Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-251

261. országos üíés májas 2fi. 1SS3, 523 hiányzik. Igyekezett ugyan a pénzügyminister nr j és én nem akarom ezen felfogásnak némi jogosultságát kizárni a másik eriterionra nézve, az ellenkező álláspontot bebizonyítani; de bátor vagyok a limine arra figyelmeztetni, hogy mihelyt az egyik criterion hiányzik, nincs azon törvénymagyarázási elv, a mely az 1870: X. törvényezikk 4.§-át erre az esetre alkalmazni képes legyen. Azt hiszem azonban, hogy még a második criterion sem áll. Igaz, hogy ugy Országh képviselő ur, mint nézetem szerint sokkal helyesebben a pénzügyminister ur kimagyarázni törekedett azt, hogy igazi igazgatása a banknak Bécsből történik és hogy az igazi igazgatótanács a főtanács, a mely tényleg, nem ugyan törvény szerint, Bécsben székel. De vájjon ugy van-e ez az alapszabályok szerint ? Bátor leszek a t. háznak itt megint minden elfogultság nélkül, tisztán az adatok alapján kimutatni, hogy ezen állítás tévedésen alapszik. A bankigazgatásnál a bank alapszabályai rendelkeznek, a melyek a törvényhez mellékelvék és amelyek alapján az 1878. évi bankacta keletkezett. A bankalapszabályok bankigazgatás alatt értik a következő intézeteket és orgánumokat együttvéve: a) a főtanácsot— persze, hogy Országh képviselő ur az a) pontnál tovább nem ment, (Derültség) pedig még a b) pont is következik — b)igazgatóságok Bécsben és Budapesten. És ezek ketten együtt véve képezik a 4. czím világos rendelkezése szerint a bankigazgatást. Már most kérdem, áll-e a második criterion, a melyet a törvény megjelel, hogy t. i. az igazgatóság székhelyének osztrák területen kell lennie. Itt meg van osztva az igazgatósági székhely és nincs több oly intézet a magyar birodalom területén, a melynél törvénj" szerint a székhely meg volna osztva. A bank igazgatóságának orgánumai ugy vannak elhelyezve, hogy részben Bécsben, részben Budapesten kell székelniök. Szabad-e most azt állítani, hogy ezen intézetnek igazgatósági székhelye Bécs ? íme t. ház, mindkét criterion hiányzik a jelen esetben. Itt tehát nem mellékintézetről, nem fiókintézetről van szó s ezt maga a pénzügyminister ur is beismeri. A bankalapszabályok és a törvény rendelkezéseit felolvastam. Hogy az igazgatóság székhelye meg van osztva, ezekből kitűnik. Nem áll tehát a másik criterion sem, t. i., hogy Bécsben van székhelye a banknak. A tény az, hogy az osztrák-magyar bankban egy oly intézetet birunk, a melyhez 1870-ben hasonló nem létezett szerkezetre nézve, mert nem volt a monarchia két államában ily közös intézet, nem volt oly intézet, a melynek igazgatósági székhelye részben Bécsben és részben Budapesten lett volna és a melynek Magyarországon nem fiók-, nem mellék, hanem a paritás alapján álló intézete lett volna. Tehát a legjobb esetben is határozottan oda kell nyilatkoznunk és én részemről miután ily közigazgatási contentiosus jogi kérdésekben nem ismerek más döntő szempontot, mint a törvény világos rendeletét, én nekem oda kell nyilatkoznom, hogy az 1870: X. t.-cz. egyik criteriuma sem állván erre a fennforgó esetre, nem tartozik ezen intézet azok közé, melyeknek községi adópótléka a törlesztés alapjára fordíttathatnék. Jól tudom azt, hogy a t. minister ur a méltonyossági szempontra helyezkedett és elősorolta azt, mennyi mindent tett a főváros területén emelt intézetekért az állam és hogy méltányossági szempontból jó volna, ha ezen jövedelmek ezen törlesztési alaphoz csatoltatnának. En a méltányossági szempont vitatásába nem bocsátkozom, hisz annak van egy másik oldala is, az, a mely a főváros érdekében kifejtetett, ezen oldalát ép oly erővel és súlylyal, mint a pénzügyminister ur tette, nem akarom ismételve előhozni, mert törvény alkalmazásáról van szó, nem arról, czélszerü lett volna igy vagy amúgy alkotni törvényt, vagy azt jövőben igy vagy amúgy módosítani, ez csak zavarja a kérdés felfogását és én a kérdés elhomályosítását nem akarom, én óhajtom, hogy a t. ház eldöntése előtt a kérdés a maga tisztasága és lényegéből ki ne vetkőztessék. Ez pedig a törvény kérdése, ez közigazgatási contentiosus kérdés, a melyet ha közigazgatási bíróságaink volnának, azoknak kellene eldönteni. Hát határozzon a ház felette, de bár a ház határoz, ne vezettesse magát más szempont által, mint a melynek a bíróság előtt kizárólagosan döntőnek kell lennie. Es t ház, arra, hogy a törvény világos rendelete szerint a jövedelem nem tartozik, nem tartozhatik a törlesztési alaphoz és nem tartozhatik más hova, mint a házi pénztárhoz. Erre nézve legyen szabad végül egy döntő okot felhozni. Általános törvénymagyarázati szabály, hogy ott, a hol kivételt a törvény világosan nem állapít meg, áll az általános elv, az általános rendelkezés ; és minden kivétel az általános szabály és elv alól — s erre kérem szives figyelmüket — szorosan magyarázandó. A hol jövedelmi forrásoknak ide vagy oda tartozásáról van szó, a hol az kérdéses, hogy vájjon egy bizonyos jövedelem, kivételesen el van-e a törvény által véve, általános törvényes rendeltetésétől: ott nem szabad analógiából okoskodni, nem lehet a törvényhozó által előre nem látott hason esetre kiterjeszteni valamely kivételes törvény rendelkezését. Már most mi az általános elv és szabály ? Az, hogy a községi pótlék a házi pénztáré. Ha a törvény nem rendeli el ' világosan és határozottan, hogy valamely alkat6G*