Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-224

• ÍJ24 országns ülés 'prills 13. 1883. •>; Kiss Albert: T. ház! Az 59. §-hoz én is egy módosítványt vagyok bátor benyújtani. Hogy azt lehető legrövidebben indokolhassam és meg­érthetővé tegyem, mindenek előtt fel fogom ol­vasni: (Olvassa.) „Az 59. §. végszavai után második bekezdés gyanánt beiktatandó: „A hitfekezetek főiskoláiban képzett tanár­jelöltek képesítésére, az ezen joggal idáig birt hitfelekezetek ezen túl is jogosultak, a tanárvizs­gáló bizottság szervezetét és a tanárképesítő vizs­gálat szabályzatát kötelesek a vallás- és közokta­tási ministernek bemutatni annak ellenőrizhetése végett, hogy a tanárjelöltektől követelt képesség nem kisebb, mint az állami tanárképesítésnél". Midőn ezen indítványomat előterjesztem, igen röviden fogom azt indokolni. Az 1859. szept. í-én kelt pátens, mely annyi sok sérelemre és felszólam­lásra szolgáltatott alkalmat, a 17. §-ában ide vonat­kozólag következőleg intézkedett: „Mindenik su­perintendentiának szabadságában áll mindaddig, mig e tekintetben a zsinati törvényhozás utján általánosan kötelező határozatok nem hozatnak, kibocsátani azon rendeleteket, melyeket szüksége­seknek vél a végett, hogy a gymnasiumokból ki­lépő oly tanulók képződésének folyama szabályoz­tassék és ellenőriztessék, kik magukat egyházi és iskolai szolgálatra szentelni s e végett külföldi egyetemeket látogatni, vagy belföldi hittudományi tanintézetekbe átlépni szándékoznak. E végett a su­perintendiák a mívelődésnek a kormány által kívánt mértékénél többet is követelhetnek és meghatároz­hatják azon tanszakokat, melyeknek sikerrel befeje­zett tanulása folytán az említett osztályú tanítvá­nyok valamely egyetem látogatására vagy a hit­tudományi tanulmányba lépésre följogosittathatnak. A superintendentiák továbbá föntarthatják maguk­nak az ilyes tanítványok érettségi bizonyítványai­nak megerősítését s mindazon jelöltektől, kik vala­mely egyetemen, vagy azon superintendentián kivül, melyhez tartoznak, valamely hittudományi tanintézetben tanulnak, tanulmányaikról szigorú időszaki kimutatásokat követelhetnek. Oly jelöltek, kik az ebbeli rendeleteknek eleget nem tesznek, ne alkalmaztathassanak." íme t. ház, a saját magunk által képzett taná­roknak képesítését, alkalmazását az általam fel­olvasott szakasz bizonyítása szerint még a Thun­féle kormány is megengedte. A módosítvány, me­lyet jelenleg előterjesztek, semmi más, mint az 1880-ban a képviselőház elé maga a minister ur által beterjesztett törvényjavaslatnak 72. §-a, a mely 72. §. következőleg szól: „a tanárképzést illetőleg, a hitfelekezetek jogosítva vannak közép­iskolai tanárképző intézeteket szervezni, azokban a tanárképzés módját, rendjét meghatározni, az erre vonatkozó szabályzataikat azonban kötelesek a vallás- és közoktatásügyi ministernek tudomás­vétel végett előlegesen bemutatni. A tanárképesítés módját a tanárvizsgáló bizottság szervezését cs a a tanárképesítő vizsgálat szabályzatát szintén kö­telesek bemutatni a vallás- és közoktatásügyi mi­nisternek, annak ellenőrizhetése végett, hogy a tanárjelöltektől követelt képzettség nem kisebb, mint az állami tanárképesítésnél.* Miben különbözik ettől az én módosítványom? Abban, hogy én e szakasz első bekezdését módosít­ványomban kihagytam azért, mert ugyanaz ben­foglaltatik a törvényjavaslat 60-ik szakaszában és a 61. §. megadja azon törvényjavaslatban nekünk azt, hogy tanárainkat képezhetjük felsőbb isko­láinkban, de midőn más oldalról elhallgatja azt, hogy egyszersmind képesíthetjük, akkor én a 72. §-nak csak a második bekezdésének beiktatá­sát véltem szükségesnek és azt vettem fel módosít­ványomban és ez az, a minek elfogadását kérem s minthogy a t. ház ugy tegnap, mint tegnapelőtt a hékülékenységnek s az egymás iránti kölcsönös méltányosságnak több izben tanújelét adta, ennem tehetem fel, hogy e háznak t. többsége e kérdésben több jogot akarjon elvenni Magyarország protes­tánsaitól, mint maga a Thun-féle pátens és igy nem értem, miért ne fogadtatnék el módosítványom, mely nem egyéb, mint az, a mit két évvel ezelőtt maga a minister követeit és előterjesztett. Egyetlen ok lehet és ez a nemzetiségi kérdés, ámde módosítványom kellő garantiát nyújt, mert a 62. §-ban foglalt intézkedés megadja a minister­nek a jogot követelnie,hogy hozzá terjesztessék fel a tanárképesítési vizsgálat szabályzata és az csak akkor jut jogerőre, ha a minister megerősíti, ezen szabályzatban pedig elég módja és alkalma lesz a ministernek, hogy aggályait kellőleg orvosolhassa. Ezek után bátor vagyok kérni a t. házat, hogy mődosítványomat elfogadni és ez által ezen már-már szerencsésen kibontakozni kezdő törvény­javaslatot reánk nézve is lehetőleg jóvá tenni mél­tóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a mó­dosítványt) : Módosítvány. Az 59. §. végszavai után máso­dik kikezdés gyanánt beiktatandó: „A hitfelekezetek főiskoláiban képezett tanár­jelöltek képesítésére, az ezen joggal idáig birt hitfelekezetek ezentúl is jogosultak, " tanár­vizsgáló bizottság szervezetét és a tanári képesítő vizsgálat szabályzatát kötelesek a vallás- és köz­oktatásügyi ministernek bemutatni annak ellen­őrizhetése végett, hogy a tanárjelöltektől követelt képzettség nem kisebb, mint az állami tanárképe­sítésnél. Beadiák: Kiss Albert, Thaly Kálmán, Hege­dűs László, Földes Gyula, GyőrfiPetŐ, Hentaller Lajos, Madarász József, Madarász Jenő, Csanády Sándor, Hermán Ottó, Isaák Dezső, Pappszász György, Orbán Balázs, Komjáthy Béla, Farkas

Next

/
Thumbnails
Contents