Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

250. országos üiís május 25. 1883­511 ságtói kiküldött vizsgáló bizottság híítlen kezelést nem, hanem csak rendetlenséget constatált. A közigazgatási bizottság ugyan megbízta az alispánt a részletes vizsgálat tovább vezetésével; de 1 ház, én ily előzmények után, főleg miután pénztár és iratok le nem zároltattak s továbbra is a nyugtagyártó vádlott kezén hagyattak, az egyet­len hivatalnok által vezetett ily részletes vizsgá­lattól más eredményt nem várhatok a collegialis elsimításnál. Én, t. ház, Sorbán felebbezését — mely lehet egyoldalú — kiindulási alapul magán sem fogadom el; de igenis el kell fogadnom a közigazgatási bizottság kiküldöttjeinek hivatalos jelentését, a mely daczára a nagyon rövid tartamú s igy nem beható vizsgálatnak, mégis constatálta azt, hogy a pénztárban pénz nincsen, hogy bevétel,— kiadás­ról napló nem vezettetett, hogy pénztári hiány és rendetlen kezelés esete forog fenn. En ennyinek beismerését elégnek tartom arra, hogy Sorbán vádjait igazoltaknak tekintsem; s mivel én a vádlottal benső viszonyban levő alispán vizs­gálatában elég garantiát nem vélek feltalálhatni: nagyon szükségesnek, sőt elkerülhetlennek tartom az érdekelt két ministernek, a belügy- és közokta­tási minister uraknak beavatkozását, kikhez e czél­ból a következő interpellátiót vagyok bátor intézni. Interpellátió a belügyi, vallás- és közoktatási minister úrhoz. Van-e tudomásuk arról, hogy Sepsi-Szt.­György városában a népnevelési alapok kezelése a legszánalmasabb állapotban van ? Hogy ez ala­pokat, melyhez az állam 3309 írttal járul s mely­hez a város 2891 frtot, Szemeria 449 frtot szol­gáltat, iskolaszéki elnök Császár Bálint minden ellenőrzés, minden számadás nélkül kezeli, azt a bizottmányi gyűlés határozata ellenére takarék­pénztárilag nem gyümölcsözteti s az iskolaszék elibe még soha számadást nem terjesztett? Van-e tudomásuk arról, hogy a közigazgatási bizottság által, vizsgálatra kiküldőit bizottság pár óra alatt teljesített felületes áttekintésre is bot­rányos dolgokat derített fel ? Nevezetesen azt, hogy 36 iskolaszéki ülés helyett mindössze csak 9 ülés tartatott, hogy sem a bevételekről, sem a kiadá­sokról napló nem vezetett, hogy a pénztárban egy árva garas sem találtatott, hanem a helyett voltak az állítólagosán kiutalt összegeknek megfelelő nyugták, melyeket maga Császár Bálint utalványo­zott, fizetett ki s felülvizsgált Minek következté­ben és a bevételi kiadási napló hiányában, sem a bevételt, séma kiadást számba venni nem lehetett s így csak találomra történt a 60 frt pénztári hiány meghatározása, holott épen a vizsgáló bizottság jelentéséből lehet azon szomorú meggyőződést me­ríteni, hogy valóságos pénztári hiánynak csakis az 1882-dik évben felül kellett múlni a 3000 frtot. Miután a kiadás ez évben 2891 frtot tett, míg ellen­ben a bevételnek a 6000 frtot túl kellett haladnia, miután az államsegély, tandíj és a közpénztár járuléka 4817 frtot tett, az állami adó után szá­mított 5% iskolaadóból 1241 forintnak kellett be­folynia. Mindezen világos adatokkal szemben a köz­igazgatási bizottság ez eljárást csakis rendetlen kezelésnek minősítette s megelégedett az alispán­nak részletesebb vizsgálatra utasításával és a fegyelmi vizsgálat megindításával; de annak foga­natosítását a vizsgálatra kiküldött bizottság két oly tagjára bizta, kik felderítő tanuk lehetnek, de birói szerepre semmi körülmények között nem le­hetnek hivatva. Ha a minister urak mindezekről tudomással nem bírtak, azt e felszólalásom következtében megszerezhetik, valamint azon meggyőződést is meríthetik, hogy itt nem egyszerű kezelési rendet­lenség, hanem a köznevelési alapok könnyelmű és híítelen kezelésének esete forog fenn s igy nem a szelid fegyelmi vizsgálatnak; hanem a bűnvádi kereset megindításának van helye. S mivel a közigazgatási bizottság ez esetben a kellő szigort nem fejtette ki s mivel a vizsgáló bizottság a pénz- és irattárt továbbra is vádlott kezén hagyta és igy az utólagos kiigazítás és helyrepótlás útját nyitva hagyta. Kérdem a belügy- és oktatási minister ura­kat : szándékoznak-e táviratilag ezek lezárása iránt rögtön intézkedni s kiküldöttjük a vagy kiküldött­jeik által az eddig lanyhán és szembeötlő részre­hajlással vezetett vizsgálatot kérlelhetlen szigor­ral és a korábbi évekre visszahatólag eszközöl­tetni. En átlátom t. ház, hogy az országgyűlés szétoszlásának végperczében tett, előbb nem tehe­tett ezen interpellációmra az illető minister urak a ház szabályok által körülirt időben nem válaszol­hatnak. Nem is czélom a chablonszeríí válasz nyerés; hanem a kormány figyelmének ez ügyre való irányzása, mert habár ez ügy a hírlapokban szellőztetett, habár az az erdélyi részekben közfel­háborodást idézett elő: mégis könnyen kikerül­hette a sok irányban elfoglalt minister urak figyelmét. En kötelességszerűleg tudomásukra hozom; elvárván a legszigorúbb megvizsgáltatást és a netaláni bűnös példás lakoltatását; mert minden fillér, a mely úgyis mostohán ellátott népneveié­síinktől elvonatik, égbekiáltó bűnt képez. Kérem interpellátiómat az illető minister uraknak kiadatni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministereinők: T. ház! Engedelmet kérek, hogy egy pár szóval azonnal reflectálhassak az interpellációra. Mindenekelőtt szükségesnek tartom ezt azért, mert a képviselő ur jónak látta, a miről ugyan tudomásom nincs, azokat a 60-as években — mint ő mondta — be-

Next

/
Thumbnails
Contents