Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-224
76 224. országos ülés április 13. 1883. kezet. De igenis, arra már nincs erőnk, hogy egyetemet állítsunk; de nincs is erre szükség s én egész őszintén kinyilatkoztatom, hogy semmiféle felekezeti egyetemnek barátja nem vagyok s s nem is leszek soha, mert én a tudományt sokkal magasabb regióba akarom felemelni, mintsem hogy azt bármely felekezetnek, még a legműveltebbnek szárnyai alá is akarnám helyezni. Ajánlom a Kiss Albert t. képviselőtársam módosítványát. Elnök: Zay Adolf képviselő ur félreértett szavainak helyreigazításáért kér szót. Zay Adolf: Hegedűs László t. képviselőtársam engem teljesen félreértett. Én nem mondtam azt, hogy Kiss Albert t. képviselőtársam nem komolyan vette indítványát; hanem azt mondtam, hogy ngy, a mint a helyzet ma itt a házban van, borsót hányunk a falra, mert az egész javaslatnak sorsa el van már döntve. Én elismertem, hogy t. képviselőtársam „pour l'honneur du drapeau" tette indítványát s azt mondtam, hogy ez minden jellemes embernek komoly kötelessége s igy épenséggel nem akartam sértést elkövetni az által, mikor azt mondtam, hogy a t. képviselő ur, bár reménytelenül, de mégis az elv fentartása szempontjából terjesztette elő indítványát. Szabó Kálmán: T. ház! Midőn előre kijelentem, hogy a tanárképesítésre nézve Kiss Albert t. képviselőtársam módosítványához hozzájárulok, egyúttal egy pótlékot is óhajtanék a 60. §-hoz tenni, a melyet bátor leszek a következőkben indokolni. Nagyon sajnálom, hogy Hermán Ottó t. képviselőtársammal némileg ellentétbe jövök, de bár tételét elfogadom, aláírom mindazokat, melyeket néhány nappal ezelőtt nagyszabású beszédében előadott és elfogadom azokat, mint a tanulmány vívmányait, de, hogy azok átmenet nélkül alkalmaztassanak az iskolában, azt veszélyesnek, lehetetlennek, sőt képtelenségnek is tartom. Kern akarom ugyan a nevezetes Alabama kérdést, mely a túloldalról Gury jezsuita tanaival felállíttatott, feleleveníteni, bár nem kerülhetem el a vitát, de mégis igyekszem a lehetőségig kevéssé kellemetlen lenni. A szakrendszernek megvan az a kellemetlensége, hogy mindenik tantárgyat másmás egyén adván elő, mindenik saját szakát akarja a másik fölé helyezni s midőn aztán az egyik a keresztény aethicát tanítja, addig a másik órában a természettudomány tanára a lehető legnagyobb ridegséggel igyekszik azon keresztül gázolni. Az igaz, hogy a tudomány vívmányai előtt szemet hunyni nem lehet, meg van állapítva, hogy a föld forog, a nap áll és mégis a bibliában ez másképen van előadva. A természettudomány legújabb vívmánya, mint Hermán képviselőtársam előadta, a darvinismus, épen ugy megfér a tudomány keretében és épen úgy előadható a maga módja szerint szemben az aethicával, a nélkül, hogy a vallás- erkölcsi fogalmakat megtámadná. Hiszen jól tudja mindenki, hogy a bányák falában egészen más kalendárium van megírva, mint a mely a nílusi építményeken található s más, melyet Mózes genesise tanít, de ez nem zárja ki azt, hogy a genesist tanítni ne lehessen, természetesen helyesen alkalmazva. Strausz megírta Jézus életét, Renan is, sőt vannak felekezetek, melyek őt el nem ismerik Istenül és e miatt a keresztény morál nem szenved. Tehát a tudomány vívmányait, mint azokat a kutató ész feltalálta, a mindennapi életbe beleszorítani nem lehet. A tudomány vívmányainak épen úgy megvannak saját országaik és határköveik, mint a természet vívmányainak az empiricus életben és a ki betör egyikből a másik határába, oly sértést követ el, mint az empiricus világon és ez szintúgy megbőszülj a magát, mint az életben. Természetes dolog, hogy a tudományok harmonikus előadása attól függ, minő gondolkodású emberek azok, kik e tudományokat előadják, mert ha az illetők esze és szive közt teljes a harmónia, akkor megtalálják azon helyes utat, melyet a tudomány előadásában követniök kell, a nélkül, hogy sértene másokat, mig az, a ki csak ridegen saját kutatása erejét követi és azt erővel akarja az ifjúság szivébe beplántálni, az sokkal többet ront, mintsem használ. (Ugy van.') Az is kétségtelen igazság, habár különös, hogy a görögöknél kiválólag volt az, hogy az alkalmazandó tanároknak nem csak észbeli képességét éstudománybelielőhaladását, ha nem egyúttal a testi alakot és kinézést is határozottan megválogották, én a tanároknál is ezt óhajtom. Ha már a közkatona mérték alá állíttatik és külalakja bírálat alá vétetik, az alkalmazandó tanárnak testi épsége és egészsége épen ugy szem előtt tartandó. Én, t. ház, nagyon sajnálom, ha ez idegenszerüen hangzik, hanem én ezt részemről effective szükségesnek és helyesnek tartom. Különös benyomást tesz a fiatal lélekre az, minő hang közlekedik vele, ha az sympathicus, az előadási modor jó, sokkal könnyebben beveszi a fiatal lélek a tanítást. A testi hiány, bénaság, csonkaság pedig bizonyos mértékben visszataszítónak, ugy szólván gúnyolásra méltónak tűnik fel a fiatal kedély előtt. Igaz, hogy azt mondta egy jeles tanár, mikor tanítványai őt sánta tanárnak csúfolták hogy: „Itt nem a tanár sánta, csak az ember," mégis óhajtandó, hogy a testi épség meglegyen. Ez okból a 60 §-hoz következő módosítványt vagyok bátor ajánlani: „A testi teljes épség és egészség, ugy a vallás- és erkölcsi kifogástalan előélet megkívántatik." Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Szólásra többé senki sem levén felírva, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottság előadóját. Szathmáry György előadó: T. ház! Szokott rövidséggel fogok néhány észrevételt tenni a beadott módosítványokra. (Halljuk!)