Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-222

46 222. országos ülés április 11.1883. a 36. §-nak utolsó pontja nem igy szól, abban más kifejezések is vannak,tehát azt nem lehet ez­zel helyettesíteni, mert az azt is kimondja, hogy „a hivatalképtelenség megállapítása a fegyelmi esetekre megszabott eljárás szabályai szerint tör­ténik. Dobránszky Péter: Az marad, az ellen nem teszek kifogást. Fenyvessy Ferencz jegyző (felhívja Kiss Albertet). Kiss Albert: Elállók! Mészáros Nándor: T. képviselőház! (Halljuk!) Az előbbi szakaszban a tanerők anyagi ellátásáról van tüzetesebben szó. Gyakran meg­történik, hogy a hitfelekezetek, továbbá törvény­hatóságok, községek, társulatok és egyesek által fentartott középiskolák tanárai az állam által al­kalmaztatnak, tehát azon intézetekhez tétetnek át, melyek a kormány közvetlen rendelkezése, vezetése alatt állanak. Az államnak ez által előnye van szellemi és anyagi tekintetben. Szellemi tekintetben azért, mert kipróbált tanárokat kap intézeteihez; anyagi tekintetben azért, mert nem kellett őket díjaznia addig, a mig át nem tétettek az állam szolgála­tába, teljesítette ezt a fentartó tanintézet, midőn azonban áttétettek, törvény, de még szabály sem intézkedik arra nézve, hogy szolgálati éveik, me­lyeket ők ép oly jól töltöttek be a nem állami intézeteknél, mikép fognak az állami, illetőleg az állam közvetlen rendelkezése alatt álló intézetek­nél beszámíttatni. Megtörtént, hogy egyeseknek beszámíttattak, a legtöbb esetbenépen a jelenlegi szakminister ur kegyelme folytán, más alkalom­mal azonban nem. Ez gyakran kedvetlenségetoko­zott a munka iránt. Én azt tartom, hogy miután e törvény az ily átlépésekre nem intézkedik, miután továbbá épen az imént Csiky és Kovács t. képviselőtársaim a más intézeteknél alkalmazott tanárok anyagi sor­sáról panaszkodtak, méltányos és igazságos, hogy ez iránt intézkedés történjék a törvényben. A 35. §. után tehát betoldandónak vélem 36. §-ul a következő szöveget: ,, A vallás- és közoktatásügyi minister rendel­kezése és közvetlen vezetése alatt álló középisko­lákhoz kinevezett más nyilvános középiskolák igazgatói és tanárainak szolgálati évei épen ugy számittatnak be, mintha azokat a fentebbi taninté­zeteknél töltötték volna". Ajánlom módosítványo­mat a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a móäositványt). Trefort Ágoston, vallás- és közokta­tásügyi minister: Nekem a módosítás lénye­gére nézve nem volna kifogásom, de azt tartom, hogy ez a nyugdíjtörvénybe való dolog, annak elfogadását tehát akkorra méltóztassék hagyni. (Helyeslés.) Kiss Albert: Azért állottam el imént a szó­tól, mert akartam hallani ezt a módosítványt. Igaz, hogy az a nyugdíjtörvénybe való, mint a minister ur mondta s én nem szólalnék fel, ha Kovács Albert t. képviselőtársam visszavont határozati javaslatában nem volna egy pont, melyre nézve a t. minister ur ígéretet tett, t. i. azon pont, melyben azt mondta, hogy a fennálló, a néptanítókat érdeklő nyugdíjintézethez hasonlóan szerveztessék ezen leendő tanári nyugdíjintézet. Én ezt kettős okból nem szeretném. Nem sze­retném, ha alkalmaztatnék a tanárokra a tanítókat méltatlanul sújtó azon határozat, mely szerint ott bizonyos meghatározott számú éveknél idősebb néptanítók nem vétetnek föl a segélyezendők közé, a mi a néptanítókra nézve sok kellemetlen követ­kezményeket hozott létre, daczára annak, hogy a nyugdíjintézet megbírta volna azon szegény taní­tók segélyezését is. Nem szeretném azt sem, ha azon tanári nyug­díjintézet akként lenne combinálva, a mint látjuk eddig, hogy a tanítói nyugdíjintézet van, hogy t. i. aránylag sokkal nagyobb terheket ró ki, mint a mely javadalmazást ád és inkább tőkeképzésre van számítva, mintsem jótétemény volna, ugy hogy azon intézetnél a tőke-emelkedés folytán egymás után építhet a t. minister ur az állam leendő terhe gyanánt. És ha a magyar állam a középiskolai, oktatás terén csak 7 gynmasiumot tartva fenn, csekély összeggel járul a középiskolai oktatáshoz, legalább a nyugdíj tekintetében hozzon méltányos áldozatot és ne hárítsa azt az illető felekezetekre. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Mészáros kép­viselő ur egy új szakaszt indítványoz, a mit tulaj­donképen ezen szakasz tárgyalásának befejezése után kellett volna tennie, mert hiszen egy szakasz felett szoktunk egyszerre csak tanácskozni, azért is kérem a t. házat, hogy először a régi 35. sza­kasznak sorsát méltóztassék eldönteni és azután fel fog olvastatni azon új szakasz, mely javaslatba hozatik és a felett fog azután a t. ház dönteni. A szavazás előtt a ház engedelmével az előadó ur kivan nyilatkozni. Szathmáry György előadó: T. ház! Csak Dobránszky t. képviselőtársam módosítványára kívánok néhány megjegyzést tenni. A t. képviselő ur a 35. §-hoz kívánja tétetni a 36. §. utolsó be­kezdésének első mondatát, hogy t. i. „Kívánatos teendőik teljesítésére önhibájukon kivül végleg képtelenekké vált tanárok ellátása iránt a nyug­díjtörvény intézkedik". Ezt felesleges volna itt kimondani, azonban a hol az ki van mondva, ott logikai összefüggés van és így nem ismerhetem el azon állítását a képviselő urnak, hogy az a 36. §-ba minden logikai összefüggés nélkül van

Next

/
Thumbnails
Contents