Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-223
223. országos Illés április 12. 1883. 55 A c) és d) pontokra nem tétetvén észrevétel, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok elfogadtatnak. Az utolsó előtti bekezdésből Gáli József képviselő ur ezen szavakat: „a tankerületi főigazgató utján" kihagyatni kívánja. Kérdem tehát, elfogadja-e a t. ház az utolsóelőtti bekezdést az eredeti szövegben a kihagyás nélkül? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget kívánják fentartani, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Az eredeti szöveg nem fogadtatott el s igy Gáli képviselő ur módosítványa szerint ezen szavak: „a tankerületi főigazgató utján" kihagyatnak. Az utolsó bekezdés második sorából Győry Elek képviselő urezen szavakat: „gyümölcsöztessenek és" kihagyatni kívánja. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni az utolsó bekezdést változatlanul, szemben Győry képviselő ur módosítványával? (Felkiáltások: Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az utolsó bekezdés nem fogadtatik el változatlanul s igy Győry képviselő ur módosítványa szerint ezen szavak: „gyümölcsöztessenek és" kihagyatnak. Duka Ferencz jegyző (olvassa a régi 4 Q ., új 49. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a régi 49. új 50. §-t). Kovács Albert: T. képviselőház! A 49. §. azt mondja, hogy ha az állami felügyelet alapján a kormány bizonyos bajoknak jő tudomására a felekezeti intézetekben, mikép járjon el azon bajok eltávolításában és orvoslásában. Ezen 49. g-ban a kormány oly eljárást contemplál, mely ellen alapjában kifogást nem emelhetek és ismét csak az a baj, hogy a szakasz nincs azon kellő világossággal szövegezve, hogy félreértésekre alkalmat ne adjon, vagy ha nem is félreértésekre, legalább aggodalmakat ne gerjeszszen. Némelyek hajlandók voltak ugy magyarázni, hogy kivonták azon következtetéseket, melyek kivonhatók és ha a következtetéseket kivonják, a szakasz oly dolgokat tartalmaz^ a melyeknek értelmét helyeselni nem lehet. Nevezetesen az mondatik, hogy ha a kormány valamely felekezeti középiskolában erkölcsi bajoknak, vagy államellenes iránynak jönne tudomására, joga és kötelessége a vallás- és közoktatási ministernek intézkedni. Ez helyes és elfogadom. Azután: ha a felekezeti főhatóság kellő intézkedéseket nem tesz, a minister, a megejtendő vizsgálat után követelheti ezen iskoláktól a veszélyes tanár elbocsátását. En ugyan nem hiszem, hogy a ministerek hajlandók volnának oly dolgot elkövetni, hogy csak ugy formai vizsgálat után követeljék valakinek elbocsátását, akár hibás, akár nem ; ezt legkevésbbé teszem fel a mostani minister úrról, de bizonyosan az utána következőkről sem; de hogy ezen szakasz szerint ezt is törvényesen megteheti, azt nem lehet tagadni. A másik baj, a mi ellen már nekem is kifogá- ' som van, az, hogy a minister ezen czélból különösen kiküldendő közegek által is megejtetheti a vizsgálatot. Már t. ház, a magyar históriában ezen apróbb bíróságoknak elég szomorú emlékezete van arra, hogy az ember ne óhajtsa azokat vissza. Különben is bátor vagyok a t. ház figyelmét azon körülményre felhívni, hogy habár most ezen szakasz intézkedése a szász és oláh intézetek ellen van irányozva legnagyobb mértékben, minthogy az állam mai alakjával és az államérdek mai fogalmával sem a kálvinista, sem a katholikus professor nem egy könnyen jöhet összeütközésbe; de az államellenesség fogalma olykor-olykor változni szokott, még pedig az újabb időben Magyarországon elég gyorsan változott. Ezelőtt 25 esztendővel a kálvinista professorok álltak az államellenesség hírében, holott a negyvenes években ők voltak a kitűnő hazafiak, de az 1815-iki congressus alkalmával szintén rósz hirük volt és az előtt József császár a szerzetes-iskolákat, Mária Terézia a jezsuita-iskolákat záratta be, az erdélyi approbatákban pedig az áll, hogy a jezsuiták, minthogy államellenes practicákba elegyedtek, in perpetuum exuláltattak. Igy változik az államellenesség fogalma és ha ma a szászok és oláhok állanak az államellenesség hírében, hol van megírva, hogy 20 esztendő múlva nem a kálvinisták és 30 esztendő múlva nem a jezsuiták fognak-e állani az államellenesség hírében. Tehát oly eljárási módozatot kell megállapítani a törvénvben, melvet soha senki ellen fordítani nem lehet. Ennem akarom üldözni azokat sem, kik ellen a szakaszt ma fordíthatják, de még kevéssé akarom, hogy e törvény alapján valaha engem okozhassanak. Azért bátor vagyok ezen szakasznak harmadik és negyedik soraihoz a következő módosítványt ajánlani. A harmadik sornak ezen szavai után: „nem szerezhető" következő részei e szóig: „azon iskolától" akként szövegezendő : „a vallás és közoktatási ministernek, ha a saját rendes fegyelmi közegei által megejtendő vizsgálat oly tényeket állapít meg, melyek az állami intézetek tanáraira nézve hivatalvesztést vonnak maguk után, joga és kötelessége, stb. Miben különbözik ezen szöveg az eredetitől? Abban, hogy a minister a vizsgálatot nem bármely kinevezett közeg által ejtheti meg, hanem azon fegyelmi közeg által, melyre saját intézeteinél a fegyelmi vizsgálat bizva van. Továbbá abban, a mi a főfontosságú ^ és lényeges, hogy a veszélyes egyén eltávolítása csak azon esetben követelhető, ha a vizsgáló biztos oly tényeket állapít meg, melyekért az állami intézetek!) en is hivatalvesztésre ítélik a tanárt. De nem bármely esetben, mert ez esetben az is megtörténhetik, hogy ha, a vizsgálat meg van ejtve, követelhetné a minister az elbocsátást. Nem állítom, hogy valaha egy minister effélére
