel azt hiszem, nem követek el túlságot. Sőt az, hogy az egyetemen az irodalom-történet magasabb szempontból tárgyaltatván, a művelődéstörténet is kellő tekintetben részesüljön, a dolog természetében rejlik, ha a ezélt, t. i. a tanárképzést tekintjük. Az irodalom-történetnek ugy is egyik ága a művelődés-történet s ez nem érthető a nélkül, hogy a vele összefüggő alkotmányjogi viszonyok is ne ismertetnének. így elérjük a magyar állameszme megszilárdulása érdekében szükséges czélt az által, hogy az irodalom-történettel együtt tárgyaltatik a magyar alkotmányjog is. Midőn ezt elfogadásra ajánlom, előre jelzem, hogy mivel a 60- §-sal a 64. §. szervi összefüggésben áll, a hol t. i. a tantárgyak, melyekből vizsgát kell tenni, kijelöltetnek, ha módosítványom elfogadtatnék, bátor leszek a 64. §. első pontjához ugyanoly értelmű módosítást ajánlani. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa): „A 60. §. harmadik bekezdésében az a) pont igy bővíttetik ki: „A magyar irodalmat és annak történetét, különös tekintettel a magyar nemzet művelődéstörténetére". Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Az eszme különben is benne van a szövegben és azért a módosítvány elfogadását nem ellenzem. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. képviselőház! A tárgyalás alatt levő 60. §-ra a 2. szám alatt a második sorban van egy észrevételem. Az mondatik, miszerint a középiskolai tanárságra képesítést nyerhet az, ki igazolja, hogy az középiskolai tanfolyam elvégzése után az egyetemen, műegyetemen, vagy más főiskolán négy éven keresztül tanulta a tudományt. Azt hiszem t. ház, arra nézve, hogy valaki tanár lehessen, nem elegendő, hogy tanult legyen valamit, hanem az is szükséges, hogy tudja azt, a mit tanult. (Derültség.) Ugyanazért van szerencsém ezen szakaszhoz egy módosítványt beadni, hogy t. i. ezen szó után „tanulta", tétessék és „ tudj a ". (Általános derültség.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve, hogy ha tehát szólani senki sem kivan, a tanácskozást bezárom. Maga a szakasz nem támadtatván meg, az egészében elfogadtatik. Hanem a második és harmadik bekezdéshez, mely 2. számmal van jelölve, két toldás javasoltatott. Ezek egyike Csanády Sándor képviselő ur részéről, ki a második sorban ezen szó után „tanulta", be kivan ja tétetni „és tudja". Kérem azon képviselő urakat, a kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ez nem fogadtatott el. A harmadik sorban pedig Thaly Kálmán képviselő ur ezen szavak után: „ a magyar irodalmat s annak történelmét", be kívánja tétetni: „különös tekintettel a magyar nemzet művelődéstörténetére". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Thaly képviselő ur módosítását, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ez elfogadtatik és igy ezzel meg fog bővittetni a régi 60., most 61. §. Rakovszky István előadó (olvassa a régi 61., most 62. §-t). Elnök: A régi 61., most62.§. elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a 6%., most 63. §-t). Thaly Kálmán: T. ház! Ezen merőben didacticai természetű szakaszhoz nem akarok sem hozzá tenni, sem elvenni belőle, csak miután minden tekintetben kellő tüzetességgel tanulmányoztam át a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, stylaris tekintetben kívánok egy javítást, t. i. az utolsó bekezdésre nézve bátorkodom javasolni, hogy ezen szó helyett: „kezeli", tétessék „birja". A „kezeli" kifejezést a nyelvre nézve nem tartom correctnek és magyarosabbnak és az értelemnek is megfelelőbbnek vélem ezen szót: „birja". Fenyvessy Ferencz jegyző {olvassa): „A szövegben levő „kezeli" szó helyett tétessék „birja". Zay Adolf: T. képviselőház! A' 63. §. minden tanárjelölttől hármas minősítést követel: az általános műveltségnek egy szerintem túlságos bőven megszabott keretét, azon kivül a saját szakcsoportjában a kellő jártasságot és harmadszor, hogy a maga szakmájában az előadásnak módszerét és gyakorlatát birja. Mindezt egészben véve helyeslem, csak arra figyelmeztetem a t. házat, hogy a harmadik bekezdésben, a hol módszerről és az oktatásban való gyakorlati jártasságról van szó. még követeltetik valami, a minek tartalma és szándéka iránt talán nem vagyunk mindnyájan egy nézeten, t. i. követeltetik itt azon harmadik alineában, melyben a módszerről van szó, az is, hogy a tanárjelölt mutassa ki, hogy a magyar nyelvet, mint tannyelvet, mennyiben érti. Én is helyesnek