Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-223

223. országos ülés április 12. 1883. 63 avagy épen veszélyben forog — ez a harmadik eset — a vallás- és közoktatásügyi minister az illető tanintézetet fentartó hatóságot utasítja, hogy az alapítvány biztosításáról gondoskodjék; ez tehát mind a három esetre vonatkozik, de ha tovább olvassuk, a szöveg igy szól: „ha pedig a kezelés hiányos, vagy a felhasználás nem az alapítvány czéljaira történik, a szükséges törvényes intézkedéseket tegye meg". Már én, t. ház, nem vagyok képes felfogni, hogy a törvény szándéka lenne, hogy ugyanazon esetre más intézkedést tegyen a szakasz elején s a végén. Én ezt nem egyébnek, csak pleonasmusnak tekintem, ennek következtében azt hiszem, hogy a törvén}

7 intentiója az, hogy ha a kimutatásokból kitűnik, hogy az alapítvány veszélyben forog, akkor az első rendelkezés esete forog fenn, t. i. r a minister a törvényes intézkedéseket megteszi. Én tehát e tekintetben egy módosítványt vagyok bátor benyújtani s e módosítványban azt kérem, hogy a §. elején ezen szavak: „ha a jövedelmek nem rendeltetési czéljukra fordíttatnak, vagy valamely alapítvány hiányosan kezeltetik", hagyassanak ki, a szakasz egyéb szövege pedig maradjon ugy, mint van. Mert hisz a szakasz végén megvan a kellő intézkedés, a hol az mondatik: „Ha pedig a kezelés hiányos, vagy a felhasználás nem az alapítvány czéljaira történik, a törvényes intézkedéseket tegye meg". Akkor az egész igy hangzanék: „Haaz iskolai vagyonról és alapítványokról szóló időnkénti kimutatásokból (47. §. utolsó kikezdése) az tűnnék ki, hogy valamely alapítvány veszélyben forog, a vallás- és közoktatásügyi minister az illető tanintézetet fentartó hatóságot utasítja, hogy az alapítvány biztosításáról gondoskodjék; ha pedig a kezelés hiányos, vagy a felhasználás nem az alapítvány czéljaira történik, a szükséges törvényes intézkedéseket tegye meg. Szathmáry György előadó: T. ház! A módosítvány igen lényeges intézkedést mellőzne s az eredeti szerkezetnek csak akkor kívánná meghagyását, hogy ha az alapítvány hiányosan kezeltetik, vagy veszélyben forog. De más baj is képzelhető, az, ha a jövedelmek nem rendeltetési ezéljaikra fordittatnak. Jelenik Almássy István: A végén van! Szathmáry György előadó: Az alapítványokhelyes kezelése és sértetlen fentartása s ad mentem fundatoris kezelése tekintetében az eredeti szöveg sokkal inkább telel meg a ezélnak, mint a módosítvány. Kérem azért azt elfogadni. Elnök: A régi 51. most 52. §. ellen egy módosítvány adatott be. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt): Az 51. §-ban előforduló azon szavak után: „az tűnnék ki", a következő szavak; „hogy a jövedelmek nem rendeltetési czéljukra fordíttatnak, vagy valamely alapítvány hiányosan kezeltetik, avagy épen" hagyassanmk ki s ezek helyett tétessék: „hogy valamely alapítvány". A többi marad. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a régi 51., most 52. szakaszt az eredeti szövegben, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most kérem azon képviselőket, hogy méltóztassanak felállani, a kik nem fogadják el a szöveget. (Megtörténik.) A ház többsége az eredeti szöveget elfogadja. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hivatkozás 47-ről 48-ra fog kiigazittatni, mert a régi 47. §. most a 48. számot kapta. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 52., új 53. szakaszt). Zay Adolf: E szakasz arról szól, hogy a felekezeti intézetektől esetleg a nyilvánossági jog megvonható, ha e törvény tanügyi követelményeinek nem felelnek meg. Ezt. ház,új egyház-közjogi fogalom. Az eddigi egyházi jog szerint a nyilvánossági jognak elvonása a felekezeti intézetekkel szemben nem illette meg a kormányt. Legyünk tisztában az iránt, hogy az által egy új, nagyon messze menő jog adatik a kormány kezébe, a melyhez én a felekezeti autonómia, a jogfolytonosság szempontjából nem járulhatok. De ha már megadatik ezen jog a minísteriumnak, akkor legyen szabad kijelentenem, hogy reménylem, hogy azon esetek, a melyekben a ministerium ezen joggal élni fog, minél ritkábbak lesznek, mert meg vagyok győződve, hogy a felekezeti főhatóságok, a mint eddig, ugy ezután is minden, különösen a tanügyi irányban megteszik kötelességüket arra nézve, hogy a hatóságuk alatt álló intézetek minden tekintetben a kor igényeinek megfeleljenek; de a kormánytól azt követelem, hogy ezen joggal ne éljen csak loyalisan. E §. második bekezdése arról szól, hogy a nyilvánossági jog esetleg azért is megvonható a felekezeti intézetektől, mert a meglevő épületek tekintetében a ministernek aggodalma van., Meg vagyok róla győződve, hogy a szakasz ezen szavai csak feledékenységből maradtak benn a törvényjavaslatban. A régibb javaslat gondoskodott a hehelyiségekről is és mint követelést állította fel, például, hogy minden középiskola birjon oly téli tornacsarnokkal, a mely közvetlen összeköttetésben van az intézettel. Azonban tudjuk, hogy ezen igénynek még a fővárosi állami tanintézetek sem tudtak megfelelni, mert naponként látjuk a fiatalságot a nemzeti tornacsarnokba vonulni, mert intézetüknél nincs tornacsarnok. Valószínűleg belátta a kormány és a bizottság, hogy ilyen, helyiséget illető intézkedések nem törvénybe valók és azért— jól emlékszem —a bizottságban ki lett mondva, hogy ezen szavak: „avagy megfelelő épületei" kihagyassanak, mert nem felelnek meg a jelenlegi törvényes intézkedés