Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-251

251. országos üli's május 26. 1883. 525 egyfelől a főváros pénztári kérdése, másfelől pedig bizonyos mértékben magának az államhitelnek kérdése. Én legalább azt hiszem, hogy ha egy tör­vény hozatik, mely az állam által felvett kölcsön fedezésére bizonyos forrásokat jelöl ki, ezen be­vételi forrásokat egyszerűen megszüntetni nem lehet, ez legalább az állam hitele tekintetéből kívánatos nem lenne és csakis ugy volna lehetséges az ilyen bevételi források megszüntetése, ha azok helyébe egyúttal más források jelöltetnének ki. Nézetem szerint tehát, a mint ezt előbbi indokolásomban is kifejtettem, a pénzügyminister ur eljárása törvényes és helyes. É felfogásból ki­indulván, a törvény magyarázatának szükségessé­gét nem látom. Ha azonban e kérdés a fővárossal való további érintkezés folyamán netalán ugy fej­lődnék, hogy a törvény-magyarázat kívánatos volta mégis bebizonyulna: akkor a kérvényi bizott­ság javaslatában meg van adva annak lehetősége, hogy a törvény magyarázata, illetőleg a kérdésnek törvényhozási eldöntése megtörténjék. (Helyeslés.) Ajánlom újólag a kérvényi bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés jóUbfélöl.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Helfy Ignácz t. képviselő ur azt jegyezte meg beszédében, hogy élvezettel hallgatta azokat, a miket a bankra vonatkozólag mondottam és hogy annak idején a bankkérdésnek tárgyalásánál nyilat­kozatomra figyelmeztetni fog. Nem mondtam mást, mint a mi a törvényben van. A bankkal szemben más álláspontot nem foglaltam el, mint a mely a törvényben rejlik. Annak adtam világos kifejezést és így a törvénytől, a mint mondom, nem tértem el. Szilágyi t. képviselő ur azt állítja, miszerint igyekeztem volna bebizonyítani, Logy a törvény által a banknak viszonya nem változott volna semmiben az előbbi állapottal szemben. Az kétségtelenül áll, hogy e viszony nagy mértéken megváltozott, a mennyiben a banknak hatásköre tágult és a mennyiben a bank nagyobb mérvű dotatiót nyújt szemben az előbbi állapottal. Ezek vívmányok és előnyök tagadhatat­lanul, de ezen előnyökből nem következik az, hogy ez a bank budapesti főintézetének teljes önállósá­gát vonná maga után. Szilágyi képviselő ur azt állítja, hogy ime ezen kérdés is mutatja, mennyire szükséges a köz­igazgatási bíróság felállítása. Engedelmet kérek t. ház, ha ezen kérdés incidenséből akarnák a köz­igazgatási bíróságot felállítani: ugy ezt tökéletesen feleslegesnek tartanám, mert ha e kérdésben szük­séges a törvény magyarázata, a törvényhozás maga intézkedik a nélkül, hogy szükséges volna a köz­igazgatási bíróságok felállítása. Hogy a törvény­magyarázata a törvényhozásnak fő jogát képezi, ezt senki kétségbe nem vonja és legkevésbbé én. A törvény magyarázata ez esetben két módon tör­ténhetett volna: ha a kérvényi bizottság ugy szó­lott volna, hogy a pénzügyminister eljárását he­lyesli, ez maga képezte volna a törvény-magyará­zatot. De történhetik a törvény magyarázata más módon is és az semmi esetre sincs kizárva a kérvényi bizottság véleményében: mert ugy kivánja áttétetni a kérvényt kormányhoz, hogy ha a kormány sziiksé­gesneklátja, igyekezzék a törvénynek szószerinti el­lentététtörvény alkotása által kiegyenlíteni. Nekem t. képviselőház, miként már első felszólalásom alkal­mával kijelentettem, az ellen, hogy ezen kérdés tör­vényhozás által döntessék el, semmi kifogásom nincs és ha a t. képviselőház elfogadja a kérvényi bizottság véleményét, minthogy a bizottság is azt mondja, hogy helyes volna ezen kérdést a törvény által magyarázni: késznek nyilatkozom e kérdés­nek végleges elintézésére törvényjavaslatot be­nyújtani. Ezen törvénynek más ezélja nem lehet, minthogy az eddigi statusquo fentartassék és hogy a bank a közmunkatanács pénztárába fizeti pót­adóját. Minthogy felfogásom szerint a kérdés ily eldöntése nincs kizárva a kérvényi bizottság véle­ményében, kérem annak elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; következik a szavazás. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. h £tZ cl kérvényi bizottság által betérj'esztett határozati javaslatot, igen, vagy nem'? Ha az elfogadtatik, akkor Busbach képviselő ur indítványa elesik. Mielőtt feltenném a kérdést, méltóztassanak meghallgatni az indítványokat. DukaFerencz jegyző (olvassa a kérvényi bizottság javaslatát és Busbach Péter ellenindítványát). Elnöki Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a kérvényi bizottság véleményét, igen vagy nem? (Igen! Nem!) kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A kérvényi bizottság véleménye el­fogadtatott és ezzel Busbach képviselő ur ellen­indítványa eleset. Következnek a további kérvé­nyek. Rakovszky István jegyző (olvassa). 3977. szám. Körmöcz szabad királyi és főbányaváros közönségének kérvénye, melyben a közoktatási budgetbe felvett és Körmöcz városa által az ottani királyi főreáltanoda s ahhoz kapcsolandó szak­iskola tanszereinek beszerzésére fizetendő évi 400 forintnyi járuléknak időleges elengedéseért esedezik. Berzeviczy Albert előadó: Ezen ^figye­lemre méltó kérvény a vallás- és közoktatásügyi ministernek adatik ki. Elnök: A kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .4037. szám. Bodnár Gábor kérvénye, melyben a községi és körjegyzők nyugdíjintézetének levelezéseire a portomentességet kiterjesztetni kéri. Berzeviczy Albert előadó: Kiadatik a közmunka- és közlekedésügyi ministernek.

Next

/
Thumbnails
Contents