Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-224

• ÍJ24 országns ülés 'prills 13. 1883. •>; Kiss Albert: T. ház! Az 59. §-hoz én is egy módosítványt vagyok bátor benyújtani. Hogy azt lehető legrövidebben indokolhassam és megérthetővé tegyem, mindenek előtt fel fogom olvasni: (Olvassa.) „Az 59. §. végszavai után második bekezdés gyanánt beiktatandó: „A hitfekezetek főiskoláiban képzett tanárjelöltek képesítésére, az ezen joggal idáig birt hitfelekezetek ezen túl is jogosultak, a tanárvizsgáló bizottság szervezetét és a tanárképesítő vizsgálat szabályzatát kötelesek a vallás- és közoktatási ministernek bemutatni annak ellenőrizhetése végett, hogy a tanárjelöltektől követelt képesség nem kisebb, mint az állami tanárképesítésnél". Midőn ezen indítványomat előterjesztem, igen röviden fogom azt indokolni. Az 1859. szept. í-én kelt pátens, mely annyi sok sérelemre és felszólamlásra szolgáltatott alkalmat, a 17. §-ában ide vonatkozólag következőleg intézkedett: „Mindenik superintendentiának szabadságában áll mindaddig, mig e tekintetben a zsinati törvényhozás utján általánosan kötelező határozatok nem hozatnak, kibocsátani azon rendeleteket, melyeket szükségeseknek vél a végett, hogy a gymnasiumokból kilépő oly tanulók képződésének folyama szabályoztassék és ellenőriztessék, kik magukat egyházi és iskolai szolgálatra szentelni s e végett külföldi egyetemeket látogatni, vagy belföldi hittudományi tanintézetekbe átlépni szándékoznak. E végett a superintendiák a mívelődésnek a kormány által kívánt mértékénél többet is követelhetnek és meghatározhatják azon tanszakokat, melyeknek sikerrel befejezett tanulása folytán az említett osztályú tanítványok valamely egyetem látogatására vagy a hittudományi tanulmányba lépésre följogosittathatnak. A superintendentiák továbbá föntarthatják maguknak az ilyes tanítványok érettségi bizonyítványainak megerősítését s mindazon jelöltektől, kik valamely egyetemen, vagy azon superintendentián kivül, melyhez tartoznak, valamely hittudományi tanintézetben tanulnak, tanulmányaikról szigorú időszaki kimutatásokat követelhetnek. Oly jelöltek, kik az ebbeli rendeleteknek eleget nem tesznek, ne alkalmaztathassanak." íme t. ház, a saját magunk által képzett tanároknak képesítését, alkalmazását az általam felolvasott szakasz bizonyítása szerint még a Thunféle kormány is megengedte. A módosítvány, melyet jelenleg előterjesztek, semmi más, mint az 1880-ban a képviselőház elé maga a minister ur által beterjesztett törvényjavaslatnak 72. §-a, a mely 72. §. következőleg szól: „a tanárképzést illetőleg, a hitfelekezetek jogosítva vannak középiskolai tanárképző intézeteket szervezni, azokban a tanárképzés módját, rendjét meghatározni, az erre vonatkozó szabályzataikat azonban kötelesek a vallás- és közoktatásügyi ministernek tudomásvétel végett előlegesen bemutatni. A tanárképesítés módját a tanárvizsgáló bizottság szervezését cs a a tanárképesítő vizsgálat szabályzatát szintén kötelesek bemutatni a vallás- és közoktatásügyi ministernek, annak ellenőrizhetése végett, hogy a tanárjelöltektől követelt képzettség nem kisebb, mint az állami tanárképesítésnél.* Miben különbözik ettől az én módosítványom? Abban, hogy én e szakasz első bekezdését módosítványomban kihagytam azért, mert ugyanaz benfoglaltatik a törvényjavaslat 60-ik szakaszában és a 61. §. megadja azon törvényjavaslatban nekünk azt, hogy tanárainkat képezhetjük felsőbb iskoláinkban, de midőn más oldalról elhallgatja azt, hogy egyszersmind képesíthetjük, akkor én a 72. §-nak csak a második bekezdésének beiktatását véltem szükségesnek és azt vettem fel módosítványomban és ez az, a minek elfogadását kérem s minthogy a t. ház ugy tegnap, mint tegnapelőtt a hékülékenységnek s az egymás iránti kölcsönös méltányosságnak több izben tanújelét adta, ennem tehetem fel, hogy e háznak t. többsége e kérdésben több jogot akarjon elvenni Magyarország protestánsaitól, mint maga a Thun-féle pátens és igy nem értem, miért ne fogadtatnék el módosítványom, mely nem egyéb, mint az, a mit két évvel ezelőtt maga a minister követeit és előterjesztett. Egyetlen ok lehet és ez a nemzetiségi kérdés, ámde módosítványom kellő garantiát nyújt, mert a 62. §-ban foglalt intézkedés megadja a ministernek a jogot követelnie,hogy hozzá terjesztessék fel a tanárképesítési vizsgálat szabályzata és az csak akkor jut jogerőre, ha a minister megerősíti, ezen szabályzatban pedig elég módja és alkalma lesz a ministernek, hogy aggályait kellőleg orvosolhassa. Ezek után bátor vagyok kérni a t. házat, hogy mődosítványomat elfogadni és ez által ezen már-már szerencsésen kibontakozni kezdő törvényjavaslatot reánk nézve is lehetőleg jóvá tenni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt) : Módosítvány. Az 59. §. végszavai után második kikezdés gyanánt beiktatandó: „A hitfelekezetek főiskoláiban képezett tanárjelöltek képesítésére, az ezen joggal idáig birt hitfelekezetek ezentúl is jogosultak, " tanárvizsgáló bizottság szervezetét és a tanári képesítő vizsgálat szabályzatát kötelesek a vallás- és közoktatásügyi ministernek bemutatni annak ellenőrizhetése végett, hogy a tanárjelöltektől követelt képzettség nem kisebb, mint az állami tanárképesítésnél. Beadiák: Kiss Albert, Thaly Kálmán, Hegedűs László, Földes Gyula, GyőrfiPetŐ, Hentaller Lajos, Madarász József, Madarász Jenő, Csanády Sándor, Hermán Ottó, Isaák Dezső, Pappszász György, Orbán Balázs, Komjáthy Béla, Farkas