Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-223

és április 12. 1883. gg 223. országos ül vállalkoznék. Nem szoktam ilyesmit "értelmes emberekről feltételezni, de mondhatom, hogy igen értelmes emberek azok kik engem arra kértek, hogy a szakasz ilykép szövegeztessék. Nem hiszem, hogy ellene kifogás volna. Fenyvessy Ferencz jegyző(olvassa Kovács Albert módositványát). Gáli József: T. ház! Midőn ezen szakaszhoz felszólalok, mindenek előtt félreértések kikerülése végett kijelentem, hogy nekem legkevésbé sem szándékom tagadni az állam óvintézkedés! jogát azon esetben, midőn csakugyan valamely tanintézetben államellenes irány mutatkozik ; nem tagadom, hogy ez ellen a közjó érdekében szükséges megtenni a megfelelő intézkedéseket. Azonban én a jogállam egyik követelményének tartom azt, hogy midőn a kormánynak megadjuk azon hatalmat, hogy az ilyen tanintézeteket bezárhassa, egyszersmind határozottan praecisirozzuk azon tényeket, a melyek a kormányt az ily súlyos büntetésre feljogosítják. Ezen szempontból kívántam ezen szakaszhoz bizonyos módosítványokat indítványba hozni. A szakasz ugyanis abból indul ki, hogy joga van a kormánynak ily fellépésre, ha valamely felekezeti középiskolában erkölcsi bajok vagy államellenes irány merül fel. Hogy miben nyilvánuljon az erkölcsi baj vagy államellenes irány, az nincs közelebbről megállapítva és így nagyon félek tőle, hogy e szövegezés mindenféle alaptalan denunciatióknak nyitja meg az ajtót. Abból indulva ki, hogy valamely szándéknak, hogy az büntethető legyen, tényekben kell nyilvánulnia , hogy tehát egyszerű tendentia tények nélkül nem képezheti ily eljárás tárgyát, azt hiszem, sokkal czélszerííbb és megnyugtatóbb lesz, ha az első sor és a második sornak kihagyásával a következő szöveg vétetik fel: „Havaiamely középiskolának tanárai vagy tanítványai által elkövetett és a büntető törvény súlya alá eső cselekvények arra mutatnak, hogy azon középiskolánál államellenes irány terjedt el és ez felekezeti iskolában történik", ez után jönne a bizottság szövege és „ezek ellenében" stb. Hogy valamely tanintézetben csakugyan létezik-e ily irány, annak bizonyítéka azon cselekményekben rejlik, melyek ennek következményei. Ha ily cselekmény fenforog, ami iránt első sorban a büntető-biróság van hivatva határozni, akkor igenig a vizsgálatot meg lehet indítani az iránt, hogy vájjon ezen cselekvényből vont következtetésnek van-e alapja, hogy csakugyan uralkodik-e államellenes irány az intézetnél, vagy sem. A bizottság által beterjesztett szövegben magában contempláltatik ugyan ez a nézet, mert később előfordul az, hogy a mennyiben büntetendő cselekvény forog fenn, a büntető-biróság eljár; de ez sokkal később van betéve és nincs meg a szükséges összefüggés. A szöveg, a mint a bizottság azt javasolta, nem is helyes, mert az mondatik benne, hogy a büntető eljárást a minister indítja meg, erre pedig nem a minister van hivatva, hanem a biróságok és erre nem kell a törvényben külön meghatalmazás vagy intézkedés, mert magától értetődik, hogy mihelyt büntető cselekvény forog fenn, a biróságnak kötelessége eljárni. Azt hiszem, hogy az általam ajánlt szövegezés által eleje vétetik annak, hogy a kormány kénytelen legyen akárminő denunciatio folytán az intézet ellen a vizsgálatot megindítani, mert ez is már magára az intézetre súlyosan compromittáló, de megkíméltetik a minister is, hogy a vizsgálatot mindenféle denunciatiókra megindítsa, vagy hogy gyannsittassék, hogy azokat figyelembe nem veszi és hogy kötelességszerüleg nem jár el. Egyúttal élét venném annak, mintha csak felekezeti intézeten fordulhatnának elő ily erkölcsi bajok vagy államellenes törekvések. Szövegezésem szerint ugyanis tekintetbe van véve, hogy mi történik, ha felekezeti intézetnél fordul elő ily dolog, de érintve van, hogy nem felekezeti intézetnél is adhatja elő magát ily eset, melyre vonatkozólag a minister közvetlenül intézkedhetik. Arra nézve továbbá, hogy ezután a vizsgálat mily módon teljesíttessék, nincs semmi közelebbi intézkedés. Igaz, hogy ennek részletes szabályozására ki nem terjedhetni a törvényjavaslatban, de legalább elvileg valamit meg kell állapítni, hogy nrikép járjon el a vizsgáló-biróság és szükséges talán jelezni azt, hogy mindenesetre köteles az illető felekezeti főhatóságot is meghallgatni. Tehát a szakasz első bekezdésének 4-ik sorában e szavak után: „e czélból különösen kiküldendő közegei által megejtendő vizsgálat után" tétetnének még e szavak: „és az illető felekezeti főhatóság meghallgatása után". Végre az utolsó sort is megváltoztatni kívánnám, a melyben \t. i. az áll, hogy az ily tanintézetek örökre is bezárhatok. T. ház! En nem vonom ;kétségbe a kormánynak azon jogát, hogy bizonyos testületeket, ha azok államveszélyesekké válnak, örökre is megszüntessen ; de mikor van erre szükség'? Midőn azoknak czéljában magában rejlik a veszélyesség. Már pedig a tanintézetekről nem mondhatjuk azt, hogy azoknak czéljában, a melyre az alapítók az illető összeget felajánlották, rejtődzketnék veszélyesség és tekintve, hogy tanczélokra nem oly könnyű nagyobb összegeket összegyűjteni és az illető vidékre súlyos büntetés az, ha megszüntetik az ottani gymnasium és annak lakosai távolabbi vidékre kénytelenek küldeni gyermekeiket és igy ezen eljárás által az alapítók és maguk az illető vidékek is büntettetnének ; de tekintve továbbá azt, hogy a czél elérésére az örök beszüntetés nem is szükséges, mert a bűnös tanárok eltávolítása, legszélsőbb esetben az intézet ideiglenes bezárása által is el