Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-223

223. országos ülés április 12. 1883. 57 lehet azt érni, t. i. bezárva tartani az intézetet mindaddig, mig azon a vidéken a kedélyek lecsillapodnak; mondom, az ideiglenes bezárás által is tökéletesen el lehet érni ezt a czélt: azért én az első kikezdés utolsó sorában e két szót: „vagy végleges", kihagyatni kívánnám és ekként a szövegezés a következő lenne: „egy időre bezáratása iránt ő Felségéhez előterjesztést tenni". Ezek szerint tehát az egész első kikezdés igy hangzanék: „Ha valamely középiskola tanárai vagy tanulói által elkövetett és a büntető törvény súlya alá eső cselekvények arra mutatnak, hogy ezen középiskolában államellenes irány, vagy nagymérvű erkölcstelenség terjedt el és ez a felekezeti tanintézeteknél fordulván elő: ezek ellenében az iskola illetékes főhatósága utján gyökeres orvoslás nem szerezhető, joga és kötelessége a vallás- és közoktatásügyi ministernek saját rendes, vagy e czélra különösen kiküldendő közegei által megejtendő vizsgálat és az illetékes főhatóság meghallgatása után, azon iskolától a veszélyes egyének eltávolítását követelni; sőt, ha a baj az egyesek eltávolítása által nem orvosolható, magának az iskolának egy időre bezáratása iránt ő Felségéhez előterjesztést tenni". Ajánlom módosítványómat elfogadás végett. Elnök: Fel fog olvastatni Gáli József képviselő ur módosítványa. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Wolff Károly : Több irányban tartom sérelmesnek ezen szakaszt. Mindenek előtt homlokán viseli a rendőri önkény jellegét. Mert elrendelvén azt, hogy a vallás- és közoktatásügyi ministernek erkölcsi bajok vagy államellenes irány miatt valamely felekezeti iskola bezáratása iránt ő Felségéhez előterjesztést tenni joga és kötelessége: a törvényjavaslat nem mondja meg, hogy mi ez az államellenes irány. Ezen irány meghatározását magának a cultusminister változható felfogásának hagyja fenn. Hogy pedig az államellenes irány iránti felfogása változhatik és tényleg változott is, erre nézve Kovács Albert képviselőtársam példákat hozott fel Magyarország történetéből. Az államellenes irány meghatározásának azonban a büntető törvénykönyvben és nem középiskolai törvényben van helye. Vagy tán a középiskolai törvényjavaslatnak az államellenes irányra vonatkozó ezen határozata által pótolni fogja a büntetőtörvénykönyv egyik hézagát ? Bizony nem. Mert a magyar büntetőtörvénykönyv az államellenes üzelmeket mindenütt, hol előfordulnak, tehát az iskolákban is, üldözi és bünteti. Miért vétetik be tehát a középiskolai törvénybe a meg nem határozott államellenes irány büntetése? Azért, mert a büntetőtörvénykönyvben lehetetlen volna a büntető jognak egyik sarkalatos elvét, mely szerint „nulla poena sine lege" megszüntetni. A meg nem határozott államellenes KÉPVH. KAPLÓ. 1881—84. XH. KÖTET. irány azért vétetik be a középiskolai törvény javaslatba, hogy ezen elvet a középiskolánál sans géné megsérthesse. A javaslat más tekintetben is sérti egy másik elvét a büntető jognak, t. i. azon elvet, hogy csak az egyén, de erkölcsi személy vagy intézet soha sem büntethető. A középiskolai törvényjavaslat szerint pedig maga az intézet büntethető,'nem azért, mert államellenes irányt követ, mert ilyet nem is követhet, minthogy csak egyének követhetnek államellenes irányt, intézet nem. Annak, hogy az államellenes irány meg nem határoztatik, azon következése lesz, hogy miután mindenki máskép fogja fel az államellenes irányt, a felekezeti középiskolák folytonos és szüntelen denuntiatióknak lesznek kitéve. A vallás- és közoktatásügyi minister minden denuntiatió folytán — mert nemcsak joga, hanem kötelessége is —• a megejtendő vizsgálat végett közegeit fogja küldeni, a kik aztán inquisitorius módon járnak el, mert eljárásuk nincs körülírva s szabályokhoz nincs kötve. Ezen határozatlanság tehát szüntelen visszaélésekre, súrlódásokra vezet és a felekezeti középiskolákat folytonos nyugtalanításban tartja. Szóval e szakasz a felekezeti középiskolákra az állandó ostromállapotot rendeli el. Épen annyira sérelmes azon befolyás is, melyet a kormány ugyané szakaszban a véglegesen bezáratni rendelt iskolák vagyonára és alapítványaira teendő intézkedést illetőleg magának fentart. Sérelmes ezen befolyás nevezetesen a protestánsokra nézve. A középiskolai törvényjavaslat szerint a véglegesen bezáratni rendelt iskola vagyonáról és alapítványairól ugyanazon felekezet közoktatásügyi czéljaira az illető felekezeti főhatóság rendelkezik ugyan és a törvényjavaslat egyszersmind az 1791 : XXYI. törvényczikket citálja, de nyomban e czitált törvény czikket megsemmisíti az által, hogy hozzáteszi: föntartván ő Felségének legfőbb felügyeleti jogából származó jóváhagyását. Az 1791. évi XXYI. törvényczikk 10. §-a értelmében a korlátlan rendelkezési jog a protestánsokat illeti meg. A protestánsok alapítványai tőlük semmiképen el nem vehetők és kezelésük alól semmi ürügy alatt ki nem ragadhatok., „Fundationes evangelicorum pro ecclesiis, eorum que ministris, scholis item cujuscunquenominis ab iisedem nulla ratione adimentur 5 nec e manibus et administratione eorum ullo sub praetextu esimantur." A középiskolai törvényjavaslat az erdélyi religionaris törvényeket itt is agyonhallgatja, mintha nem is léteznének, daczára annak, hogy az Erdély és Magyaroroszág közt létre jött unió szabályozásáról szóló 1868. évi XLHI. törvényezikk 14. §-a ezen erdélyi törvények épségben tartását biztosítja. Ezen erdélyi törvények értelmében a protestánsokat illető vagyonok és alapítványok feletti rendelkezési jog semmiképen ő Felsége 8